Egy bankot akkor kell eladni, amikor a legtöbbet kínálja a befektetőjének – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a Portfolio.hu-n ma megjelent interjújában. Annak kapcsán, hogy – mint arra lapunk már többször felhívta a figyelmet, legutóbb itt –, bár a kormány arra vállalt kötelezettséget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint az osztrák Erste-csoporttal 2015. február 9-én aláírt megállapodásban, hogy három éven belül, azaz legkésőbb 2018. február 9-éig a hazai bankokban meglévő többségi állami tulajdont megszünteti, ezt csak az MKB Bank esetében tette meg, a Budapest Banknak (BB) még mindig a száz százalékát birtokolja.
A csúszás oka, hogy – mint arról részletesen beszámoltunk – az állam 700 millió dollárért vette meg a BB-t az amerikai GE-től, miközben az az értékelések szerint ennek jó, ha a felét érte. Emiatt a 200 milliárd forintos vételárat egy ideig senki nem akarta megadni, a kormány pedig ez alatt eladni, nehogy az a vád érje, hogy elkótyavetyéli az állami vagyont.
Most Bártfai-Mager ki is jelentette, hogy „700 millió dollárnál lejjebb nem adjuk, ennyiért vásároltuk meg a GE-től annak idején a pénzintézetet”, s „az elmúlt években a bank jövedelemtermelő képessége, növekedési potenciálja megerősödött”. Ennek hatására ma már érhet 200 milliárdot a bank, amit már többen is megadnának – lapunknak minap az Erste, a Raiffeisen és a K&H belga anyabankja, a KBC is megerősítette a vételi szándékát. Csakhogy közben nagyon úgy tűnik, hogy a kormány inkább a hozzá közelálló üzleti köröknek értékesítené a BB-t, magyarul, azt a Mészáros Lőrinc többségében lévő MKB Bankkal és a Vida József befolyása alatt lévő Takarékbankkal boronálná össze, létrehozva egyfajta szuperbankot.
Ez utóbbi valóságtartalmáról nem kapott kérdést Bártfai-Mager Andrea. Azt viszont elmondta, hogy ő arra kapott felhatalmazást a magyar kormánytól, hogy tekintse át a bank eladásának a feltételrendszerét, számba véve, hogy milyen opciók jöhetnek szóba a társaság értékesítésére. „Amint elvégeztem ezt a feladatot, természetesen a nyilvánosság elé állunk az elképzelésünkkel. Reményeim szerint az első fél év végére befejeződik ez a munka”. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy tavaly januárban már a kormány utasította a tárca nélküli minisztert, 2019. június 30-áig tárja fel, kik lehetnek a potenciális vevők, ám nem járt sikerrel – legalábbis lapunk akkori értesülései szerint a határidő lejártát követő kormányülésre nem vitt be olyan javaslatot, amit meg lehetett volna vitatni.
A legalább 700 millió dollár bekasszírozása mellett Bártfai-Mager szerint van egy másik szempontja is az államnak a Budapest Bank értékesítésekor, nevezetesen, hogy „olyan megoldást javasoljunk, ami hozzájárul a hazai pénzügyi stabilitás erősödéséhez és a banki verseny fenntartásához. Más preferencia nincs”. Arra a kérdésre, hogy ez alapján akkor az OTP Bank nem indul jó eséllyel a BB-ért – noha e szándékát a legnagyobb hazai pénzintézet nyilvánosan nem is jelezte –, a miniszterasszony azt mondta, „ez olyan kérdés, amire a folyamatnak ebben a részében nem válaszolhatok”.
Kapott kérdést Bártfai-Mager a lapunk által ugyancsak elsőként megírt értesülésről, miszerint részvénycserés megoldással értékesítenék a Budapest Bankot, így akár tulajdonossá válna az állam a vevőben. Erre azt válaszolta, hogy különböző opciókban gondolkodnak, ezek közül csak egy opció az egyszerű készpénzes eladás. Majd hozzátette: az EBRD-megállapodásban szereplő megfogalmazás szinte kötelezővé teszi a kormány számára, hogy ne csak egy opciót vizsgáljanak, hanem sokkal többet, ezt teszik most.
