A tisztítószereknél is megpróbált minőségbeli különbségeket feltárni a kormány a magyar és nyugati termékek között, úgy, ahogy nemrég az élelmiszerek és italok kapcsán. Az eredmény azonban valószínűleg nem tetszett nekik, így egészen addig ültek rajta, amíg más forrásból ki nem szivárgott az Indexhez. A felelős minisztérium pedig csak azután rántott össze és küldött szét egy közleményt, hogy a lap rákérdezett az eredményekre.
A vizsgálatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végezte, mely során megnézték a pontos összetételét a háztartási vegyi áruknak, és érzékszervi vizsgálatoknak is alávetették őket, persze kóstolás nélkül. A tisztítószeres összehasonlítás nagyjából egyszerre zajlott az élelmiszeressel, és az Index forrásai szerint már egy hónapja megvoltak az eredmények, azokat mégsem kommunikálták.
16 háztartási vegyi árucikket (többnyire különféle mosó- és mosogatószerek) és 16 kozmetikumot (hajápolók, tusfürdők, fogkrémek) biztosan összehasonlítottak, ezek szerepeltek a laphoz eljutó táblázatokban. Eredetileg budapesti és bécsi átlagboltokból szerezték be őket, de ezek összehasonlításakor nem jött ki, hogy rosszabb árut kapunk, így itthon a beszerzők inkább átmentek az Ázsia Centerbe, de azok a szerek is túl jól teljesítettek. Ezért Bécs helyett végül kimentek Németországba termékmintákért, hátha ott jobb minőséget találnak, mint Ausztriában. De ez sem jött be.
Az egyetlen visszatérő különbség a termékek között az volt, hogy a német és osztrák szerek sűrűbbek, de amíg a hígabb magyar is ugyanolyan jól működik, addig ez semmit sem számít.
A magyarországi tisztítószerekben márpedig a felületaktív anyagtartalom és a szintetikus anionaktív anyagtartalom csak ritkán és többnyire többnyire tizedszázalékokkal maradt el a nyugatiaktól, de olyan is volt, hogy felülmúlta azokat. Az eltérések mindkét irányban bőven a hibahatáron belül mozogtak, tehát a szerek ugyanolyan jól működnek mindkét csoportban.
Az Index a birtokába került információk alapján megkérdezte az NFM-et, hogy miért nem állnak elő a rég esedékes eredményekkel, amire válasz ugyan nem érkezett, de a minisztérium gyorsan összedobott, majd a sajtóközlemények számára alkalmatlan, kedd esti időpontban kiküldtt egy összesítést.
Ebben egyes fogkrémeket kifogásolnak, de itt mind az osztrák, mind a magyar mintákban alulmúlta a fluortartalom a címkén feltüntetett értéket. "Volt olyan fogkrém, amelyben a Magyarországon forgalmazott termékben jelentősen kevesebb volt a fluortartalom", írják, azt azonban már nem teszik hozzá, hogy itt két eltérő márkát hasonlítottak össze. Ausztriában Mentadent gyerekfogkrémet vásároltak, Magyarországon pedig Signalt. Mindkettő Unilever-gyártmány, de előbbiben a címke szerint is kétszer annyi fluornak kéne lennie, az ára pedig több mint kétszer annyi.
Ez a vizsgálat szemlátomást alkalmatlan a hangulatkeltésre, így aligha fogják beemelni a kormánykommunikációba, pláne utólag.
Hogy Magyarországra rosszabb minőségű árukat hoznak a multik, mint tőlünk nyugatabbra, az néhány hónapja lett nagy sláger. Ezt a Nébih egy - amúgy nem most első alkalommal elvégzett - összehasonlító vizsgálattal igyekezett igazolni, és bár a kommunikációjuk arra utalt, valóban silányabb termékeket kapunk a szomszédoknál, az indoklást jobban megvizsgálva kiderült, hogy valójában nem is.
mfor.hu
