Az egy előzetes érdeklődés nyomán a pécsi közgyűlés május elején közzétett egy befektetői felhívást, a napokban lejárt határidőre senki nem jelentkezett a pogányi repülőtérért. A légikikötőt a hitel - működésre és fejlesztésre 1,1 milliárdot vett fel a létesítményt működtető társaság - átvállalásán túl 3 milliárd forintért adták volna a tulajdonosok, cserébe a vevőnek 25 évig kellett volna azt működtetnie. Bár volt előzetes érdeklődés, egyebek mellett egy pilóta oktatóbázis létrehozásának gondolata is felmerült, végül senki nem jelentkezett a reptérért.
Az új befektetőre azért lenne szükség, mert a tulajdonosok (a pécsi, a megyei, a pogányi önkormányzat, valamint a Pécs Holding Zrt.) egyre nehezebben tudják finanszírozni az üzemeltetés költségeit, emellett nincs elegendő forrásuk a fejlesztésre, így a kifutópálya, nagyobb gépek le- és felszállását biztosító meghosszabbítására. A megye elvileg a fenntartás 20 százalékát fizeti, de már 75 millió forinttal tartoznak Pécsnek, (igaz, más területen ez fordítva igaz).
Hasonlóan járt a pécsi önkormányzat a Zsolnayval is. A manufaktúrára a június végéig meghosszabbított határidő ellenére sem volt jelentkező. Bár érdeklődők voltak, végül egyikük sem nyújtott be pályázatot. A manufaktúra 49 százalékára, a 350 milliós tőkeemelésre a cég menedzsmentjogaival és anélkül is várt ajánlatot a város, amely cserében azt vállalta volna: tőkearányosan hasonló összeggel járul hozzá a feltőkésítéshez. Ha pillanatnyilag nem is okoz gondot, hogy a városé maradt a teljes gyár, hosszú távon mindenképpen szükség van befektető bevonására, kiváltképp ha a manufaktúra nem tud nyereségesen üzemelni. Az eladási szándék ezért a város részéről folyamatos, a mostanit feltehetően újabb felhívás követi.
Péterné Marosy Katalin, a gyár vezérigazgatója szerint a sikertelen eladás ellenére nem fenyegeti csőd a vállalatot, miután az idei üzleti tervet a "pluszpénz" nélkül állította össze. Hozzátette: a lassan elengedhetetlen fejlesztésekhez nyilván szükség lenne tőke bevonására, de az már a tulajdonos önkormányzat döntése, hogy milyen formában és milyen gyorsan teszi azt. Hangsúlyozta: idén nem kell csoportos létszámleépítésre számítani, legfeljebb racionalizálásra lehet szükség. Kiemelte: a vállalat idei legnagyobb feladata a klasszikus márkaerősítés, a termékportfólió megújítása, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed pirogránit igényeinek kiszolgálása.
A legjobb esély március végén volt a Zsolnay üzletrész értékesítésére. Ekkor két jelentkező is volt, Matyi Dezső Pécsi Direkt Kft.-je és a máltai hátterű Teclima. Végül mindkét kérő visszalépett; utóbbi a nem elegendő politikai támogatottság miatt, a pécsi jobboldal ugyanis nem támogatta az adásvételt. A cég tavaly 1 milliárd 54 millió forint árbevétel mellett üzemi szinten 84 millió forintos nyereséggel zárt, több veszteséges év után.
Nagy Csaba (Fidesz) alpolgármester úgy véli: mind a Zsolnay, mind a reptér értékesítése leginkább a bizonytalan politikai helyzet miatt hiúsult meg. Megemlítette: a légikikötőt épp a pécsi polgármester-választás előtt hirdették meg, s az aktuális helyzet egyáltalán nem vonzotta a befektetőket. Hangsúlyozta: a Zsolnay eladását kevésbé tartja sürgősnek, értékesítése során az önkormányzat azonban kevésbé engedhet a feltételekből, a városnak igenis "szigorúnak" kell lennie ez esetben.
A reptér kapcsán azonban úgy vélte: sokkal égetőbb a helyzet, hiszen a létesítmény mintegy havi tízmillió forintos fenntartását jelen pillanatban is hitelből finanszírozza a pécsi önkormányzat, amely keret várhatóan ősz elejére teljesen kimerül. Így addigra mindenképpen valamilyen megoldást kell keresni: a jelenleginél is takarékosabban működtetni, vagy akár csak üzemeltetési szerződést kötni a remélt jelentkezőkkel.
