Habár a klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika elvárásai és a szigorúbb fogyasztói elvárások is a környezetet kímélő megoldások irányába tolják az agráriumot, csupán minden tizedik agrár cégnek van erre irányuló írott stratégiája, és eseti jelleggel is mindössze a vállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal – derül ki a K&H fenntarthatósági indexéből. A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet által létrehozott K&H agrár CO2 kalkulátor megmutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van az adott gazdaságnak.
Ismerik az uniós elvárásokat, de nincsenek mérések
Az agrárcégek jelenlegi fenntarthatósági gyakorlatáról képet adó K&H fenntarthatósági index szerint az agrárszektor tájékozott az EU karbonkibocsátási elvárásaival kapcsolatban: 90 százalékuk hallott már a célkitűzésekről, 72 százalékuk pedig tisztában is van azok tartalmával. A saját cég karbonlábnyomát azonban a túlnyomó többség nem számszerűsíti.
Még nem stratégiai kérdés a fenntarthatóság
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint hazánk CO2-kibocsátása 2021-ről 2022-re 7 százalékkal mérséklődött, az 1990-es bázisévhez képest pedig ez 37 százalékos csökkenést jelent. Így elérhető távolságba került hazánk vállalása, ami szerint 2030-ra 40 százalékos csökkenést érünk el. Az ágazatokat nézve az ipar 18 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 12 százalékkal csökkentette környezetterhelését 2022-ben az előző évhez képest. Az irány jó, de vannak még hiányosságok. A felmérésünk ugyanis arra is rámutat, hogy messze vagyunk attól, hogy az agrárágazat fenntartható módon működjön. Alig minden tizedik (11 százalék) cégnek van írásos fenntarthatósági stratégiája, és egyelőre inkább esetei jelleggel foglalkoznak ezzel a témával (39 százalék) – tette hozzá Demeter Zoltán.
