10p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az már most világosan látszik, hogy az idei bértárgyalások során nem a minimálbér jövő évi összege, hanem a garantált bérminimum nagysága és az emelés ütemezése, valamint a járulékcsökkentések mértéke jelentik az egyeztetések sarkalatos pontjait. Az elképzelések mégsem állnak távol egymástól, így már novemberre megegyezhetnek a felek a legkisebb bérekről. Megkerestük a munkaadói oldal szereplőit, miként látják a tárgyalásokat, továbbá milyen kompenzációt tartanának elfogadhatónak a 200 ezres minimálbérért cserébe.

Mint ismert, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán már szeptember közepén elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra fog nőni 2022-ben. Miközben a munkáltatók a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban két lépcsős emelést javasoltak, az első szintet jövőre, majd 2023. január elsejétől. Utoljára kedden egyeztettek a VKF tagjai, ahol abban állapodtak meg, hogy a két hét múlva esedékes következő ülésre nem csak egyéni, hanem az oldal álláspontokat is kialakítják.

Hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér, erről már Orbán Viktor miniszterelnök is kész tényként számolt be a Facebook-oldalára kitett egyik posztjában, miszerint „200 ezer forintra emeljük a minimálbért”.

Szerdán pedig Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is úgy nyilatkozott az MTI tudósítása szerint, hogy a minimálbér kérdésében hajszálnyira vannak a megállapodástól, a garantált bérminimumnál még vannak tisztázatlan kérdések, így például, hogy ez egy vagy két lépcsőben emelkedjen-e. Bodó Sándor elmondta azt is, tisztában vannak azzal, hogy mindehhez segíteniük kell a vállalkozásokat, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelés fedezetét. A kormány a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésében látja a segítség módját, konkrétumokat azonban nem említett.

A minimálbér-emelésnek valóban nem lesz akadálya

Zs. Szabó Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi tárgyaláson sokat haladtak, és a kormány ismeri a munkáltatók álláspontját. A már bejelentett 200 ezres minimálbérrel kapcsolatban elmondta, hogy mindenképpen járulékcsökkentést kérnek, azonban

a rendkívül nagy társadalmi támogatást élvező minimálbér-emelést a munkaadói oldal nem fogja akadályozni.

A nagyobb kérdést a garantált bérminimum tervezett emelése jelenti – ez a kormány tervei szerint 219 ezerről 260 ezer forintra nőne. A szakember elmondta, hogy amennyiben ez a lépés megtörténik, akkor jelentősen nőhet a garantált bérminimumot kapó munkavállalók száma, a jelenleg nagyjából 700 ezer főről közel 1 millió főre, ugyanis sokan vannak azok, akik most valamennyivel a garantált bérminimum felett keresnek, azonban fizetésük nem éri el a tervezett 260 ezret.

A garantált bérminimum növelési ütemével kapcsolatban az ÁFEOSZ-COOP a két lépcsős emelést támogatná, akár úgy is, hogy az első lépcső 2022 januárjában, a második pedig 2023 januárjában történne meg, míg a kormány az egy lépcsős emelésre hajlik inkább – ez a munkáltatók szerint egy jelentősebb 5-6 százalékos járulékcsökkentés esetén megvalósítható csak. Zs. Szabó Zoltán szerint ugyanakkor ezt a könnyítést minden cégre ki kellene terjeszteni azért, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások dolgozói se maradjanak le az emelésekről, emellett pedig a bajba jutott ágazatoknak további egyedi támogatásokat lenne érdemes juttatni.

Két lépcsőben emelnék a garantált bérminimumot (Fotó: Depositphotos.com)
Két lépcsőben emelnék a garantált bérminimumot (Fotó: Depositphotos.com)

Az elnök hozzátette, hogy az álláspontok közelednek, bár konkrét számok még nincsenek, úgy tűnik, hogy a kormány szándéka nem áll messze a munkáltatói oldalétól. A legutóbbi egyeztetésen Bodó Sándor már arról beszélt, hogy a kormány fontolgatja a kétlépcsős emelést, és a járulékcsökkentést mindenképpen egységesen képzelik el.

A munkaerőpiaci járulék eltörlése is segítséget jelentene

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mint azt laptársunknak, a Piac&Profitnak nemrég elmondta, munkavállalói oldalról ők korábban is azt a javaslatot fogalmazták meg, hogy nem csak a munkáltatók által fizetendő adó és járulékok mérséklését kellene megfontolni – hiszen ez egy folyamatosan csökkenő periódust mutat –, hanem a nettó jövedelmeket kellene emelni például a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlésével. Részleteket itt olvashat.

Ellentételezés a kormányzattól 

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is úgy fogalmazott, hogy konstruktív tárgyalást folytattak a kormányzat és a munkavállalók képviselőivel. Ennek keretében áttekintették a kormányzat által készített anyagokat, amelyek a gazdaság, a foglalkoztatás legfontosabb vetületeit mutatták be, és egyeztettek a tárgyalások további menetének kereteit.

„Elhatároztuk, hogy októberben a munkaadói és munkavállalói oldal is megkísérel egységes álláspontra jutni és novemberben megállapodunk a jövő évi minimális bértételekről” – mondta lapunknak.

Mint kifejtette, a 2016. őszén kötött hatéves bérmegállapodás szellemében és gondolati keretében tárgyalnak tovább. Ez azt jelenti, hogy a minimális bértételek erőltetett emeléséhez – a tervezett 200 ezer forintos minimálbér a jelenlegihez képest közel 20 százalékos emelést jelent – a kormányzat a munkabért terhelő munkaadói terhek csökkentésével járul hozzá, ez a gyakorlatban a szocho csökkentését jelenti. A hatéves bérmegállapodás első évében, 2017-ben, a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, amelyet a kormányzat 5 százalékpontos szocho-mérsékléssel és a társasági adókulcs 9 százalékra mérséklésével segített.

„A lépést a történelem azóta igazolta, hiszen az elmúlt 5 évben 51 százalékkal nőtt a minimálbér, 70 százalékkal a garantált bérminimum és az átlagbérek is évről-évre kétszámjegyű növekedést mutattak. A mostani tervek hasonló nagyságrendű bérrobbanást vetítenek előre 2022-re, a kormányzattól tehát hasonló nagyságrendű ellentételezést várunk, hogy a foglalkoztatás megmaradhasson, a cégek tovább működhessenek” – tette hozzá Perlusz László.

Bérrobanás jöhet jövőre

A VOSZ főtitkára a tárgyalásokról elmondta azt is, hogy a garantált bérminimummal kapcsolatban eddig kevesebb egyeztetés volt. Ez a kötelező minimális bértétel a minimálbérnél lényegesen nagyobb terhelést jelent a cégeknek, nem csak az összeg nagysága miatt, hanem azért is, mert lényegesen több munkavállalót érint.

„Kérdés tehát, hogy milyen mértékben emelkedjen ez a szakmunkás minimálbérnek is nevezett kötelező legkisebb bértétel és milyen időtávban. Nem alakult ki oldalálláspont és a kormányzat részéről sincsenek még pontos prognózisok sem a minimálbér-, sem a garantált bérminimum-emelés ellentételezésének lehetséges mértékeiről és annak hatásairól sem, bár az első modellek már körvonalazódnak”.

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mennyire jelent terhet a vállalkozások számára a jövő évi 200 ezer forintos minimálbér, a VOSZ főtitkára úgy látja, ahogy 2017-ben is bérrobbanáshoz vezetett, erre lehet számítani jövőre is. A 2017 előtti években éves szinten a 4-5 százalékos szinten növekedtek a bértételek, de 2017 után a minimális bértételek bértorlódást okozó hatása miatt is, 10-12 százalékra emelkedett és lényegében ezen a szinten is maradt a bérszínvonal emelkedése.

Perlusz László szerint egy ilyen – termelékenység-növekedéssel, vagy piaci viszonyokkal nem indokolt – kikényszerített bérköltség-növekmény állami ellentételezés nélkül sok vállalkozást, akár egész ágazatokat is veszélyeztethetne, ezért fontosnak tartják, ahogy az elmúlt években is, hogy a kormányzat továbbra is partner legyen a bérfelzárkóztatásban.

„A minimális bértételek növelése nem oldja meg a munkaerőpiaci problémákat, mert a munkaerőhiányos ágazatokban a munkaerő-kereslet jóval a minimális bérek fölé emeli a béreket. A nehéz helyzetű vállalatok, ágazatok és térségek azonban megszenvedik a minimális bértételek erőltetett emelését, hiszen ott nincs meg a piaci lehetőség a béremelés fedezetének a megkeresésére. Ne felejtsük el, hogy minimálbért a legkevésbé termelékeny vállalkozásban, egy elnéptelenedő kistérségben a legképzetlenebb munkavállalónak is ki kell fizetni, továbbá azokban a >>katasztrófa sújtotta<< ágazatokban is, ahol az árbevétel a töredékére esett vissza és máig nem állt vissza a régi jövedelmezőség, például a turizmus-vendéglátás egyes területei” – mondta.

Nem fordulhat elő olyan, mint tavaly

A következő tárgyalásokra a munkáltatói oldal egy egységes dokumentummal készül, amely egyebek mellett akár táblázatba is foglalhatja azt, hogy mekkora emelési lépcsőket milyen járulékcsökkentésekkel együtt tartanak elfogadhatónak. Azzal kapcsolatban, hogy mikor várható a megegyezés, Zs. Szabó Zoltán úgy fogalmazott, hogy ez elsősorban nem a munkáltatókon múlik, de úgy számolnak, hogy november közepe előtt nem fog megszületni a megegyezés, ugyanakkor kiemelte, hogy sokkal tovább húzni sem akarják azt, hiszen az érintett cégeknek idő kell ahhoz, hogy felkészüljenek a béremelésekkel együtt járó terhekre.

Mint emlékezetes, a 2021-es legkisebb bérekről sokkörös, elhúzódó tárgyalássorozat után nem tavaly év végén, hanem csak idén januárban született döntés. A megállapodás értelmében a minimálbér 4 százalékkal nőtt, bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra nőtt, de csak februártól.

„Elhatároztuk, hogy idén novemberben megállapodunk a jövő évi minimális bértételekről. Mindhárom oldal elkötelezett abban, hogy ne fordulhasson elő egy olyan csúszás a megállapodásban, amelyre az idei minimális bértételekre vonatkozó megállapodásban sajnos példa volt” – tette hozzá Perlusz László.

1 millió magyar minimálbéren 

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése szerint a hazai foglalkoztatottak jelentős része, mintegy 1 millió munkavállaló keres a minimálbér, valamint a garantált bérminimum körül. A 167 ezer forintos minimálbér nominálisan a 2. legalacsonyabb az Európai Unióban, csak a bolgár fizetéseket előzik meg a magyar bérek. A minimálbért azonban vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ami alapján a magyar minimálbér az 5. legalacsonyabb az EU-ban. A jelentés szerint 2020-ban Magyarországon a munkavállalók mintegy 9 százaléka keresett a minimálbér körül, míg a garantált bérminimumot keresők aránya 13 százalék volt.

A minimálbért és garantált bérminimumon keresők aránya vállalatméret (bal ábra), valamint megyék (jobb ábra) szerint. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók nem szerepelnek az ábrán. (Forrás: ONYF, NAV adatbázisok, MNB-számítás)
A minimálbért és garantált bérminimumon keresők aránya vállalatméret (bal ábra), valamint megyék (jobb ábra) szerint. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók nem szerepelnek az ábrán. (Forrás: ONYF, NAV adatbázisok, MNB-számítás)

Beszédes adat az is, hogy minimálbért vagy garantált bérminimumot kereső munkavállalók döntő része (80-85 százaléka) a hazai tulajdonban lévő kkv-knál dolgozik. Közülük a kereskedelemben, a gépjárműjavítás ágazatban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, valamint a szakmai, tudományos tevékenységet végzők szembesülhetnek a leggyakrabban a kötelező legkisebb bérekkel.

A hatéves megállapodás után 

Nyáron Orbán Viktor válaszából egyébként az derült ki, hogy a kormány újabb megállapodás megkötésére készül a munkaadókkal, miután a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás kifut. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani adószinteken (a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15 százalékra csökken jövő nyár közepére) már figyelni kell a költségvetés teherbíróképességére is, de mint szavaiból kiderült, a gazdasági növekedés jelenthet tartalékot a további adócsökkentésekhez.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!