Üres csarnokok, csökkenő kapacitások
Hiába állnak rendelkezésre az ipari ingatlanok, ha nincs, aki életet leheljen beléjük. Kiadó csarnok terén nincs hiány, mégis előfordulhat, hogy egy beruházás a munkaerőhiány miatt csúszik vagy el sem indul. Illetve logisztikai csarnok is található szép számmal, de ezek is kihasználatlanok maradhatnak, ha nincs elég ember az árumozgatáshoz vagy a csomagoláshoz. A fizikai dolgozók hiánya tehát közvetetten visszafoghatja a beruházási kedvet és a gyártási volumen növelését is.
Hová tűntek a szakmunkások?
Az okok összetettek, hiszen egyrészt benn vannak ebben a demográfiai folyamatok, a fiatalok elvándorlása, a versenyszférán belüli bérkülönbségek. A fizikai munkát sokan megerőltetőnek és alulértékeltnek érzik, ráadásul egyre többen helyezik előtérbe a rugalmas, irodai munkavégzést. Míg a 2000-es években természetes volt a szakképzésből gyártósorra kerülni, ma ez sokak számára már nem vonzó életpálya.
Megoldások: képzés, automatizálás, átgondolt toborzás
A cégek igyekeznek újratervezni HR-stratégiáikat. A belső képzések, a munkásszállók, a versenyképesebb bérek és a külföldi munkaerő bevonása is napirenden van. Emellett egyre többen nyúlnak az automatizáció eszközeihez: robotizált csomagolás, önvezető targoncák, okos raktárak jelennek meg ott, ahol tartósan nincs elérhető munkaerő. Ugyanakkor ez nem minden vállalat számára elérhető azonnal, hiszen komolyabb beruházást jelent.
A jövő ipara, ahol a gépek és emberek együttműködnek
A fizikai dolgozóknak a következő években is fontos szerepe lesz – sőt, egyre inkább felértékelődik a szakképzett, megbízható munkaerő. Az iparban tehát nemcsak modern csarnokokra és technológiára van szükség, hanem emberekre is, akik képesek azokat működtetni. Aki most képes megtartani vagy bevonzani ezt a munkaerőt, hosszú távú versenyelőnyhöz juthat.
