A Church of England Pension Board (az anglikán egyház befektetéseit intéző szervezet) és a svéd AP7 nyugdíjalap vezetésével több nagy befektető írt levelet 55 multinak, kérdőre vonva őket a klímaváltozással kapcsolatos álszentnek tartott lobbitevékenységük miatt - írja a Financial Times. A 2 trillió dollárt kezelő befektetési alapok azzal vádolják többek közt a BMW-t, a BP-t és az ArcelorMittalt is, hogy a színfalak mögötti lobbizással aláássák a globális felmelegedést fékezni kívánó erőfeszítéseket, miközben nyilvánosan támogatják azokat.
Ez akár fordulatot is hozhat a globális felmelegedés elleni küzdelemben, hiszen most nem civil szervezetek, tudósok vagy politikusok próbálják rákényszeríteni vagy jobb belátásra bírni a nagy szennyezőket, hanem saját befektetőik.
A hét autógyártót és tíz olajcéget is megcélzó megkeresés felszólítja a cégeket, hogy vizsgálják felül és tegyék transzparenssé a különböző szakmai szervezeteken keresztül képviselt álláspontjaikat. A felhívás néhány héttel az ENSZ által kiadott vészjósló jelentés - amely szerint ha 3 fokkal emelkedik a hőmérséklet, akkor az évszázad végére megszűnik az élet a Földön - után érkezett meg a klímaváltozásért felelősnek tartott vállalatokhoz.
Adam Matthews, a Church of England Pension Board etikai igazgatója szerint aggasztó, hogy a cégek a nyilvánosság előtt szavakban elkötelezettnek tűnnek a Párizsi egyezmény mellett, ám a színfalak mögött ezzel teljesen ellentétesen cselekednek, gyakran azokon a szakmai szövetségeken keresztül lobbizva, amelyeknek tagjai.
Matthews elmondta, hogy "nagyon szeretnék látni, hogy a klímegyezmény mellett elkötelezett cégek ugyanezt képviselik lobbitevékenységük során is". Matthews úgy véli, hogy a "félrevezető és helytelen vállalati lobbizás" aláássa a kormányok képességét, hogy megküzdjenek az éghajlatváltozással.
"A szakmai szövetségek befolyásukat gyakran zárt ajtók mögött, a közvélemény előtt mélyen elrejtve gyakorolják. Rengetegszer léptek közbe a szakmai szövetségek, hogy késleltessék, megakadályozzák vagy enyhítsék az éghajlatváltozás problémáit célzó szabályokat" - mondta a lapnak Matthews.
Az 55 cég beazonosítását az InfluenceMap nevű non-profit szervezet végezte el, amely a lobbitevékenységeket vizsgálja. A vállalkozásokat az éghajlat-politikájuk szerint értékelték, figyelembe véve a döntéshozókra gyakorolt hatásuk mértékét, valamint azt, hogy a nyilvánosan vallott álláspontjuk megfelel-e a nevükben eljáró szakmai szövetségek cselekedeteinek.
Idén, a két nyugdíjalap vezetésével több befektető hozott részvényesi határozatot, hogy a Rio Tinto fedje fel lobbigyakorlatát. Matthews most azt mondta, több céggel kapcsolatban is hozhatnak ilyen határozatokat. A nyugdíjalapok mellett olyan vagyonkezelők is aláírták a felszólítást, mint a Legal & General Investment Management, amely Anglia legnagyobb vagyonkezelője vagy a holland Robeco.
A levélben felhívták a cégek figyelmét, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos lobbitevékenységük a szabályozási kockázatok mellett jogi és reputációs veszélyeket is jelent. A felszólítás figyelmeztet a rendszerszintű gazdasági kockázatokra is, mert a párizsi megállapodás végrehajtásának késedelme növelte az éghajlatváltozás fizikai kockázatát és megingatta a gazdasági stabilitást. A befektetők szerint ez bizonytalanságot és volatilitást eredményezhet az általuk kezelt portfóliókban.
Az AP7 svéd nyugdíjalap képviselője, Charlotta Dawidowski Sydstrand úgy vélte, hogy a jelenlegi klímapolitika globális "fenyegetést jelent abefektetési portfólióik hosszú távú értéknövekedésére". "Ezen a ponton elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a cégek az ambiciózus éghajlat-politika ellen dolgoznak, akár közvetlenül, akár üzleti szervezeteiken keresztül" - mondta Dawidowski Sydstrand, majd azt is hozzátette, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos lobbizást "értékelni, kezelni és transzparensen jelenteni kell".
A BMW, a BP és az ArcelorMittal az FT megkeresése ellenére sem volt hajlandó az ügyet kommentálni.
