A beszámolókból az derül ki, hogy összességében a tavalyi energia- és üzemanyagár-emelkedés jelentősen megterhelte a vidéki városi közlekedésért felelős társaságok amúgy is szűkös büdzséjét, bár az téves következtetés lenne, hogy csak ez tehető felelőssé a mínuszos eredményekért. Problémát jelent még a fogyasztói árkiegészítés évek óta stagnáló/csökkenő mértéke is. Ami pedig a normatív támogatást illeti, vannak szerencsésebbek, akik többet kaptak tavaly, míg másoknak kevesebb jutott, mint 2010-ben.
Debreceni Közlekedési Zrt.
A Debreceni Közlekedési Zrt. (DKV Zrt.) 2011-es árbevétele lényegében az előző évvel megegyező szinten maradt: 5,07 milliárd forint folyt be a kasszába, melyből az üzemi szintű ráfordítások után 848,6 millió forintos üzemi szintű veszteség keletkezett, amit az árfolyamok alakulása tovább rontott és végeredményben 1,04 milliárdos veszteséggel zárta az évet a cég, ami közel 400 millióval kisebb az előző évinél. Pedig a gazdálkodás eredményesebbé tétele érdekében 2011-ben jelentősebb átszervezések is voltak a társaságnál: a beszámoló szerint az alkalmazotti számot 708-ról 686 főre csökkentették, ennek ellenére a személyi jellegű ráfordítások összege közel 100 millióval 2,47 millió forintra emelkedett. Ez az érdekképviseletekkel folyatott egyeztetés nyomán történt átlagosan 3 százalékos bérfejlesztés végrehajtásával is magyarázható.
A veszteséges működés oka az üzleti jelentés szerint a társaság hatáskörén kívül eső kedvezőtlen gazdasági folyamatok alakulása, úgymint üzemanyag, energia, és devizaárfolyam emelkedése. "A költségeink emelkedését a bevételeink növekedése annak ellenére sem tudja követni, hogy a DKV Zrt. járműállománya és szolgáltatási színvonala az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül" - olvasható a beszámolóban.
A társaság 2011-ben egyébként az előző évinél magasabb támogatást is kapott. A közlekedés normatív támogatása címén összesen 980 millió forintot, melyből 480 millió az önkormányzattól érkezett. (A 2-es villamosra összesen 3,9 milliárd érkezett a társaság büdzséjébe: 380,2 millió forint az önkormányzattól, 476,8 millió a központi költségvetésből és 3,1 milliárd forint nemzetközi forrásból.)
Mindemellett jelentős a cégnek a lejárt követelésállománya is, mely az előző évi 15,6 millióról 99 millióra növekedett. Ebből 91 nap alatti követelés 30,9 millió összegű, 181 és 360 nap közötti követelés 30,1 millió forint, míg 20,4 millió forintot tartanak nyilván 361 és 720 nap közötti lejárt követelésként.
Miskolci Városi Közlekedési Zrt.
Nem sokkal jobb a helyzet a szintén önkormányzati tulajdonban lévő miskolci tömegközlekedésért felelős cégnél (MVK Zrt.) sem, hiszen a tevékenység tőkeigényessége, valamint a beruházások nagyrészt külső forrásból történő finanszírozása miatt igen magas a társaság adósságállománya. Szintén problémát jelent a cégnél a 2006 óta változatlan mértékű fogyasztói árkiegészítés is, és tavaly áprilistól hiába emelték 8,7 százalékkal a tarifákat, a bevétek így is kis mértékben csökkentek a 2010-eshez képest - 5,026 milliárd után 5,018 milliárdot realizáltak. Normatív támogatásként pedig az előző évi 615,9 millió után 566,5 milliót kaptak 2011-ben. Szintén nem elhanyagolható tényező volt ugyanakkor a költségnövekedés, amelyhez közel 200 millióval csak az üzemanyagárak változása járult hozzá.
Akárcsak a debreceni közlekedési társaság esetében 2011-ben itt is jelentős átszervezés volt, hiszen a korábbi 928 fős alkalmazotti létszámot 892-re csökkentették, aminek eredményeként közel 50 millióval 3,25 millióra mérséklődött a személyi jellegű ráfordítások mértéke. Végeredményben a cég a 2011-es évet az előző évi 201 milliós veszteség után 369 milliós mínusszal zárta.
A társaságnál ráadásul a következő évek is nehéznek ígérkeznek, hiszen a beszámoló szerint a „szokásos üzleti tevékenységből keletkező cashflow a következő években sem nyújt elegendő forrást az eszközök pótlására, ezért a tulajdonosoknak hosszú távú megoldást kell találnia a társaság finanszírozására”. A fizetőképesség fenntartása érdekében, míg 2010-ben 320,5 millió forintos folyószámlahitelt vettek igénybe, 2011-ben 144,7 millióval emelkedett az összeg, így a mérleg zárásakor a hitelösszeg 790,6 millió forintot tett ki. A társaság kötelezettségei egyébként csökkentek előző évhez képest, de még így is 4,8 milliárdos tartozással rendelkezik a cég.
A debreceni és a miskolci cég az elmúlt 10 évben egy-két kivételtől eltekintve veszteséggel zárta az éveket. Míg a hajdúsági megyeszékhelyen 2001 óta egyszer sem sikerült profitot realizálni, sőt 2008 óta egyre nagyobb veszteségeket kénytelen elkönyvelni, addig Miskolcon csak egy fokkal jobb a helyzet: az MVK 2002-ben és 2009-ben tudott egy minimális összegű nyereséget összehozni. 10 éve 45,9 milliót, 2009-ben alig 1,4 millió forintot.
Többszázmilliós mínusz Pécsett is
Az mfor.hu megnézte még a Pécsi Közlekedési Zrt. elmúlt éveinek eredményeit is. A pécsi társaság helyzete nagyjából hasonló a debreceni és a miskolci társaságéhoz, a tavalyi évet 332,7 milliós veszteséggel zárta, bár az év során többféle módon is igyekeztek helyrerakni a büdzsét. Ennek érdekében tárgyaltak a szállítói partnerekkel a szolgáltatási díjak csökkentéséről, szeptembertől járatritkítást hajtottak végre, októbertól pedig tarifaemelést eszközöltek. Mindennek eredményeként a 2010-es közel egymilliárdos mínuszt csökkenteni tudták.
A társaság életében egyébként nehézséget jelent, hogy a tanuló és nyugdíjas bérletek után igényelhető fogyasztói árkiegészítés összege továbbra is bruttó 2030 Ft/db maradt, gyakorlatilag 2006. éves szinten befagyasztásra került, áfa tartalma azonban 15 százalékról 20 százalékra, majd 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Így a fogyasztói árkiegészítés nettó értéke 2009. július 1-től 1691,7 Ft/db-ról 1624 Ft/db-ra csökkent" - derül ki a cég beszámolójából.
Az elmúlt tíz évben egyébként szintén többségében voltak a veszteséggel záruló évek, mint a profitot termelők: 2002 után csupán 2007-ben és 2009-ben sikerült egy néhány milliós nyereséget elérni.
Székely Sarolta
mfor.hu
