Az állami támogatás 2018-as megvonása után 2023-ban keltek új életre a lakás-takarékpénztárak idehaza, miután a Fundamenta mellé ismét belépett a piacra újfajta termékeivel az Erste és az OTP. Az új, kamatbónuszt ígérő LTP-k azóta is az egyik legkeresettebb megtakarításnak számítanak – lássuk, minek köszönhetik a népszerűségüket!
Mit nyújtanak a lakástakarékok?
A lakás-takarékpénztár egy olyan közép- vagy hosszú távú megtakarítás, amely során egy általunk vállalt összeget, havi rendszerességgel fizetünk be egy számlára, amelyet futamidő végén a betéti kamatokkal és kamatbónuszokkal gyarapítva használhatunk fel lakáscéljaink megvalósításához.
Ez a lakáscél nagyjából bármi lehet: vásárlás, felújítás, építés, bővítés, de akár önerőként is használhatjuk lakáshitel felvételekor, vagy már egy meglévő hitelünk elő- vagy végtörlesztésére is fordíthatjuk.
A legrövidebb futamidő a piacon 4 év, de akár 15 évre is köthetünk szerződést. A tartam megválasztása azonban nemcsak azért fontos, hogy idomuljon lakáscéljaink időzítéséhez, hanem azért is, mert minél hosszabb időre szerződünk, annál magasabb kamatbónuszhoz juthatunk.
A kamatbónusz tehát gyakorlatilag a megtakarításunk hozama, hiszen a betéti kamat jellemzően nagyon alacsony, 0,1% körül alakul ezeknél a termékeknél. A szolgáltatók ezért – állami támogatás hiányában – az éves befizetéseink egy bizonyos százalékát pluszban jóváírják a számlán. 4 év után 5-15%-ot, 8-15 évre pedig már 30%-ot kapunk a betéteinkre.
Alapvető követelménye ezeknek a termékeknek, hogy minden hónapban határidőre befizessük a szerződésben vállalt összeget. Ez szolgáltatónként és módozatonként eltérő lehet, de összességében 10 és 100 ezer forint között alakulhat.
Ami a költségeket illeti, alapvetően két tétel kell számolnunk: a számlanyitási és a számlavezetési díjjal. Előbbi rendszerint a szerződéses összeg – vagyis a megtakarítás végösszege + a maximálisan felvehető kölcsön mértéke – 1%-a, utóbbi pedig egy pár száz forintos tétel havonta. Ezen kívül már csak az olyan addicionális tételekkel kell számolnunk, mint például a szerződésmódosítás díja, vagy ha igazolást kérünk a megtakarításunkról.
Mivel akár 15 évre is indítható ilyen lakás-előtakarékosság, sokan gyermekcélú megtakarításként használják. Ez azért is kézenfekvő, mert a szerződésben megjelölhetjük kedvezményezettként egy közeli hozzátartozónkat, így értelemszerűen a gyermekünket is. Ha pedig letelik a megtakarítási időszak, ő használhatja fel a félretett pénzt.
Ami pedig a megtakarítás biztonságát illeti, külön fontos előny lehet, hogy a lakástakarékok az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme alá esnek. Az OBA-garancia 100 ezer euróig nyújt védelmet, így az LTP-k esetében ez 100%-os kárpótlást jelent, vagyis a pénzünket biztonságban tudhatjuk.
Amennyiben szeretné jobban megismerni a lakás-takarékpénztárak működését, javasoljuk, hogy tekintse meg a Megtakarítás Gyerekeknek pénzügyi portálon elérhető Lakástakarék útmutatót.
Kinek éri meg lakástakarékot kötni?
A lakástakarékokkal maximum futamidővel és havi befizetéssel összesen 40 millió forintot hozhatunk össze, miközben egy 60-70 m2-es panellakás ára 40–110 millió közé eshet. Vagyis vásárlásra közel sem biztos, hogy elegendő egy 15 éves LTP.
Akkor mégis milyen élethelyzetben érheti meg tehát ez a megtakarítás?
A Megtakarítás Gyerekeknek szakértői szerint azoknak a fiatal pároknak például, akik első közös otthonukat tervezik megvásárolni, az LTP jó kezdeti lépés lehet, hogy egy rendszeres megtakarítással összegyűjtsék a szükséges önerőt, amit később kiegészíthetnek egyéb támogatásokkal, például a CSOK Plusz programmal vagy Babaváró hitellel.
Szintén előnyös lehet egy lakáskassza a lakásfelújítást tervezőknek, akiknek pár év múlva előreláthatóan több millió forintot kell majd ingatlanjukra fordítaniuk. A rendszeres megtakarításnak köszönhetően apró lépések sokaságával lehet előteremteni ezt az összeget.
És nem utolsó sorban jó alternatíva lehet ez a konstrukció azoknak a szülőknek, akik gyermekük majdani lakhatásához szeretnének jelentősebb összeggel hozzájárulni. Hiszen az önálló élet egyik alappillére az önálló lakás, amit azonban egyre nehezebb megteremteni pályakezdőként.
A lakás-takarékpénztárak alternatívái
Vegyük azonban figyelembe, hogy a gyermekünk boldogulásának (vagy akár a saját lakhatásunk) elősegítéséhez más eszközök is a rendelkezésünkre állnak. Aki tehát nem találja meg tökéletesen a számítását az LTP-ben, vagy akár amellett indítana másfajta megtakarítást is, íme néhány további forgatókönyv.
Befektetési eszközök, mint a lakástakarékok alternatívái
|
Befektetési eszköz |
Szakértelmet igényel |
Kockázat |
Védelem a forint elértéktelenedése ellen |
|
Állampapír |
nem |
alacsony |
hosszú távon nem képes védelmet nyújtani |
|
Bankbetét |
nem |
alacsony |
hosszú távon nem képes védelmet nyújtani |
|
Részvény |
igen |
magas1 |
hosszú távon is képes védelmet nyújtani |
|
ETF |
igen |
közepes vagy magas2 |
hosszú távon is képes védelmet nyújtani |
1 Egyes részvények volatilitása kifejezetten magas lehet.
2 Az ETF-ek kockázati szintjét jelentősen befolyásolja, hogy milyen eszközökbe (részvény, kötvény…stb.) és milyen időtávon fektet.
Állampapírok a Magyar Államkincstár kínálatából
Magyarországon a lakossági állampapírok az egyik legismertebb és egyben legalacsonyabb kockázatú befektetéstnek számítanak, amelyeket rövid- és/vagy hosszú távra is előszeretettel választanak a megtakarítani vágyók.
Az Állampapír.hu oldalon bögnészhető kínálatban megtaláljuk az 1-2 évre ajánlott Kincstári Takarékjegytől a 5 évre szóló Magyar Állampapír Pluszon át a Babakötvényig a különféle kötvényeket. A hozamuk előre ismert, ezért a kezdő megtakarítani vágyóknak is nyugodtan ajánlhatók, cserébe hosszabb távon már nem nyújtanak olyan vonzó befektetési alternatívát.
Bankbetétek
Szintén alacsony kockázat mellett, egyszerűen indítható eszközök A bankbetétek esetében futamidő és az elérhető kamatok mértéke előre ismert, viszont, ha szeretnénk idő előtt a pénzünkhöz jutni, akkor a betét feltörésével eleshetünk megtakarításunk kamataitól.
Ha eldöntöttük, hogy bankbetétekbe fektetünk, akkor nem szabad megfeledkeznünk a kamatokat terhelő adókról sem. Ugyanis 2023. július 01-jétől a betétekből származó kamatjövedelmet 15% szja (kamatadó) mellett 13% szocho is terheli.
Egyedi részvények
Ha otthonosan mozogunk a pénzügyek világában, és hajlandóak vagyunk hosszú távon – minimum 15 év – elköteleződni pénzügyi céljaink megvalósítása érdekében, akkor érdemes az egyedi részvények nyújtotta lehetőségeket is kihasználni.
Ehhez az első lépést mindig értékpapírszámla nyitása jelenteni. Ha pedig már eleve hosszú távban gondolkodunk, akkor az adóelőnyök kihasználása végett érdemes az értékpapírokat tartós befektetési számlára (TBSZ) megvásárolnunk.
A részvénybefektetések esetében osztalék és/vagy árfolyamnyereség formájában juthatunk jövedelemhez. Ahhoz, hogy képesek legyünk magasabb hozamokat realizálni, fontos, hogy rendelkezzünk egy megfelelő stratégiával, ami mellett képesek vagyunk hosszú távon elköteleződni, természetesen vállalva a részvénybefektetéssel járó magasabb kockázatot is.
Tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF)
A jól ismert befektetési alapokhoz képest ezek előnye, hogy lényegesebb alacsonyabb költség mellett – jellemzően 0,03–0,2% – kereskedhetők. A legismertebb típusai a passzív indexkövető alapok, amelyek egy előre meghatározott index teljesítményét követik. Ilyen index pl. az MSCI All Country World Index, ami a 23 fejlett és 24 feltörekvő ország tőzsdepiacainak teljesítményét követi.
Ezek az ETF-ek nem próbálják meg felül teljesíteni a piacot, hanem azt pontosan lekövetik, így a mi hozamaink megegyeznek majd a piac teljesítményével. Mivel az alap leköveti az indexet, ezért aktív portfóliókezelésre sincs szükség. Valójában ez az oka, amiért ilyen alacsony a költségük.
Csakúgy, mint a részvények esetében, az ETF-ek esetében is szükség van arra, hogy minimum 15 éves időtávban gondolkodjunk, amellyel többek között a befektetéssel járó kockázatot is porlasztjuk.
Az ETF-eknek – és az egyedi részvényeknek – nem ismerjük előre a hozamát. Ha képesek vagyunk az ezzel járó befektetői kockázatot kezelni, akkor megfelelő időtávon, rendszeres befektetések mellett, a kamatos kamat hatásának köszönhetően a lakástakarékokat, állampapírokat és bankbetéteket lényegesen felülteljesítő hozamokat is elérhetünk.
Végső döntés előtt mérlegeljük céljainkat és a kockázattűrő képességünket
Kiszámítható hozam, viszonylag alacsony és akciókkal csökkenthető költségek, egyszerűség, biztonság – az LTP-knek kétségkívül komoly előnyei vannak, de ne hagyjuk figyelmen kívül a hátrányaikat sem.
Nevükből adódóan lakáscélra használhatjuk fel őket, ami szűkíti felhasználási lehetőségeinket, a hozamok pedig ugyan előre ismertek, de találhatunk előnyösebb, magasabb hozampotenciállal rendelkező, szabad felhasználású konstrukciókat is a piacon. Éppen ezért érdemes az egyéb alternatívákat is megvizsgálni mielőtt hosszú távon elköteleződnénk a termék mellett.
