A tojótyúkoknak az EU januártól hatályos egységes előírásai szerint egyenként 750 négyzetcentiméter helyet kell biztosítani, a többszörösére kell növelni a jelenlegi helyeket – emlékeztetett az elnök. Kiemelte: Magyarországnak sikerült korrigálnia lemaradását a tojótyúktartási technológiaváltásban a későbbi teljesítési határidőnek és a brüsszeli ágazati támogatási rendszernek köszönhetően.
Végh László elmondta: a hazai tojástermelőknek nagy segítséget jelentett, hogy hárommilliárd forint vissza nem térítendő brüsszeli pályázati keret állt rendelkezésre, a technológiaváltás költségeihez 55-60 százalékos támogatásra lehetett pályázni. A ketrecek átalakítási költsége tojótyúk-férőhelyenként 3-7 ezer forint.
Jelezte: az átállás folyamatos, a telepek minősítését és a működési engedélyt a megyei kormányhivatalok nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági hivatalai december 31-éig adják ki. Január 1-jétől az új feltételeket nem teljesítő termelők csak ipari feldolgozásra értékesíthetik a megtermelt tojást - tette hozzá Végh László.
Magyarországon 2011 decemberében 410 tojástermelő telep működött, közülük a tojásszövetség és a Vidékfejlesztési Minisztérium felmérése szerint 103 termelő akkor még úgy nyilatkozott, hogy anyagi okok miatt nem tudja teljesíteni az új ketreces tartástechnológiai előírásokat, és felhagy a termeléssel. Júliusra változott a beruházási szándék, és szinte mindenki folytatja a tojástermelést. A gazdaságok mintegy fele már átállt az új tartástechnológiára, a másik fele a mélyalmos tartást választotta, így minden esély adott arra, hogy megmarad a négymillió feletti tojóhibrid-állomány Magyarországon az átállás után - magyarázta Végh László.
A Csaba-táj Zrt. Békés megye legnagyobb tojástermelő agrárvállalkozása, 150 ezer a tojóhibridet tart. A társaság évente 40 millió tojást állít elő. Éves árbevétele 1,6 milliárd forint, ebből a tojástermelő ágazat bevétele 600 millió forint. Az agrárvállalkozás 2011 novemberében állt át az egységes tojóhibrid-tartási technológiára, 550 millió forintos beruházással.
MTI
