A szántóföldi gazdálkodás jelentéktelen átalakításával a növények gyökereivel és az azokkal együtt élő gombákkal és mikroorganizmusokkal el lehetne "nyeletni" annyi szén-dioxidot, hogy megelőzhető legyen a Föld légkörének 1,5 Celsius-foknál nagyobb felmelegedése.
Közel a határértékhez
Ezt állítja Jacqueline McGlade, az ENSZ környezetvédelmi programjának korábbi vezető kutatója, az European Environment Agency volt igazgatója, akit a Guardian idézett. A kutató számításai szerint a jobb módszerek csupán 1 százalékkal nyelnének el több szén-dioxidot a jelenleginél. Ha azonban ezt a világ agrárgazdálkodásra használt területének felén sikerülne elérni, akkor évente 31 gigatonna gázt lehetne eltárolni a földben. Ez igen közel van ahhoz a 32 gigatonnához, amellyel a tudósok szerint évente csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást a kritikus hőmérséklet-emelkedés elkerülése érdekében.
McGlade a termőföld felső 30 centiméterének tanulmányozása alapján jutott erre a következtetésre. Úgy véli, a világon elegendő romló minőségű föld van ahhoz, hogy ezek okosan használva hozzájáruljanak a klímavédelemhez. A kutató jelenleg a Downforce Technologies vállalatot vezeti, amely műholdas és LIDAR-alapú megfigyelésekkel (lézeres távérzékeléssel) igyekszik felderíteni az így felhasználható földeket. Ennek alapján akarnak tanácsokat adni a farmereknek az okos gazdálkodásra.
Szén-dioxid-zabáló megoldás
Az ENSZ becslései szerint a világ farmgazdálkodásra használt földterületének 40 százaléka veszítette el korábbi termőképességét. A növénytermesztést folytató farmerek növelhetnék földjeik szén-dioxid-tartalmát a jobb vetésforgóval, szükség szerint fedőnövényekkel, például lucernával vagy a szántás helyett csak a talaj tíz százalékát megbolygató direkt vetés alkalmazásával. Az állattenyésztők pedig több természetes növényt használhatnának állataik etetésére.
Szintén egyszerű módszer a sövények ültetése. Ezek nagy földalatti hálózatot építenek ki gyökereik, gombák és mikroorganizmusok együttélésével, ez a megoldás pedig jóformán "zabálná" a szén-dioxidot. A sövényeket a farmerek irtani szokták, hogy nagyobb összefüggő területeket nyerjenek a növénytermesztéshez.
McGlade szerint a farmerek az első két-három évben rosszul járnának azzal, hogy például lemondanának a műtrágyák használatáról, ám azt követően javulnának a terméshozamaik és földjeik a korábbinál sokkal egészségesebbek lennének, ahogy jó eséllyel megtermelt élelmiszerek is. Emellett ha bizonyítani lehet, hogy tevékenységük más agrárgazdálkodókéval összehasonlítva több szén-dioxidot von ki a levegőből, akkor ennek alapján némi plusz jövedelem reményében karbonkvótákkal is üzletelhetnének.
Érkezett más javaslat is
A napokban Robert Pindyck klímakutató, az amerikai MIT Sloan School of Management professzora a Financial Times cikkében hívta fel a figyelmet arra, hogy aggasztó a helyzet a klímaváltozás elleni harcban.
Egyebek mellett azt javasolta, hogy hő- és szárazságálló növényfajták nemesítése mellett a szén-dioxid-leválasztás (azaz a gáz kivonása a levegőből) módszereinek gyors elterjesztése lenne szükgés.
