Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Ezt közölte egy mai interjúban Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Egy évvel ezelőtt már volt egy hasonló határidő, ám akkor nem jártak sikerrel. Most újra próbálkoznak azzal, hogy kialakítsák, milyen konstrukcióban kapna az állam legalább 200 milliárd forintot a BB-ben meglévő száz százalékáért. A készpénzes eladás mellett a lapunk által korábban megírt részvénycserés megoldás is szóba jöhet.

Egy bankot akkor kell eladni, amikor a legtöbbet kínálja a befektetőjének – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a Portfolio.hu-n ma megjelent interjújában. Annak kapcsán, hogy – mint arra lapunk már többször felhívta a figyelmet, legutóbb itt –, bár a kormány arra vállalt kötelezettséget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint az osztrák Erste-csoporttal 2015. február 9-én aláírt megállapodásban, hogy három éven belül, azaz legkésőbb 2018. február 9-éig a hazai bankokban meglévő többségi állami tulajdont megszünteti, ezt csak az MKB Bank esetében tette meg, a Budapest Banknak (BB) még mindig a száz százalékát birtokolja.

Privatizáció 2.0
Privatizáció 2.0

A csúszás oka, hogy – mint arról részletesen beszámoltunk – az állam 700 millió dollárért vette meg a BB-t az amerikai GE-től, miközben az az értékelések szerint ennek jó, ha a felét érte. Emiatt a 200 milliárd forintos vételárat egy ideig senki nem akarta megadni, a kormány pedig ez alatt eladni, nehogy az a vád érje, hogy elkótyavetyéli az állami vagyont.

Most Bártfai-Mager ki is jelentette, hogy „700 millió dollárnál lejjebb nem adjuk, ennyiért vásároltuk meg a GE-től annak idején a pénzintézetet”, s „az elmúlt években a bank jövedelemtermelő képessége, növekedési potenciálja megerősödött”. Ennek hatására ma már érhet 200 milliárdot a bank, amit már többen is megadnának – lapunknak minap az Erste, a Raiffeisen és a K&H belga anyabankja, a KBC is megerősítette a vételi szándékát. Csakhogy közben nagyon úgy tűnik, hogy a kormány inkább a hozzá közelálló üzleti köröknek értékesítené a BB-t, magyarul, azt a Mészáros Lőrinc többségében lévő MKB Bankkal és a Vida József befolyása alatt lévő Takarékbankkal boronálná össze, létrehozva egyfajta szuperbankot.

Ez utóbbi valóságtartalmáról nem kapott kérdést Bártfai-Mager Andrea. Azt viszont elmondta, hogy ő arra kapott felhatalmazást a magyar kormánytól, hogy tekintse át a bank eladásának a feltételrendszerét, számba véve, hogy milyen opciók jöhetnek szóba a társaság értékesítésére. „Amint elvégeztem ezt a feladatot, természetesen a nyilvánosság elé állunk az elképzelésünkkel. Reményeim szerint az első fél év végére befejeződik ez a munka”. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy tavaly januárban már a kormány utasította a tárca nélküli minisztert, 2019. június 30-áig tárja fel, kik lehetnek a potenciális vevők, ám nem járt sikerrel – legalábbis lapunk akkori értesülései szerint a határidő lejártát követő kormányülésre nem vitt be olyan javaslatot, amit meg lehetett volna vitatni.

A legalább 700 millió dollár bekasszírozása mellett Bártfai-Mager szerint van egy másik szempontja is az államnak a Budapest Bank értékesítésekor, nevezetesen, hogy „olyan megoldást javasoljunk, ami hozzájárul a hazai pénzügyi stabilitás erősödéséhez és a banki verseny fenntartásához. Más preferencia nincs”. Arra a kérdésre, hogy ez alapján akkor az OTP Bank nem indul jó eséllyel a BB-ért – noha e szándékát a legnagyobb hazai pénzintézet nyilvánosan nem is jelezte –, a miniszterasszony azt mondta, „ez olyan kérdés, amire a folyamatnak ebben a részében nem válaszolhatok”.

Kapott kérdést Bártfai-Mager a lapunk által ugyancsak elsőként megírt értesülésről, miszerint részvénycserés megoldással értékesítenék a Budapest Bankot, így akár tulajdonossá válna az állam a vevőben. Erre azt válaszolta, hogy különböző opciókban gondolkodnak, ezek közül csak egy opció az egyszerű készpénzes eladás. Majd hozzátette: az EBRD-megállapodásban szereplő megfogalmazás szinte kötelezővé teszi a kormány számára, hogy ne csak egy opciót vizsgáljanak, hanem sokkal többet, ezt teszik most.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.