Mint ismert, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán már szeptember közepén elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra fog nőni 2022-ben. Miközben a munkáltatók a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban két lépcsős emelést javasoltak, az első szintet jövőre, majd 2023. január elsejétől. Utoljára kedden egyeztettek a VKF tagjai, ahol abban állapodtak meg, hogy a két hét múlva esedékes következő ülésre nem csak egyéni, hanem az oldal álláspontokat is kialakítják.
Hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér, erről már Orbán Viktor miniszterelnök is kész tényként számolt be a Facebook-oldalára kitett egyik posztjában, miszerint „200 ezer forintra emeljük a minimálbért”.
Szerdán pedig Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is úgy nyilatkozott az MTI tudósítása szerint, hogy a minimálbér kérdésében hajszálnyira vannak a megállapodástól, a garantált bérminimumnál még vannak tisztázatlan kérdések, így például, hogy ez egy vagy két lépcsőben emelkedjen-e. Bodó Sándor elmondta azt is, tisztában vannak azzal, hogy mindehhez segíteniük kell a vállalkozásokat, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelés fedezetét. A kormány a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésében látja a segítség módját, konkrétumokat azonban nem említett.
A minimálbér-emelésnek valóban nem lesz akadálya
Zs. Szabó Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi tárgyaláson sokat haladtak, és a kormány ismeri a munkáltatók álláspontját. A már bejelentett 200 ezres minimálbérrel kapcsolatban elmondta, hogy mindenképpen járulékcsökkentést kérnek, azonban
a rendkívül nagy társadalmi támogatást élvező minimálbér-emelést a munkaadói oldal nem fogja akadályozni.
A nagyobb kérdést a garantált bérminimum tervezett emelése jelenti – ez a kormány tervei szerint 219 ezerről 260 ezer forintra nőne. A szakember elmondta, hogy amennyiben ez a lépés megtörténik, akkor jelentősen nőhet a garantált bérminimumot kapó munkavállalók száma, a jelenleg nagyjából 700 ezer főről közel 1 millió főre, ugyanis sokan vannak azok, akik most valamennyivel a garantált bérminimum felett keresnek, azonban fizetésük nem éri el a tervezett 260 ezret.
A garantált bérminimum növelési ütemével kapcsolatban az ÁFEOSZ-COOP a két lépcsős emelést támogatná, akár úgy is, hogy az első lépcső 2022 januárjában, a második pedig 2023 januárjában történne meg, míg a kormány az egy lépcsős emelésre hajlik inkább – ez a munkáltatók szerint egy jelentősebb 5-6 százalékos járulékcsökkentés esetén megvalósítható csak. Zs. Szabó Zoltán szerint ugyanakkor ezt a könnyítést minden cégre ki kellene terjeszteni azért, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások dolgozói se maradjanak le az emelésekről, emellett pedig a bajba jutott ágazatoknak további egyedi támogatásokat lenne érdemes juttatni.
Az elnök hozzátette, hogy az álláspontok közelednek, bár konkrét számok még nincsenek, úgy tűnik, hogy a kormány szándéka nem áll messze a munkáltatói oldalétól. A legutóbbi egyeztetésen Bodó Sándor már arról beszélt, hogy a kormány fontolgatja a kétlépcsős emelést, és a járulékcsökkentést mindenképpen egységesen képzelik el.
A munkaerőpiaci járulék eltörlése is segítséget jelentene
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mint azt laptársunknak, a Piac&Profitnak nemrég elmondta, munkavállalói oldalról ők korábban is azt a javaslatot fogalmazták meg, hogy nem csak a munkáltatók által fizetendő adó és járulékok mérséklését kellene megfontolni – hiszen ez egy folyamatosan csökkenő periódust mutat –, hanem a nettó jövedelmeket kellene emelni például a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlésével. Részleteket itt olvashat.
Ellentételezés a kormányzattól
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is úgy fogalmazott, hogy konstruktív tárgyalást folytattak a kormányzat és a munkavállalók képviselőivel. Ennek keretében áttekintették a kormányzat által készített anyagokat, amelyek a gazdaság, a foglalkoztatás legfontosabb vetületeit mutatták be, és egyeztettek a tárgyalások további menetének kereteit.
„Elhatároztuk, hogy októberben a munkaadói és munkavállalói oldal is megkísérel egységes álláspontra jutni és novemberben megállapodunk a jövő évi minimális bértételekről” – mondta lapunknak.
Mint kifejtette, a 2016. őszén kötött hatéves bérmegállapodás szellemében és gondolati keretében tárgyalnak tovább. Ez azt jelenti, hogy a minimális bértételek erőltetett emeléséhez – a tervezett 200 ezer forintos minimálbér a jelenlegihez képest közel 20 százalékos emelést jelent – a kormányzat a munkabért terhelő munkaadói terhek csökkentésével járul hozzá, ez a gyakorlatban a szocho csökkentését jelenti. A hatéves bérmegállapodás első évében, 2017-ben, a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, amelyet a kormányzat 5 százalékpontos szocho-mérsékléssel és a társasági adókulcs 9 százalékra mérséklésével segített.
„A lépést a történelem azóta igazolta, hiszen az elmúlt 5 évben 51 százalékkal nőtt a minimálbér, 70 százalékkal a garantált bérminimum és az átlagbérek is évről-évre kétszámjegyű növekedést mutattak. A mostani tervek hasonló nagyságrendű bérrobbanást vetítenek előre 2022-re, a kormányzattól tehát hasonló nagyságrendű ellentételezést várunk, hogy a foglalkoztatás megmaradhasson, a cégek tovább működhessenek” – tette hozzá Perlusz László.
Bérrobanás jöhet jövőre
A VOSZ főtitkára a tárgyalásokról elmondta azt is, hogy a garantált bérminimummal kapcsolatban eddig kevesebb egyeztetés volt. Ez a kötelező minimális bértétel a minimálbérnél lényegesen nagyobb terhelést jelent a cégeknek, nem csak az összeg nagysága miatt, hanem azért is, mert lényegesen több munkavállalót érint.
„Kérdés tehát, hogy milyen mértékben emelkedjen ez a szakmunkás minimálbérnek is nevezett kötelező legkisebb bértétel és milyen időtávban. Nem alakult ki oldalálláspont és a kormányzat részéről sincsenek még pontos prognózisok sem a minimálbér-, sem a garantált bérminimum-emelés ellentételezésének lehetséges mértékeiről és annak hatásairól sem, bár az első modellek már körvonalazódnak”.
Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mennyire jelent terhet a vállalkozások számára a jövő évi 200 ezer forintos minimálbér, a VOSZ főtitkára úgy látja, ahogy 2017-ben is bérrobbanáshoz vezetett, erre lehet számítani jövőre is. A 2017 előtti években éves szinten a 4-5 százalékos szinten növekedtek a bértételek, de 2017 után a minimális bértételek bértorlódást okozó hatása miatt is, 10-12 százalékra emelkedett és lényegében ezen a szinten is maradt a bérszínvonal emelkedése.
Perlusz László szerint egy ilyen – termelékenység-növekedéssel, vagy piaci viszonyokkal nem indokolt – kikényszerített bérköltség-növekmény állami ellentételezés nélkül sok vállalkozást, akár egész ágazatokat is veszélyeztethetne, ezért fontosnak tartják, ahogy az elmúlt években is, hogy a kormányzat továbbra is partner legyen a bérfelzárkóztatásban.
„A minimális bértételek növelése nem oldja meg a munkaerőpiaci problémákat, mert a munkaerőhiányos ágazatokban a munkaerő-kereslet jóval a minimális bérek fölé emeli a béreket. A nehéz helyzetű vállalatok, ágazatok és térségek azonban megszenvedik a minimális bértételek erőltetett emelését, hiszen ott nincs meg a piaci lehetőség a béremelés fedezetének a megkeresésére. Ne felejtsük el, hogy minimálbért a legkevésbé termelékeny vállalkozásban, egy elnéptelenedő kistérségben a legképzetlenebb munkavállalónak is ki kell fizetni, továbbá azokban a >>katasztrófa sújtotta<< ágazatokban is, ahol az árbevétel a töredékére esett vissza és máig nem állt vissza a régi jövedelmezőség, például a turizmus-vendéglátás egyes területei” – mondta.
Nem fordulhat elő olyan, mint tavaly
A következő tárgyalásokra a munkáltatói oldal egy egységes dokumentummal készül, amely egyebek mellett akár táblázatba is foglalhatja azt, hogy mekkora emelési lépcsőket milyen járulékcsökkentésekkel együtt tartanak elfogadhatónak. Azzal kapcsolatban, hogy mikor várható a megegyezés, Zs. Szabó Zoltán úgy fogalmazott, hogy ez elsősorban nem a munkáltatókon múlik, de úgy számolnak, hogy november közepe előtt nem fog megszületni a megegyezés, ugyanakkor kiemelte, hogy sokkal tovább húzni sem akarják azt, hiszen az érintett cégeknek idő kell ahhoz, hogy felkészüljenek a béremelésekkel együtt járó terhekre.
Mint emlékezetes, a 2021-es legkisebb bérekről sokkörös, elhúzódó tárgyalássorozat után nem tavaly év végén, hanem csak idén januárban született döntés. A megállapodás értelmében a minimálbér 4 százalékkal nőtt, bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra nőtt, de csak februártól.
„Elhatároztuk, hogy idén novemberben megállapodunk a jövő évi minimális bértételekről. Mindhárom oldal elkötelezett abban, hogy ne fordulhasson elő egy olyan csúszás a megállapodásban, amelyre az idei minimális bértételekre vonatkozó megállapodásban sajnos példa volt” – tette hozzá Perlusz László.
1 millió magyar minimálbéren
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése szerint a hazai foglalkoztatottak jelentős része, mintegy 1 millió munkavállaló keres a minimálbér, valamint a garantált bérminimum körül. A 167 ezer forintos minimálbér nominálisan a 2. legalacsonyabb az Európai Unióban, csak a bolgár fizetéseket előzik meg a magyar bérek. A minimálbért azonban vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ami alapján a magyar minimálbér az 5. legalacsonyabb az EU-ban. A jelentés szerint 2020-ban Magyarországon a munkavállalók mintegy 9 százaléka keresett a minimálbér körül, míg a garantált bérminimumot keresők aránya 13 százalék volt.
Beszédes adat az is, hogy minimálbért vagy garantált bérminimumot kereső munkavállalók döntő része (80-85 százaléka) a hazai tulajdonban lévő kkv-knál dolgozik. Közülük a kereskedelemben, a gépjárműjavítás ágazatban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, valamint a szakmai, tudományos tevékenységet végzők szembesülhetnek a leggyakrabban a kötelező legkisebb bérekkel.
A hatéves megállapodás után
Nyáron Orbán Viktor válaszából egyébként az derült ki, hogy a kormány újabb megállapodás megkötésére készül a munkaadókkal, miután a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás kifut. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani adószinteken (a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15 százalékra csökken jövő nyár közepére) már figyelni kell a költségvetés teherbíróképességére is, de mint szavaiból kiderült, a gazdasági növekedés jelenthet tartalékot a további adócsökkentésekhez.
