<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re a vecsési kőolajmező feltárása kapcsán.

Az MNB ma publikált határozatában felszólította a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-t, hogy kibocsátóként mindenkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét. A jegybank 5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a társaságra e kötelezettségének megsértése miatt.

Idén november 21-én a Mol Nyrt. honlapjának médiafelületén – tehát nem a befektetői tájékoztatásra fenntartott „Befektetői kapcsolatok” aloldalon – megjelent közlemény szerint „jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában”. A kibocsátó ezt követően a közösségi médiumokban a felfedezésről további, az eredeti üzenetet megerősítő részleteket osztott meg, ám egyáltalán nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett hivatalos információtárolási rendszerben vagya Budapesti Értéktőzsde oldalán.

Nem mentek el szó nélkül mellette. Fotó: MTI/Komka Péter
Nem mentek el szó nélkül mellette. Fotó: MTI/Komka Péter

Az MNB megítélése szerint a Mol Nyrt. által kommunikált információk a társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve kétséget kizáró módon érintették. Ebből fakadóan pedig – mint azt az árfolyam mozgása utólag alá is támasztotta – az értékpapírok értékére vagy hozamára gyakorolt legalább közvetett hatásuk sem volt kizárható. Az MNB megállapítása szerint a kibocsátónak emiatt ezen információkról rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétenni.

A Mol Nyrt.-nek (a közzétenni elmulasztott) rendkívüli tájékoztatásában lehetősége nyílt volna megfelelő kontextusba helyezve, kiegyensúlyozottan bemutatni a felfedezés eredményére, kitermelésének volumenére gyakorolt hatását. Ennek hiányában ugyanis a befektetőknek nem volt lehetőségük a felfedezés jelentőségének pontos értékelésére, így sérülhetett a hír alapján meghozott kereskedési döntéseik megalapozottsága. A hivatalos közzététel elmaradásával a kibocsátó a tőkepiaci törvény erre vonatkozó előírását sértette meg.

Az ügy kapcsán az MNB aláhúzza: természetesen minden tőzsdei kibocsátó számára adott a lehetőség, hogy a hivatalos tőkepiaci csatornákon történő közzétételt követően – különösen közérdeklődésre számot tartó témákban – más platformokon is kommunikáljon. Minden tőzsdei cég jogszabályi kötelezettsége azonban, hogy minden (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével – kiegyensúlyozott módon, kontextusában bemutatva –kommunikáljon a befektetők, vagy adott esetben a szélesebb közvélemény irányába.