Támogatja-e, hogy az 5 százalékos áfát ne csak a rozsdaövezetekre és egyes nagyvárosokra terjesszék ki, illetve azt, hogy ezt az 5 százalékos áfát legalább 15-20 évig vagy még hosszabb ideig tartsa fenn a mindenkori kormány a kiszámíthatóság érdekében? Külföldön több példa is van erre.
A gazdaság, a lakáspiac, az építőipar és a lakásállomány szempontjából is óriási szükség van most az 5 százalékos áfakulcs újbóli, teljes körű bevezetésére és a lakáshitelezés felpörgetésére. Ha ugyanis fennmarad a 27 százalékos áfakulcs a legtöbb újlakásfejlesztésre, az azt eredményezi, hogy a fejlesztőknek nem éri meg új projekteket indítani, nem lesz érdemi kínálat, csak a legmagasabb árkategóriában. Lényeges, hogy ha újból bevezetnék az 5 százalékos áfát, akkor ne legyen időkorlát annak alkalmazására, vagy ha ez nem kivitelezhető, 4 évnél jóval hosszabb fenntartási időszakban célszerű gondolkodni.
Mennyire reális a Matolcsy György jegybankelnök féle nulla százalékos lakáshitel, mi hiányzik a hitelt is tartalmazó Új Otthon Program nevű elképzeléséből és mi lehet hosszabb távon aggályos? Nem félő, hogy ez az új hitel plusz a Novák Katalin miniszter által beigért (de eddig nem részletezett) grandiózus újabb otthonteremtési program megint megtolja a keresletet, amivel nem tud lépést tartani a kínálat és továbbra is sokaknak elérhetetlenül magas lesz az új lakások ára?
A Cordia részéről üdvözöljük az MNB elnöke által javasolt lakáspiaci elképzeléseket: jó iránynak tartjuk mind az áfacsökkentést, mind pedig a nulla százalékos kamatozású vevői hitel lehetőségét. Úgy látjuk, hogy ezek az elképzelések jelentősen javítanák egyrészt a magyar családok, fiatalok lakáshoz jutásának esélyét, másrészt pedig ösztönöznék az energiatakarékos lakóingatlanok részarányának növekedését, a lakások minőségi cseréjét. A Cordia véleménye szerint az ismertetett program lényegesen bővítheti azok körét, akik megengedhetik maguknak az önálló lakás vásárlását, amely ma már nemcsak otthon, hanem munkahely és a család biztonságának garanciája is.
Szintén jó iránynak tartanánk, hogy a vevők már az újlakás-vásárlási előszerződés aláírásakor megköthetnék a hitelszerződést, így biztosítva a finanszírozást. Erre azért van szükség, mert sok vevő köt előszerződést, ám a lakás használatba vételi engedélye, és ezzel a vételár 100 százalékának kifizetése, valamint a hitel felvétele között jelenleg sokszor több mint egy év is eltelhet.
Meglepődne-e, ha a Duna Plaza mögötti Cordia-telekcsoport nem esne bele a rozsdaövezeti programba?
Minden lehetséges szakmai fórumon egyeztettünk a rozsdaövezeti telkekről, ez a telekcsoport az iskolapéldája a rozsdaövezetnek. Amennyiben magánterületek is bekerülhetnek a rozsdaövezeti telkek kategóriájába, akkor továbbra is bízunk benne, hogy ez a telekcsoport rajta lesz a rozsdaövezeti térképen. Várjuk a részletes térképeket és bízunk benne, hogy a szóban forgó ingatlanokra is alkalmazhatóak lesznek a kedvezőbb, 5 százalékos áfaszabályok.
Csökkenne-e az új lakások ára, ha a Market Építő Zrt. vezetője által többször nyilvánosan szorgalmazott önkéntes árcsökkentést valóban végrehajtanák az építőipari cégek? Ha igen, mennyivel? Ha nem, akkor miért nem?
Az újlakáspiacon az elmúlt 4 évben bekövetkezett árnövekedés részben az élénk keresletnek, részben a valós építőipari költségnövekedésnek (építőanyagok, bérek), részben pedig annak volt betudható, hogy számos kivitelező – a szűk kapacitások miatt – válogathatott a lehetőségek között, így számottevően emelhették a nyereségtartalmat. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező vállalkozások bőven az építőipari bérszínvonal- és anyagár-növekedés feletti mértékben tudták emelni vállalási áraikat. Amennyiben mérséklődik az építőiparra nehezedő keresleti nyomás – márpedig ez már most érezhető -, akkor a bérszínt fenntartása mellett a vállalási árak a megnövekedett nyereséghányad terhére csökkenhetnek. Ez a folyamat már elindult és várhatóan a közeljövőben is fennmarad.
Egyes fejlesztők saját, belsős generálkivitelezővel dolgoznak, mások a piacról szerződnek generálkivitelezővel. Melyiknek mi az előnye és hátránya, a Cordia melyiket részesíti előnyben?
A 2008-as válságot követően a lakásépítésre kész és egyben arra alkalmas generálkivitelezők száma közel lenullázódott, ezért ezt a helyzetet egyetlen kivitelező partnerrel közösen oldottuk meg. A Cordia így hosszú idő óta a Pedrano csoporttal dolgozik együtt a lakóingatlan-fejlesztések során – vállalatunk számára bevált ez a hosszútávú partnerségi forma.
E megoldás előnye, hogy a szoros partnerségnek köszönhetően – ellentétben a hagyományos generálkivitelező-megrendelő viszonnyal – közvetlenül rálátunk az alvállalkozók munkájára, illetve közösen jobban is tudjuk tendereztetni őket az egyes részfolyamatokra. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a munkát több alvállalkozó között szétbontva könnyebben válthatunk az alvállalkozók között, ha valamelyikük nem teljesít.
Ezzel másrészt közelebb kerülünk az alvállalkozói láncolathoz is, így az ott kialakuló partnerségeknek köszönhetően van rendelkezésre álló kapacitásunk. Továbbá ezzel a konstrukcióval az alvállalkozói kifizetések generálkivitelezőnél történő megakadását is elkerüljük.
Milyen körülményeknek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a Cordia beszálljon a csak bérlakásokat tartalmazó bérházépítésbe? Mikor lehet intézményi befektetési termék a bérház Magyarországon?
Véleményünk szerint ez a szektor Magyarországon akkor indulhat be, ha a rozsdaövezeti 5 százalékos áfa és az MNB 20 éves futamidejű hitele mellett a kereskedelmi bankok is megfelelő finanszírozási feltételeket kínálnak ezekre a projektekre. A külföldi piacokon a Cordia már jelen van a bérlakásszektorban: nemrégiben megvásárolta a birminghami székhelyű, bérlakásépítésre specializálódott Blackswan Property ingatlanfejlesztő társaságot, ezt megelőzően pedig megszerezte az ARGO Properties N.V. 20,6 százalékos részvénycsomagját. Az ARGO jelenleg Berlinben, Drezdában, Lipcsében és Magdeburgban rendelkezik ingatlanokkal, és bérházak folyamatos vásárlásával dinamikus növekedést mutat fel.
Van-e üzemeltetési üzletág a már felépült vagy a mostanában elkészülő Cordia-házaknál? Vagy a piacról szerződnek erre? Korábban volt saját csapat, ha jól tudom. A rengeteg új Cordia-lakás már elegendő üzleti méret lenne ehhez.
A Cordia több mint 10 éve működő Property Management csapata jelenleg közel félezer, a Cordia által felépített és a tulajdonos által bérbe adott lakás üzemeltetéséről gondoskodik, a tulajdonosok megbízása alapján. Ez – a megrendelő igénye szerint – magában foglalja a kiadásra optimalizált lakberendezést, a bérlőkeresést és -kiválasztást, a szerződéskötést, az ingatlan rendszeres ellenőrzését, a bérleti díj beszedését, illetve a közműszámlák rendezését is.
A hatékonyabb állami szerepvállalás érdekében szükséges-e önálló lakásügyi tárca vagy államtitkárság életre hívása? Most ugyanis teljesen szét van aprózva a lakásügy.
A lakásügynek természetesen jót tenne, ha lenne önálló, dedikált képviselete a kormányzaton belül, de ez a helyzet már gyakorlatilag a rendszerváltás óta fennáll, ám ennek ellenére is meg tudott valósulni mind a 2002-2005, mind pedig a 2016-2020 közötti lakóingatlanpiaci fellendülés.
Van-e kialakult álláspont az MNB által életre hívott Lakás és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületen (LITT) belül a kívánatos lakáspolitikáról? Mit képvisel ott az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK)? Mi az, amit az IFK beruházói tagjainak a javaslataiból - részben a LITT-en keresztül - át lehet vinni a kormány gondolkodásába, a tervezési folyamatba? Vagyis van-e foganatja a szakmai javaslataiknak vagy csak meghallgatják a beruházói oldalt?
Határozottan azt tapasztaljuk, hogy az MNB és az IFK között nem csak az álláspontok meghallgatása történik, hanem kölcsönös információcsere, sőt, konstruktív megoldáskeresés valósul meg. A szakmai együttműködés sikeressége abban is tetten érhető, hogy az MNB kommunikációja – beleértve a konferenciákon megismert jegybanki és jegybankelnöki álláspontokat – összhangban van az IFK által korábban megfogalmazott, és a LITT-en is képviselt szakmai koncepcióval.
Az előzetesen elküldött kérdések között szerepelt továbbá, hogy miként ítéli meg a cég az új lakások iránti keresletben történt változásokat; miért nem megy egyelőre vidékre a Cordia; mennyire szigorított a vállalat az elmúlt években saját projektjeinél a generálkivitelezővel kötött szerződésekben; voltak-e jelentősebb csúszások a projekteknél a kivitelező miatt.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként készül a cég a 2021-től szigorodó energetikai előírásokra; mennyire dobják meg a tervezési és kivitelezési költségeket ezek, illetve mekkora lehet a megtakarítás hosszú távon? És végül érdeklődtünk arról is, hogy lesz-e még idén újabb kötvénykibocsátás és milyen más konkrét külföldi piacot látnak most vonzónak.
Minderre azt a választ kaptuk, hogy „mivel a Cordia kötvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén kereskedik, a vállalat jövőbeli terveire, gazdálkodására vonatkozóan limitált a megosztható információk köre, ezért a kérdések közül néhányra sajnos ezúttal nem tudunk választ adni.”
