Ha igaz a hír, argentin kutatók forradalmi megoldást találtak a klímaváltozásra, a globális szárazodásra. Génszerkesztéssel (CRISPR-Cas9) úgy módosították a burgonyát, hogy az a szárazságban is képes továbbfejlődni. Tudományos forrásokra hivatkozva erről számolt be az Agroinform portál. A dél-amerikai ország kutatói - a szakportál cikke szerint - olyan fajtát hoztak létre, amely öntözés nélkül is termeszthető. Ezt egy genetikai trükkel sikerült elérni.
Fotó: Depositphotos
A magyarázat szerint a burgonya ugyanis rendelkezik egy olyan génnel, amely jelzi, ha a talajban elérhető vízmennyiség kritikus küszöbérték alá csökken, és bezárja a levelek légzőnyílásait (sztómáit). Továbbá korlátozza a növekedéshez szükséges szén-dioxid felvételét, leállítva ezzel a növekedést. E gént kiiktatva “a talajnedvesség kritikus szint alá csökkenését követően is lehetővé teszi a burgonya akár több hétig tartó további növekedését”- számolt be a lap.
Ez alapján előlegezte meg a génszerkesztett burgonyáról az Agroinform, hogy öntözés nélkül termeszthető. De még korai az öröm, mert az új burgonyafajta üzemi (szántóföldi) kísérletekben való kipróbálása hátra van. A kutatók azonban remélik, hogy a hozamokban is felülmúlja majd a hagyományos fajtákat.
Nagy a tét, mert a burgonya a legfontosabb kertészeti növény Argentínában. Azonban jók az esélyek, mert a régióból származó növény termelésében és nemesítésében globálisan is meghatározó ország - évtizedes kínai szakmai együttműködéssel - élen jár a géntechnológiában.
Az argentin Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria (INTA) állami kutatóintézet tavaly év végén jelentette be, hogy hamarosan forgalomba hozza Latin-Amerika első génmódosított burgonya-fajtáját. Az új fajtát - úgy tudjuk - a hatóság már el is ismerte, amelyben a kutatók génszerkesztéssel kapcsolták ki a sérült gumók barnulásáért felelős gént. A gazdálkodóknak évente több millió dolláros kárt okozó barnulás a sérült gumók oxidációjával következik be megváltoztatva annak ízét, állagát és tápértékét is. Ezzel eladhatatlanná válik a termés.
A kutatócsoport egyik tagjának, Matías Gonzáleznek, azonban CRISPR-Cas9 génszerkesztési módszerrel sikerült kikapcsolni a barnulást okozó polifenol-oxidáz enzim szintézisét kódoló gént. A módosított, meghámozott burgonya gumója így 48 óra múlva sem barnult be a levegőn. Mivel nem vittek be idegen, más élőlényekből származó gént, az argentin engedélyező hatóság szerint az új burgonya hagyományos fajnak tekinthető, (azaz nem GMO, vagy “génmódosított”) így nemcsak Latin-Amerikában, hanem más földrészeken is lesz jövője.
A génszerkesztést Desiree fajtán végezték, de a módszer várhatóan más fajtákon is eredményes lehet.
„Ez a burgonya precedenst teremt az innovatív modern biotechnológiai módszerek hatékonyságának igazolására, a termények és élelmiszerek javítására, amivel lehetőség nyílik e fajták használatára más országokban is.” – előlegezte meg Gabriela Massa, az INTA kutatója új fajta bejegyzése kapcsán.
Az intézet burgonyakutatásait az argentin kormánya finanszírozza, hogy génmódosítással/génszerkesztéssel egyebek között a klímaváltozás hatásainak ellenálló, rezisztens vonalakat, fajtákat fejlesszen ki. Már előrehaladott kutatást folytatnak a - gumók édesedését okozó - fagyoknak is ellenálló, illetve a cikkünk elején ismertetett szárazságtűrő, a vízhasznosítását optimalizáló burgonya létrehozására.
