A terhelési diagrammok általában megtalálhatóak, a fény- és hangjelző-berendezések jellemzően működnek a gépeken. A villamos futódaruknál a kerekek, tengelykapcsolók, csúszóérintkezők kopása gyakori, továbbá jellemző hiba, hogy a jelzőkürt nem minden esetben emelkedik ki az üzem zajszintjéből, ami potenciális veszélyforrás lehet. Igaz azonban, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez nem szükséges szétszerelni a fő elemeket, az emelőgép szakértők megmaradnak a megbontásnélküli ellenőrzéseknél, - így ha a karbantartást végző szétszereli a gépet, további hibák is előfordulhatnak. Történik ez azért, mert az emelőgép szakértők elsősorban a biztonság szempontjából vizsgálják a gépeket, az erőforrással csak abban az esetben foglalkoznak, ha például a dízel rendszerű motor nagyon füstöl. Ekkor is pusztán a zárt térben történő üzemeltetést tilthatják meg, a motor felújítását nem írhatják elő.
Az előírások szerint az emelőgépszakértők statikus és dinamikus teherpróbát is végeznek. A statikus próbánál a targoncáknál a névleges terhelés 120 százalékával terhelik a gépet, és ellenőrzik, hogy a nyomásszabályzó szelep letiltja-e az emelést. A daruk esetében a névleges terhelés 125 százalékával kell terhelni, s a hídlehajlást mérik a híd közepén, vagy a gémlehajlást a gém végén. Dinamikus teherpróbánál a névleges terhelés 110 százalékával terhelt gép esetében minden mozgásformát végigpróbálnak, végállástól-végállásig.
Szükségesek tehát a vizsgálatok, nem árt azonban tisztában lenni vele, hogy bár az emelőgép-szakértők vizsgálati jegyzőkönyvei könyörtelenül feltüntetik az emelőgép állapotát, a javító intézkedések meghozatalának felelőssége már az üzemeltetőé.
Titkok pedig nincsenek
Minden gépet, járművet ellenõrizni kell bizonyos idõközönként. Míg azonban ez a gép járművek esetében senki számára nem kérdés, azt még sok üzemeltetõ sem tudja, hogy ilyen jellegű vizsgálatoknak az anyagmozgató gépeket is alá kell vetni. Cikksorozatunk keretében most az emelőgépek vizsgálatát, az ellenőrzések általános tapasztalatait vesszük górcső alá.
