Bár 1998 és 2006 között Budapest - Prágával, Krakkóval és Varsóval együtt - a BPO-szolgáltatások egyik kiemelt célpontjának számított, addig mostanra mind a magyar, mind a cseh főváros esetében a telítődés jelei mutatkoznak, mondta el Hajas Gabriella, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. csoportvezetője az IIR Hungary Beszerzés 2007 című keddi konferenciáján.
Feljövőben a vidék
A szakember szerint a jövőben az új tagállamok fővárosai, Bukarest és Szófia mellett egyre inkább a vidéki városok, például Lodz, Brno, Poznan, Ostrava és Plzen lehetnek ilyen szempontból kiszervezési célpontok. Ami Magyarországot illeti, az ITDH és a Deloitte közösen összesen kilenc települést vizsgált meg abból a szempontból, hogy szóba jöhet-e szolgáltatás típusú befektetés helyszíneként.
A tanulmány szerint ezek közül öt város - Debrecen, Szeged, Pécs, Székesfehérvár és Kecskemét - olyan vonzó költség/minőség indexet képes felmutatni, amely alapján nem csak Budapesttel, hanem más fővárosokkal és vidéki településekkel is állja a versenyt. "Megtörtént az elmozdulás vidék felé, de ez még nem látványos" - tette hozzá az ITDH csoportvezetője, utalva arra, hogy az elmúlt időszakban három szolgáltató központ is megkezdte működését Debrecenben.
A siker kulcsa a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése, aminek érdekében az ITDH együttműködést kezdeményezett a vidéki egyetemekkel. Hajas Gabriella a konkrét projektekkel kapcsolatban egyelőre csak annyit árult el, hogy egy külföldi cég rákkutatással kapcsolatos kutatóközpontot hozna létre Szegeden, és ebben a helyi egyetem tudásbázisára is támaszkodna.
Annak érdekében, hogy a vidéki városok vonzó befektetési célpontok legyenek, mindemellett az infrastruktúrát is fejleszteni kellene. A szakember szerint Magyarország ilyen tekintetben jóval előrébb tart, mint Románia, Bulgária vagy Lengyelország, Csehországgal összehasonlítva viszont ez már nem mondható el.
Munkaerő-kínálat: lenne min javítani
Hajas Gabriella úgy véli: Magyarország mellett szól még, hogy központi elhelyezkedésű, a munkaerőköltséget tekintve versenyképes, valamint "tehetséges, ambiciózus, kiemelkedő szakmai és nyelvi képességekkel rendelkező" munkaerő-állománnyal bír.
Utóbbi állításnak ellentmond, hogy ma már számos területen kifejezetten munkaerőhiányról panaszkodnak a külföldi befektetők, ráadásul "a viszonylag alacsony munkaerő-kínálatnak a szerkezete borzasztóan eltér attól, amit a cégek igényelnének" - mondta el korábban lapunknak Gáspár Pál.
Ami pedig a nyelvtudást illeti, az ICEG Európai Központ igazgatója szerint ezen a területen az elmúlt években nem volt jelentős fejlődés.
Nem ismerik eléggé térségünket
A lehetőségek nagyságát mindenesetre jelzi, hogy Közép- és Kelet-Európa még mindig csak két-három százalék erejéig részesedik a világ BPO-szolgáltatás piacából. Hajas Gabriella szerint ennek oka, hogy régiónkat még nem fedezték fel eléggé.
"Számos nyugati konferencián tapasztaltam, hogy az ottani cégek nem rendelkeztek elegendő információval térségünkről" - magyarázta. Szerinte ennek megváltoztatása érdekében hazánknak nagyobb PR-tevékenységet kellene kifejtenie a multik irányába.
Ami kétségkívül pozitívum, hogy Magyarország 2006-ban 81,7 milliárd dollár közvetlen tőkebefektetést könyvelhetett el, amivel - egy főre vetítve - mindegyik térségbeli országot megelőzte. A 81,7 milliárd dollárnak mintegy 17 százaléka realizálódott az üzleti szolgáltatások szektorban.
Igaz, mindezek ellenére - Gáspár Pál szerint - Magyarország pozíciói a fő versenyképességi mutatókat tekintve jelentősen gyengültek az elmúlt időszakban. Ennek egyrészt oka, hogy a fő vetélytársak jelentős előrehaladást értek el, másrészt a korábbi húzóerőink - viszonylag olcsó és szakképzett munkaerő, kiszámítható makrogazdasági környezet, tág kedvezmények, jó szabályozó rendszer - abszolút értelemben is romlottak.
Szintén kevéssé örvendetes tény, hogy - a 2004-2006 között létesített üzleti központok számát tekintve - Magyarországot Lengyelország, Románia és Csehország is megelőzi.
A tőkevonzó-képesség növelése érdekében nem csak az infrastruktúra fejlesztésére, valamint elegendő és megfelelően képzett munkaerőre, hanem - mint ahogy azt előadásában Hajas Gabriella is kifejtette – a jelenleginél egyszerűbb és kedvezőbb adórendszerre is szükség lenne.
W. B.
Menedzsment Fórum
