A mintegy öt százalékos boltszám-csökkenés az ötven négyzetméter alatti üzletek számának csökkenéséből adódik. A bolthálózat ritkulása három évvel ezelőtt gyorsult fel, elsősorban azért, mert a szűk választékot kínáló kis boltok helyett egyre több vásárló mind gyakrabban választja a nagy eladóterű üzleteket, tette hozzá az igazgató.
Mivel szupermarket és diszkont általában a lakóhelyek közelében működik, kényelmesen elérhető, így hálózataik sűrűsége következtében egyre több vásárló tartozik piaci vonzáskörzetükbe.
Kitért arra, hogy az ötven négyzetméter alatti boltok számának csökkenése két évig hat százalékos, tavaly azonban már nyolc százalékos volt. Ebből a bolttípusból 2004 végén még 15 310-et regisztrált a Nielsen, tavalyelőtt már csak 14 415-öt. Szalóky Tóth Judit elmondta, hogy a kisboltok forgalomból való részesedésének csökkenése nagyobb mértékű a boltszám csökkenésénél, míg 2005-ben a szegmens az élelmiszer forgalmának 17 százalékát adta, 2006-ban ez az arány már csak 14 százalék volt.
Lassult a diszkontok terjeszkedése
Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmából két bolttípus növelte piaci részesedését múlt évben. A diszkont 16-ról 18 százalékra, a hazai tulajdonban lévő lánc pedig 29-ről 30-ra.
Szalóky Tóth Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a diszkont terjeszkedésének 2005-ben tapasztalt nagy irama tavaly alábbhagyott. Tavalyelőtt 48, tavaly már csak 32 új diszkont üzlet nyílt. A fejlődés motorja továbbra is a Lidl, amely 2004. évi piacra lépése óta 68 egységből álló hálózatot alakított ki, és folytatja az expanziót. Ugyanakkor a legnagyobb hálózatot működtető Plus tavaly öttel növelte üzletei számát, 168-ra. A Penny nyolccal, a Profi kettővel bővített, így előbbi 155, utóbbi pedig 73 egységnél tart.
