A magyar kormány egyetlen pályázatot sem nyújtott be az Uniónak, ami Pelczné Gáll Ildikó, a FIDESZ alelnöke szerint egyrészt szervezési, másrészt tartalmi problémákra vezethető vissza.
Elhibázott közbeszerzési eljárás?
A képviselőnő kiemelte, hogy a közlekedési operatív program esetében, amibe például a 4-es metró is tartozik, hiányzik a beruházás célértéke. Vagyis a magyar kormány nem adta meg azt az értéket, honnan hová akar eljutni a metró, s így természetesen a befektetés költsége sincs leírva. Emellett más projektek dokumentációja is hiányos, és sok esetben a kiinduló szám sincs meg.
A kormány egyébként vállalta, hogy 2007. december 31-ig pótolja a hiányosságokat, de ez azóta sem történt meg, mondta Pelczné Gáll Ildikó. Adódik a kérdés: hogyan lehet egy beruházásnak nekifogni, ha nincs meg a forrása?
Ha megnézzük a csepeli szennyvíztisztító projektet, még érdekesebb a helyzet, hiszen itt úgy tűnik, sok milliót vissza kell fizetni az uniós kohéziós alapba. Mindezt amiatt, mert valaki elhibázta vagy rosszul szervezte meg a közbeszerzési eljárást, véli a képviselőnő.
A nagyprojektek közé tartozó villamos-korszerűsítések esetében a magyar kormány nem tudta megindokolni, miképp javítja a beruházás az életminőséget, miközben éppen ez a Kohéziós Alap legfőbb célja. Ha pedig a pályázatok során ezt nem tudjuk bebizonyítani, akkor erre senki nem fog Brüsszelben rábólintani. Talán nem mellékes, hogy Pelczné Gáll Ildikó szerint a költségvetésből 2005 óta 25 milliárd forintot használtak fel a nagyprojektek előkészítésére.
Nehéz megbecsülni a kiesett összeget
Azt nehéz megmondani, mennyi pénztől esett el az ország. Ám a közép-magyarországi régió helyzete kritikus, hiszen innen csak 2010-ig lehet pályázni, vagyis az elmúlt évet és a mostani negyedévet elvesztettük - egyébként nemcsak a nagyprojektek, hanem az úgynevezett kiemelt projektek esetében is. Ide tartozik többek közt a Budavári Palota felújítása és a szegedi fürdő fejlesztése.
A kiemelés nem segített, hiszen azóta egyetlen esetben sem sikerült elkészíteni a megvalósíthatósági tanulmányt. Később arra is rájöttek az illetékesek, hogy pályáztatás nélkül nem lehet az uniós pénzeket odaadni, ezért január 31-én visszamenőlegesen írtak ki pályázatot.
A kritikusok szerint a késéseknek nem az az oka, hogy a pénz nem áll rendelkezésre, inkább az, hogy a kifizetési rendszer teljesen átláthatatlan. Az Állami Számvevőszék is kifogásolta, hogy sok esetben csak a pályázatokat írják ki, de pénz nem kerül a nyertesekhez.
A kisebb projektek esetében sem jobb a helyzet: ezek többnyire a Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program vagy az azt felváltó Gazdasági Operatív Program keretében futottak. A tavalyi évben kiírt pályázatok esetében például a mai napig nem kötöttek meg egyetlen érvényes támogatási szerződést sem. Az ügyintézésben minden szinten csúsznak, az elbírálás és az eljárástechnika szempontjából is.
A kormány gyorsítana
Az illetékesek nem vagy csak részben értenek egyet a fentiekkel. Ma Magyarországon harminchét engedély beszerzése szükséges egy beruházás megvalósításához, aminek eredményeként a bürokrácia is felelős az uniós finanszírozással megvalósuló fejlesztések csúszásáért. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint már dolgoznak azon a "gyorsítócsomagon", amely egyszerűsíti az adminisztrációt. A fejlesztési ügynökségnél az idén fokozott figyelmet fordítanak a kiemelt projektekre, a további csúszások miatt ugyanis veszélybe kerülhet az uniós tételek lehívása.
Az év végéig kell megkötni a kiemelt projektek gazdáinak a támogatási szerződéseket – mondta Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság legutóbbi ülésén. Ez azt jelenti, hogy az NFÜ akkor sem áll el a szerződéskötéstől, ha a procedúra hat hónapnál hosszabbra nyúlik. Eredetileg fél év állt az érintettek rendelkezésére, ám a határidő betarthatatlannak bizonyult.
A kormány eddig 346 olyan elképzelést tartott támogathatónak, amelyek pályáztatás nélkül juthatnak uniós forráshoz. A tervezett fejlesztések között található turisztikai, infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás is.
A jóváhagyás nem jelenti automatikusan pénz átutalását
A kabinet jóváhagyása azonban még nem jelenti azt, hogy a kedvezményezett pénzhez jut. Először - a szükséges engedélyek, tanulmányok beszerzését követően - szerződést kell kötni a fejlesztési ügynökséggel, ami idáig csak néhány esetben sikerült. Az NFÜ szerint az érintetteknek nincs kellő tapasztalatuk a projektmenedzselésben, és az is előfordul, hogy menet közben módosítják az eredeti terveket. Szintén gondot okoz az időigényes adminisztrációs folyamat.
A kiemelt projektek támogatására kizárólag a kormánypárti többséggel bíró regionális fejlesztési tanácsok, az NFÜ, valamint - miniszteri jóváhagyással - a szaktárcák tehetnek javaslatot.
A múlt nyáron összesen 772 elképzelés került a kormány asztalára. Ebből az első körben 258-at hagytak jóvá mintegy 1510 milliárd forint értékben. A második körben (2007 októberében) 216 javaslatot nyújtottak be, a kabinet ebből hetvenegyet támogatott. Legutóbb (február 13-án) 51 elképzelésről foglaltak állást a tárcavezetők, és tizenhetet jóvá is hagytak.
VMI
