A jövőben várhatóan még tovább erősödnek Magyarország kapcsolatai a távol-keleti országokkal, köztük különösen Kínával és Indonéziával. A rendszerváltás óta hazánkba érkező, sokszor kétes minőségű - elsősorban kínai - import helyett a jövőben a minőségi termékek behozatalára helyeződne a hangsúly, nemcsak a ruházati termékek, hanem a high tech-, a számítástechnikai cikkek, illetőleg az autóalkatrészek terén is, jelezte várakozásait Ren Hongbin, a Kínai Népköztársaság magyarországi gazdasági és kereskedelmi tanácsosa. A diplomata szerint az ázsiai cégek komolyan számolnak Magyarországgal, mint régiós, illetve európai központtal.
Ezt emelte ki Rudolf Riedl, az AsiaCenter ügyvezető igazgatója is, aki szerint Magyarország, földrajzi helyzetét tekintve, mintegy hidat képez a két kontinens üzletemberei és kultúrái között. Tekintve, hogy Magyarország Európa szívében fekszik, bárhonnan könnyedén elérhető. Majd ezt fokozva Muchlis Sjahminan, az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ magyarországi igazgatója azt mondta, hogy a tengerpart hiánya ellenére az ország fekvése stratégiai jelentőségű, hiszen innen könnyűszerrel el lehet jutni mind a dél-európai, mind a balti államokba, akár még Oroszországba is, hívta fel a figyelmet.
Bővül az AsiaCenter
A távol-keleti offenzívát jelzi, hogy az AsiaCenterben jelenleg mintegy 500 cég működik. A kereslet folyamatosan bővül, jellemzően Erdélyből, Szlovákiából, Csehországból és Dél-Lengyelországból regisztrálnak vevőket. A központ kereskedelmi szakemberei folyamatosan dolgoznak a már működő kapcsolatok szorosabbra fűzésén, így a bérlői igények a jövőben várhatóan tovább növekednek majd.
Az AsiaCenter mihamarabbi bővítése előkészületben van, az eredeti tervekben is rögzített, második fázisban tervezett Apa szárny (központi épület) építését a Strabag AG folytatja. A beruházás várható értéke 60 millió euró, mérete pedig 70000 négyzetméter. A megnyitás tervezett időpontja 2011.
A tavaly szeptemberben megalakult China Brand Trade Center Kft. 2009 februárjától bérbe veszi az AsiaCenter és a China Markt épületeinek egyes részeit, ahol a nemzetközi ismertséget megcélzó kínai vállalatok alakítják ki a közép-európai és európai központjukat. A CBTC mintegy 1000-1500, itt bejegyzett vállalkozásra számíthat, amellyel mintegy 5000 főnek ad majd munkát.
Az indonéz vállalatok is erősítenének
A magyarországi indonéz befektetésekről szólva Muchlis Sjahminan megjegyezte, hogy országuk több mint 500 fajta terméket importált már idáig hazánkba, amelyek nagy része nemcsak megfelelő minőségű, de az egyes cikkek ára sem szökik a csillagos égig. Elsősorban bútort, bőrt, számítástechnikai és high termékeket hoztak Magyarországra, amelyek előállítása olcsóbb a japán és a koreai termékeknél, minőségük viszont ugyancsak versenyképes. Az igazgató elmondta: idén Varsóban kerül megrendezésre május 7 és 10. között az Indonéz Expo, ahol mintegy 300 cég - importőrök és exportőrök egyaránt . képviselteti magát. Nem kizárt, hogy Indonézia a jövőben Budapesten is rendez hasonló kiállítást.
Ami az Indonéziával folytatott kereskedelmi kapcsolatainkat illeti, az indonéz export körülbelül hétszerese a magyar kivitelnek. A kétoldalú áruforgalom értéke 2006-ban mintegy 18 százalékkal csökkent. Az indonéz és a magyar cégek befektetési kapcsolatai egyelőre nem jelenősek, csupán a bútorgyártás és a vegyipar területén fordulnak elő kisebb érdekeltségek, de ez a jövőben valószínűleg változni fog. Indonéziában két magyar befektetés történt, és érdeklődés mutatkozik energetikai beruházásban való részvételre is.
A kínai árucikkek minősége kapcsán Ren Hongbin, a Kínai Népköztársaság magyarországi gazdasági és kereskedelmi tanácsosa elismerte, hogy számos bóvlitermék érkezett országukból az utóbbi években, ám ennek mielőbb véget akarnak vetni. A rendszerváltás után megindult az invázió Kínából, amelynek során számos üzletember települt át, sokszor kétes minőségű árut - elsősorban ruházati cikkeket és cipőt - kínálva, mivel akkoriban nagy volt a kereslet az olcsó holmira. A kínai illetékes szerint mára azonban fordult a kocka, a cipő- és a ruha a kínai termékeknek csupán 2 százalékát teszi ki, míg előtérbe kerültek a jó minőségű háztartási gépet, mobiltelefont, számítástechnikai cikkeket gyártó nagyvállalkozások.
A kínai befektetők is felfigyeltek az országra
Ezenkívül itt működik a Bank of China egyetlen közép-kelet-európai fiókja, amely szintén erősíti nemcsak a két ország, de a földrészek közötti kapcsolatokat is. Szintén nálunk működik a Hisense elektronikai gyártó cég, amely több százezer LCD-panelt állít elő itt, s a nyugat-európai piac egy részét is kiszolgálja.
Folytatva a sort, a Skála nevét és jó néhány ingatlanját is kínai befektetők vásárolták meg. Nem beszélve arról, hogy még a Balaton környékén és Budapesten vásároltak szállodákat kínaiak, akik óvatos becslések szerint akár húszezren is lehetnek Magyarországon. Tavalyi hivatalos adatok szerint 6800 kínai tartózkodik munkavállalóként Magyarországon.
Megfordulni látszik az a folyamat is, hogy az európai gyárak ázsiai telephelyre költöznek, majd onnan csak az áru érkezik vissza. Az új filozófia lényege, hogy immár a kínai cégek is igyekeznek európai gyártóbázisokat létrehozni. Magyarország pedig optimális elhelyezkedésének köszönhetően a szakemberek szerint célországnak számít.
Ennek az első kézzelfogható jele az a szerződés, melyet tavaly Kínában járt kormánydelegációval tartó üzletemberek hoztak tető alá. Egy kínai cég, a Livan ötmilliárd forintos befektetéssel épít csomagolóanyagokat gyártó üzemet hazánkban. A társaság 800 munkahelyet létesít Borsod-Abaúj-Zemplén megyében környezetbarát csomagolóanyagok gyártására. Ez az eddigi legnagyobb ilyen beruházás, nagyságrendje az eddigi inveszíciókhoz képest kiugró, hiszen 2005-ben és 2006-ban összesen alig 4,5 milliárd forintnyi kínai tőkét fektettek be Magyarországon.
Simon Rita
