TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. július 27. 16:31

A koronavírus-járvány a második világháború óta nem látott gazdasági visszaeséssel járt Európában, ami a bankok üzletmenetére is hatással van. A hitelportfóliók romlanak, sok esetben komoly leírások várhatóak. A magyar bankok helyzete sem rózsás, igaz, itt az elrendelt hitelmoratórium némileg eltolja a problémákat.

Egyes szakértői vélemények szerint a 2008-as pénzügyi válság semmi sem volt ahhoz képest, ahogy a koronavírus-járvány gazdasági következményei az európai bankokat érinthetik. Néhány napja publikálta az Oliver Wyman tanácsadó vállalat azt az anyagot, amely igen sötét képet fest a kontinens bankrendszeréről. Azt feltételezik, hogy az európai bankok akár 800 milliárd eurós hitelveszteséggel is szembesülhetnek az idei évben, és a következő három évben is jelentősen visszafoghatják az eredményeiket a járvány elhúzódó hatásai. Amennyiben a járványnak komolyabb mértékű második hulláma lesz, amely ismét visszaveti a gazdasági életet, akkor a bankok vesztesége elérheti a fenti 800 milliárdos összeget.

A vállalat többféle forgatókönyvvel is számol, és meg kell jegyezni, a fenti összegnek csupán a felét teszi ki a legvalószínűbbnek tartott alapfeltevésük. Ugyanakkor már az ebben foglalt 400 milliárd eurós hitelezési veszteség is óriási összeg, az elmúlt években leírt veszteségek 2,5-szerese. Az összeg nagyságrendje szempontjából jelzésértékű az is, hogy az Európai Unió a tagállami vezetők által egy hete kínkeservesen elfogadott helyreállítási alapjában hitelekkel és vissza nem térítendő forrásokkal összesen 750 milliárd eurót tervez kiosztani.

Repkednek a milliárdok, soka buknak a bankok Repkednek a milliárdok, soka buknak a bankok

Az Oliver Wyman európai társigazgatója, Christian Edelmann azt jelezte, hogy az egyszeri veszteségen túl az is problémát jelenthet, hogy a kamatmarzsok a piacra öntött végtelennek tűnő jegybanki források miatt erősen beszűkülnek. Miután azonban a gazdasági helyzet korántsem kedvező, mindez azzal járhat, hogy a bankok hajlamosak lesznek a kockázatkerülésre a hitelezés során.

Nem túlzottak a félelmek

A sajtóban megnyilatkozó politikusok, de még az elemzők egy része is igyekszik csillapítani az aggodalmakat és optimista képet festeni a gazdaságról. Így is érkeznek folyamatosan a kijózanító információk, ilyen volt például, amikor a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság visszaesése a várt 3 százaléknál is nagyobb lehet, és elérheti az 5 százalékot is.

Hasonló a helyzet a vállalati, illetve jelen esetben a banki gyorsjelentésekkel, amelyekből kiderül, hogy a szektorban érintett társaságok miként látják a helyzetet. Az öt legnagyobb amerikai bank például már 55 milliárd dollárnyi tartalékot képzett a második negyedévben a rossz hitelekre. Szerencséjük, hogy a nemteljesítő állomány miatti bukást részben ellensúlyozza, hogy az elmúlt egy évtizedben a legmagasabb kereskedési bevételét realizálják, ám az amerikai bankok vezetői arra figyelmeztettek, hogy a problémák elhúzódásával számolnak.

Az európai bankok az elmúlt napokban kezdték a második negyedéves számaik publikálását, és az első adatok túl sok jóval nem kecsegtettek. A Deutsche Bank például már a gyorsjelentés előtt figyelmeztetett, hogy a céltartalékok szintje az első negyedévben képzett több mint 50 milliárd dollárhoz képest tovább fog növekedni. Az európai pénzintézetek közül legnagyobb mértékben a Credit Swiss növelte a céltartalék képzését, de ezen a listán több skandináv bank (Nordea, Swedbank, Danske Bank, SEB) is top 10-es. A magyarországi leányvállalattal is rendelkező bankok közül a KBC volt, amelynek anyabankja jelentősen növelte a céltartalékképzést, igaz hozzá kell tenni, hogy ehhez az itteni operációnak nem sok köze volt.

Mi a helyzet a magyar bankoknál?

Az első féléves adatok még nem ismertek, ugyanakkor már az első negyedéves számok is paradigmaváltást jeleztek. Drasztikusan visszaesett a hazai bankok eredménye, az első negyedévben az adózás utáni nyereségük 20,5 milliárd forint lett, miközben egy évvel korábban még közel 136 milliárdos profitról adott számot a szektor.

Az is figyelemre méltó volt, hogy 2019 első negyedévében 7 milliárd forintos nyereségük származott abból, hogy céltartalékokat oldottak fel, ezzel szemben idén az első három hónapot követően 95,6 milliárd forintot tett ki a céltartalék-képzés.

Utóbbiért egyébként elsősorban az OTP volt a felelős, hiszen mint az a bank első negyedéves jelentéséből kiderült, a kockázati költségek csaknem 92 milliárd forintot tettek ki, az egy évvel korábbi 6, és előző negyedévi 25 milliárd forinttal szemben. Ugyanakkor az jelentősen torzítja a képet, hogy a bank a jelentésében azt is jelezte, erre azért, mert a leánybankjainál megugrott a nemteljesítés kockázata. A céltartalékok jelentős részét az OTP más országokban lévő kitettségei (így a bolgár, az orosz és az ukrán) miatt képezte.

Csányi Sándorék óvatos megközelítést alkalmaztak, amikor jelentősen növelték a tartalékok szintjét (Fotó: MTI) Csányi Sándorék óvatos megközelítést alkalmaztak, amikor jelentősen növelték a tartalékok szintjét (Fotó: MTI)

Korábbi cikkünkben ugyanakkor éppen az OTP céltartalék képzésének apropóján foglalkoztunk azzal, hogy a hitelmoratórium sok mindent elfed. Annak köszönhetően az adósoknak az év végéig nem kell teljesíteniük, így viszont a hitelek látszólag nem dőlnek be. Ez azonban csak a látszat, hiszen sok adós helyzete roppant meg a járvány legrosszabb hónapjaiban, legyen szó lakossági vagy vállalati ügyfelekről. Az első kategóriába tartozók közül remélhetőleg mindenkinek elegendő lesz arra a következő félév, hogy rendezni tudja az anyagi helyzetét, és a moratórium december végi lejártát követően ismét törleszteni tudjon.

Ha viszont megnézzük a munkaerőpiaci helyzetet, akkor azt feltételezhetjük, hogy a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű, azok, akik elvesztették a munkájukat, egyáltalán nem biztos, hogy találnak másik állást, és ha vissza is kerülnek a munkaerőpiacra (legyen szó akár az elsődlegesről, akár közmunkáról), az elérhető jövedelmük nem biztos, hogy eléri majd a járvány előtti szintet. Így tehát feltételezhető, hogy a lakossági hitelek egy része is nem teljesítővé válik.

Még rosszabb talán a helyzet a vállalkozások azon részével, amelyek a válság sújtotta szektorokban működnek. Számos vendéglátóipar és idegenforgalmi cég a járvány miatt bezárt, és miután a piac csak lassan áll talpra, ezek között is sok olyan lesz, amely jó eséllyel csődbe megy, annak ellenére, hogy a kormány két kézzel szórja a pénzt az érintett cégeknek.

Miután maguk a hiteladósok is sokszor csak tapogatóznak a ködben, és nem látják tisztán, hogy mi lesz velük a moratórium lejártát követően, a bankok is nehezen tudják a céltartalékok szintjét meghatározni. A tisztánlátást próbálja segíteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely hétfőn adott ki vezetői körlevelet. Ebben az értékvesztési szintek számításához szükséges minimumelvárásokat szabott meg, ugyanakkor rugalmasabbá is tette az értékvesztéssel kapcsolatos prudenciális elvárásait az IFRS 9 makrogazdasági információs és hitelkockázati sztenderdjeiről szóló vezetői körlevelének módosításával. Mint írták, a hitelintézeti piac szereplői július 27-től legkésőbb jövő év végéig élhetnek a módosító eszközökkel, amelyek célja a koronavírus miatti veszélyhelyzet hatásainak mérséklése.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.