A 2008 júniusában, Milánóban megrendezendő nemzetközi ingatlan-szakkiállítás (Expo Italia Real Estate - EIRE) is Közép-Kelet-Európára (kiemelten Bulgária, Romániára és Magyarországra), valamint a mediterrán térségre fókuszál, így a partnert kereső magyar projektek itt biztosan találnak befektetőt. További kedvező hír, hogy az idén először hazánk is bemutatkozik a szakkiállításon.
A magyar ingatlanosok egyik ajánlata lehet például az olasz részvétel a budapesti infrastruktúra-fejlesztésben. Nagy hiány van például négy csillagos szállodákból, a városba bevezető utak mellett pedig a szolidabb szálláshelyek hiányoznak. Emellett szociális létesítményekre, idős-otthonokra is kereslet mutatkozik.
A kiállítást képviselő Errico Fabrizio szerint az EIRE-hez kapcsolódó konferencia egyik témája az európai ötödik számú, Lisszabontól Kijevig húzódó folyosó tőkevonzó képessége lesz. A többek közt Magyarországon is áthaladó út ugyanis számos infrastrukturális beruházást indukál majd. A másik téma az alacsony energiaigényű (zöld) házak problémája.
A magyar termőföldre pályáznak
A tapasztalatok azt mutatják tehát, hogy az olasz ingatlanberuházók egyik kiemelt célpontja az utóbbi években Magyarország lett, amely leginkább a földrajzi közelségnek, a vonzó ingatlanpiaci lehetőségeknek, köztük a kedvező termőföldáraknak, valamint a két nemzet közötti jó partnerségi kapcsolatnak is köszönhető.
Bár termőföld-tulajdonjogot csak 2011-től, a földpiac liberalizációja után szerezhetnek külföldiek, bérleti szerződésekkel azonban sok olasz már előre bebiztosította magát. A lakások iránti érdeklődés azonban csökkent. Ezt a szektort az állami adórendelkezések és egyéb intézkedések befolyásolják, így nem tud annyira érvényesülni a piac önszabályozó szerepe. A luxuslakások iránt viszont töretlen a kereslet. Különösen aktív az irodai ingatlanpiac: 2007-ben 300 ezer szerződést írtunk alá olaszokkal.
A nagy érdeklődésre tekintettel a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOKK) közös fórumokat szervez, amelynek célja a hazai ingatlanpiac feltérképezése, valamint a jelenlegi és jövőbeli partnerek ellátása adó- és egyéb jogi tanácsokkal.
Magyarországot az olaszok megbízható piacnak tartják mind kereskedelmi, mind gazdasági és szociális szempontból, hangsúlyozta Alessandro Stricca, a MOKK elnöke. Abban pedig mindenki egyetért, hogy a tőzsde és a pénzügyi piac turbolenciája miatt talán a legbiztosabb befektetés az ingatlan.
Kifogásolják a különadót
Az olasz beruházók a magyar társasági adórendszert is kedvezőnek találják. Míg ők otthon 27, 5 százalékos társasági adókulcsot alkalmaznak, addig a magyarok csupán - mindent összevetve - 21, 5 százalékosat. A társasági adó 16 százalékos mértéke viszonylag kedvezőnek számít Európában, hangsúlyozta Giampaolo Corabi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európai és Nemzetközi Adójogi Kutatóközpontjának professzora. Persze ne feledjük, hogy adózási szempontból is más a tőkeexportőr és a tőkeimportőr országok érdeke.
Az ingatlanbefektetők kizárólag a négy százalékos különadóra panaszkodnak, amit azonban várhatóan 2009-2010-re fokozatosan megszüntetnek, tekintve, hogy az állam csupán átmeneti intézkedésnek szánta, mondta Laki Gábor, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának közgazdásza.
Bár kétoldalú egyezmények sora rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről, ezek jelentős részét a hetvenes években kötötték. Emiatt néhány ponton ellentmondanak az OECD-modellegyezménynek, így erősen változtatásra szorulnak, közölte Giampaolo Corabi.
A példa kedvéért a professzor megemlítette, hogy Magyarország Ausztriával 1975-ben, Olaszországgal 1977-ben, Franciaországgal 1980-ban, míg a spanyolokkal 1984-ben kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. Jóval kevesebb ilyen tárgyú egyezményt kötöttek azonban a magyarok az ezredforduló után. (Az új partnerek között többek között Észtország, Írország és Litvánia szerepel.)
A fentieken kívül kedvező eredményként értékelték az olaszok azt is, hogy az ingatlanadó bevezetése végül lekerült a napirendről, amiben a MAISZ-nak is volt talán némi szerepe, hangsúlyozta Mehrli Péter, a szövetség elnöke.
Simon Rita
