2018. július 11. 11:04
mfor.hu

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 13 eperjégkrémet tesztelt, voltak meglepetések.

Szupermarketben kapható, összesen 13 eper- vagy epres jégkrémet vizsgáltak, amelyek nevük vagy a csomagoláson lévő kép alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcs tartalmú terméket vesznek. Habár nagyon kritikus anyag egyikben sem volt, több termék tartalmaz potenciális allergizálót, fölösleges aromát, rengeteg cukrot, de legjobb esetben is csak 20-25% gyümölcsöt.

A legmagasabb pontértéket a Haagen dazs Epres jégkrém kapta, mivel az egyik legmagasabb gyümölcstartalmú termék volt, 21% eperrel, viszonylag alacsony cukortartalommal és adalékanyagok nélkül. Egy ponttal szorosan mögötte az Unilever terméke a Carte d'Or Classic Eper, harmadik helyen pedig a Grycan Eper jégkrém végzett. Habár ezeknek volt a legmagasabb a gyümölcstartalma (26-20%), de pontot is veszítettek mesterséges aroma ill. potenciális allergizáló adalékanyag miatt.

A lista végén végzett termékek egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt csak aromát, viszont annál több cukrot ill. sok nem kívánatos adalékanyag van bennük. 



Az ár alapján elmondható, hogy az olcsóbb termékek (350-800Ft/liter) a lista végére kerültek az alacsony gyümölcstartalom és sok adalékanyag miatt. A lista élén végzett három termék viszont mind drágább egységáron kapható: 1250Ft/liter és 4.000Ft/liter között.

A vásárlóként abban a hitben választunk gyümölcsjégkrémet, hogy az adott termék valószínűleg tartalmazza a névadó gyümölcsöt. Ehhez képest a 13 tesztelt termék közül a legmagasabb gyümölcstartalmú készítményekben az eper aránya 26% volt, 21% és 20% volt, a többiben 16% és 6% között mozgott. A legalacsonyabb gyümölcstartalmúaknál inkább jelképesnek nevezhető ennek az összetevőnek az aránya, hiszen 0,3 és 1,6% között volt. 

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint az elnevezésben is különbséget kell tenni 15% feletti ill. annál kisebb gyümölcstartalom esetén. Míg az előbbit nevezhetik a gyártók „gyümölcsjégkrémnek”, az utóbbinál már csak a „gyümölcsös jégkrém” elnevezés megengedett. Amelyiknél csak aroma adja a gyümölcsízt, „gyümölcs ízű” jégkrémnek kell nevezni. Habár a vizsgált termékek elnevezése megfelelt az előírásoknak, az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e az elnevezések közötti különbséggel, és ezt figyelembe veszik-e a vásárlásnál. 



A jégkrémek fő összetevői a különféle tejtermékek. A termék beltartalmi értékét jelentősen befolyásolja, hogy ez a tejtermék tejszínt vagy tejsavóport jelent-e. Mindössze 4 termék tartalmazott tejszínt.

11 termék tartalmaz mesterséges aromát, habár úgy gondoljuk, hogy egy jó minőségű jégkrém e nélkül is megállja a helyét.

Amikor jégkrémet veszünk, tisztában vagyunk vele, hogy magas cukortartalmú édességet fogyasztunk, de ezen belül is lehet különbséget tenni. A termékek cukortartalma 16 és 27% között változott. Habár a cukor egy része származhat a benne lévő gyümölcsből, de a vizsgált jégkrémek esetében nem tapasztaltak ilyen összefüggést, ugyanis a minimális gyümölcstartalmú termékek között is volt kiemelkedően magas cukortartalmú.

Az emulgeálószerek és stabilizátorok használatával érik el a gyártók, hogy a jégkrém megőrizze kedvező állagát. Viszont ezek között vannak potenciálisan allergizáló hatásúak is, mint például a guargumi vagy a szentjánoskenyérmag-liszt. Mindössze egy termék volt, amelyikben egyik sem fordult elő.

Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?

KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!