TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Nem a honvédek fognak beülni az igazgatói székbe.

A koronavírus miatt hozott intézkedések számos korlátozást vezettek már eddig is be a mindennapi életben - iskola- és boltzárások, határlezárás - de még mindig vannak eszközei a kormánynak arra, hogy tovább szigorítsa a szabályokat. Ezek sorában a kulcsfontosságú gazdálkodó szervezetek átvétele következhet.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter, az akciócsoport vezetője (Fotó: MTI) Benkő Tibor honvédelmi miniszter, az akciócsoport vezetője (Fotó: MTI)

Keddi bejelentés szerint meg is alakult az a járványhelyzetben létfontosságú vállalatok működéséért felelős akciócsoport, Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezetésével. Erre lehetett számítani: amikor híre jött múlt szerdán annak, hogy a kormány bevezeti a veszélyhelyzetet, elsőként írtuk meg, milyen korlátozó intézkedéseket hozhat a törvény alapján a kormány. Ilyen intézkedés lehet a kijárási tilalom elrendelése, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében gépjárművek lefoglalása, valamint a gazdálkodó szervezetek átvétele.

Még aznap megkérdeztük Gulyás Gergely minisztert a rendkívüli Kormányinfón, hogy a kormány kíván-e élni a törvényi felhatalmazással, például átveszik-e a felügyeletet piaci alapon működő vállalatok felett. A miniszter azt válaszolta, hogy erre is sor kerülhet, amennyiben a helyzet megkívánja.

Most pedig megtörtént a bejelentés, mely szerint beazonosították azokat a létfontosságú szolgáltató cégeket, gyártókapacitásokat, amelyek működése létfontosságú a rendkívüli járványhelyzetben, nevesítve az alábbi területeket:

  • közlekedés,
  • energetika
  • gyógyszerészet

Közel 140 cég tartozik ebbe a körbe, és mint a tájékoztatsásból kiderült, amennyiben szükséges, ezek irányítását a helyszínre települő honvédelmi törzsek veszik át.

Itt érdemes megállni egy pillanatra, mert ez nem jelenti azt, hogy katonák fognak beülni az igazgatói irodákba. A katasztrófavédelemről szóló CXXVIII. törvényben, illetve idevágó jogszabályokban leírják, hogy mi az eljárásrend.

A kormány egy március 14-i határozatban intézkedett arról, hogy a honvédelmi miniszter vezetésével alakuljon meg a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport (a veszélyhelyzet elhárítása érdekében felállított akciócsoport egyikeként), melynek feladatát az alábbiak szerint határozta meg:

  • az ország működéséhez létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok azonosítása
  • a felügyelet esetleges átvételéhez szükséges előkészületek megtétele

Ez a munka nyilván nem ekkor kezdődött el, és bizonyosra vehető, hogy a szóba jöhető cégek listáját jóval korábban összeállították. Magától értetődő, hogy a veszélyhelyzetben biztosítani kell a lakosság és a vállalatok számára a közműszolgáltatásokat, az alapvető egészségügyi ellátásokat, ideértve a kezelésre szolgáló gyógyszerellátást, valamint a lakhely, székhely elhagyását, megközelítését.

Ezek közül kérdésünkre Gulyás Gergely egyébként az egészségügyi piacon - nem feltétlenül csak a gyógyszeriparban - érdekelt cégeket emelte ki, mint amelyeknél sor kerülhet a felügyelet átvételére. A listát egyelőre nem tették közzé, de nem lepődnénk meg, ha például a Richter Gedeon Nyrt. is szerepelne rajta. A tőzsdei cég már részt vesz a kormányzati járványügyi intézkedések végrehajtásában: fontos szerepet kapott a vállalat egy terápiás készítmény fejlesztésében, rendelkezésre bocsátva a gyártókapacitását.

A Richter nyilvánvalóan megkerülhetetlen stratégiai cégnek számít a gyógyszerpiacon, nem mellesleg azon néhány tőzsdei társaság közé tartozik, amelyik meghatározza a magyar börze forgalmát, értékét (ezek a blue chipek). Ugyanakkor érdekes helyzet elé állítaná a cég menedzsmentjét, ha a kormány ténylegesen átvenné a felügyeletet, mert ebben az esetben az igazgatóság nem tudna teljes felelősséget vállalni a cég irányításáért, ami érdemben befolyásolná a társaság befektetői megítélését, részvényeinek árfolyamát. Mindebből fakadóan nem tartjuk kizártnak, hogy ha tényleg szükség lesz a cég feletti kontroll átvételére, akkor átmeneti időre felfüggeszthetik a kereskedést a papírokkal. Az állam jelenléte annyiban nem jelentene egyébként újdonságot, hogy már most is résztulajdonos a cégben, 25 százalékban (amiből 10 százalék a Corvinus Egyetemet működtető alapítványnál van).

Érdeklődésünkre annyit közöltek a cégnél, hogy a kormány részéről hetekkel ezelőtt kaptak egy tájékoztatást arról, hogy a Richter a létfontosságú vállalatok közé tartozik. Arról azonban nincs információjuk, hogy a most bejelentett listán rajta vannak-e.

Az energetikában az MVM központi szerepe megkérdőjelezhetetlen, de a térségi szolgáltatóknál is számítani lehet az akciócsoport felbukkanására. Az energetikai piac az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át, hátrébb szorultak a külföldi befektetők, az orbáni nemzetpolitikának megfelelően az állam szerepe lett meghatározó, illetve az utóbbi időben kiemelt státuszú nagyvállalkozó - kell-e mondani, Mészáros Lőrinc - kapott lehetőséget a terjeszkedésre. Vélhetően úgy a szolgáltatásra, mint az infrastruktúrára kiterjedne az akciócsoport működése, amennyiben arra szükség lesz.

A Richterhez hasonlóan érdekes a MOL helyzete, mint az ország üzemanyag-ellátója, és mint tőzsdei cég. A társaságnál megkeresésünkre azt hangsúlyozták, hogy bár nincs arról tudomásuk arról, hogy rajta lennének a listán, de a MOL is létfontosságú cégnek számít, így nem lenne meglepő, ha a céget is lajstromba vennék. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a cég el tudja látni a feladatait, működése zavartalan, akár hónapokig képesek lennének fenntartani az ellátást a legsúlyosabb veszélyhelyzet kialakulása esetén is. Változatlan például az áruszállítás az olaszországi partnercégek felé. Ezért az állami felügyelet átvételével, pláne a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos kérdésünket időnek előttinek tartják, ez a helyzet szerintük csak igen kicsi eséllyel következhet be.

A részletekkel kapcsolatban egyébként mindkét tőzsdei cégnél várják a tájékoztatást, mert az elérhető jogforrások kevés kapaszkodót adnak.

 A közlekedésben a vasúti, légi, buszos személy-és áruszállítás biztosítása fontos. Illetve itt is kérdés, hogy a mögöttes iparra is vonatkozik-e a korlátozás, a buszgyártásra például. A kormány éppen egy jelentős buszállomány-csere elején jár, döntése érdelmében mintegy 3000 elektromos buszt kellene forgalomba állítani a következő években - kérdés, hogy ezt a programot hogyan befolyásolja a veszélyhelyzet, fiókba kerül-e átmenetileg a koncepció, s például a személyek mozgását a jelenlegi járműparkkal biztosítják. Amennyiben gyorsan lefut a járványveszély, akkor erre bizonyosan nem kerül sor.

E stratégiai területeken működő cégeknél - mint már jeleztük - nem a honvédség kötelékébe tartozó személyek fogják átvenni az irányítást. A dolguk a székhely, telephely biztosítása lesz, nem az, hogy az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben hozzanak döntést. A vonatkozó törvény értelmében a magyar állam nevében ilyen esetekben - amikor a veszélyhelyzet súlyosbodásnak közvetlen veszélye fenyeget, annak megelőzése céljából - az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. A feladata pedig az, hogy:

  • áttekintse a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét
  • jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalását
  • a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.

Ezek alapesetben a menedzsment hatáskörébe tartozó ügyek. Nem maradnak azonban információ hiányában, a törvény szerint minderről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a cég vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsági tagjait.

A törvény a rendkívüli időszakban hozott döntések miatt keletkezett károk kártalanításáról is rendelkezik aképpen, hogy a magyar állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.

 

Segítsen nekünk véleményével, és mi féléves előfizetéssel ajándékozzuk meg!

Rendszeresen olvassa cikkeinket, és lenne kedve részt venni a stratégiánk alakításában? Vegyen részt fókuszcsoportos kutatásunkban, és mi féléves előfizetéssel háláljuk meg segítségét, amely a Privátbankár.hu és az Mfor.hu hamarosan induló prémium szolgáltatására érvényes!

Kérjük, töltse ki az alábbi linken található kérdőívet, amely alapján a kutatást végző szakemberek összeállítják a fókuszcsoportokat. A kutatásba beválogatott jelentkezőket legkésőbb december 7-én értesítjük!

Jelentkezés

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.