Mint azt szerdán megtudtuk, a fővárosi utakat tehermentesíteni hivatott M0 fizetőssé válik, ahogy az autópályák budapesti szakaszai is. A felhördülés jogos, hiszen ezek az utak integráns részei a fővárosi hálózatnak (ezzel az erővel Hungária körút is díjteles lehetne) és pont azokat a környezetvédelmi, illetve élhetőségi szempontokat köpi szembe, amellyel kapcsolatban ez a kormányzat amúgy sem mutatott túl sok érzékenységet.
A másik oldalról ugyanakkor kapunk egy, a jelenleginél jóval rugalmasabb és az egyéni utazási igényeket figyelembe vevő megyei útdíjfizetési rendszert, amely valamelyest segít lenyelni ezt a keserű pirulát. Mi volt ugyanis eddig? Az autós dönthetett, hogy év elején kifizet 43 ezer forintot, a mai magyar átlag nettó bér közel 30 százalékát, vagy megveszi az eseti jogosultságokat. Ez utóbbi esetében a 10 napos minimális díj, finoman fogalmazva nem volt a valós igényekre hangolva, és amikor eljött az utazás napja, sokan döntöttek úgy, hogy a 3 ezer forintot inkább elfröccsözik. Hegyen-völgyön át autózni amúgy is romantikus.
Az 5 ezer forint egy budapestinek, vagy az agglomerációban élőnek viszont valóban nem nagy tétel azért a kényelemért, amit például a kifejezetten hosszú M3 és M5 pest megyei szakaszainak használatáért kell egy évben kifizetnie. Azt is el kell ismerni, hogy akinek az autópálya a Budapest-Balaton viszonylatot jelentette az megússza 15 ezer forintból, sőt ha hajlandó Fejér megye határánál letérni, akkor meg csak 10 ezerből.
A probléma, a kényszer: vagyis, hogy olyan utakat és útszakaszokat tettek fizetősé, amelyek elkerülése jóval több bosszúságot okoz évi 5 ezer forintnál. Éppen ezért szerintem tévednek azok, akik komoly forgalomnövekedéssel számolnak például Budaörsön, vagy más agglomerációs településeken. Persze biztos lesznek, akik spórolnak, de ha tippelnem kéne, akkor januárban a Budapesten lakó, vagy dolgozó autósok 95 százaléka kifizeti az 5 ezret, mint a katonatiszt, és a 3-as, illetve 5-ös út mentén lakók kicsit fellélegezhetnek.
Szász Péter
mfor.hu