3p

Géntechnológiás megoldás klímaváltozásra!

Ha igaz a hír, argentin kutatók forradalmi megoldást találtak a klímaváltozásra, a globális szárazodásra. Génszerkesztéssel (CRISPR-Cas9) úgy módosították a burgonyát, hogy az a szárazságban is képes továbbfejlődni. Tudományos forrásokra hivatkozva erről számolt be az Agroinform portál. A dél-amerikai ország kutatói - a szakportál cikke szerint - olyan fajtát hoztak létre, amely öntözés nélkül is termeszthető. Ezt egy genetikai trükkel sikerült elérni. 

Lehet, hogy nem lesz szükség ezekre?
Lehet, hogy nem lesz szükség ezekre?
Fotó: Depositphotos

A magyarázat szerint a burgonya ugyanis rendelkezik egy olyan génnel, amely jelzi, ha a talajban elérhető vízmennyiség kritikus küszöbérték alá csökken, és bezárja a levelek légzőnyílásait (sztómáit). Továbbá korlátozza a növekedéshez szükséges szén-dioxid felvételét, leállítva ezzel a növekedést. E gént kiiktatva “a talajnedvesség kritikus szint alá csökkenését követően is lehetővé teszi a burgonya akár több hétig tartó további növekedését”- számolt be a lap.

Ez alapján előlegezte meg a génszerkesztett burgonyáról az Agroinform, hogy öntözés nélkül termeszthető. De még korai az öröm, mert az új burgonyafajta üzemi (szántóföldi) kísérletekben való kipróbálása hátra van. A kutatók azonban remélik, hogy a hozamokban is felülmúlja majd a hagyományos fajtákat.

Nagy a tét, mert a burgonya a legfontosabb kertészeti növény Argentínában. Azonban jók az esélyek, mert a régióból származó növény termelésében és nemesítésében globálisan is meghatározó ország - évtizedes kínai szakmai együttműködéssel - élen jár a géntechnológiában. 

Az argentin Instituto Nacional de Tecnología Agropecuaria (INTA) állami kutatóintézet tavaly év végén jelentette be, hogy hamarosan forgalomba hozza Latin-Amerika első génmódosított burgonya-fajtáját. Az új fajtát - úgy tudjuk - a hatóság már el is ismerte, amelyben a kutatók génszerkesztéssel kapcsolták ki a sérült gumók barnulásáért felelős gént. A gazdálkodóknak évente több millió dolláros kárt okozó barnulás a sérült gumók oxidációjával következik be megváltoztatva annak ízét, állagát és tápértékét is. Ezzel eladhatatlanná válik a termés. 

A kutatócsoport egyik tagjának, Matías Gonzáleznek, azonban CRISPR-Cas9 génszerkesztési módszerrel sikerült kikapcsolni a barnulást okozó polifenol-oxidáz enzim szintézisét kódoló gént. A módosított, meghámozott burgonya gumója így 48 óra múlva sem barnult be a levegőn. Mivel nem vittek be idegen, más élőlényekből származó gént, az argentin engedélyező hatóság szerint az új burgonya hagyományos fajnak tekinthető, (azaz nem GMO, vagy “génmódosított”) így nemcsak Latin-Amerikában, hanem más földrészeken is lesz jövője.

A génszerkesztést Desiree fajtán végezték, de a módszer várhatóan más fajtákon is eredményes lehet.

„Ez a burgonya precedenst teremt az innovatív modern biotechnológiai módszerek hatékonyságának igazolására, a termények és élelmiszerek javítására, amivel lehetőség nyílik e fajták használatára más országokban is.” – előlegezte meg Gabriela Massa, az INTA kutatója új fajta bejegyzése kapcsán.

Az intézet burgonyakutatásait az argentin kormánya finanszírozza, hogy génmódosítással/génszerkesztéssel egyebek között a klímaváltozás hatásainak ellenálló, rezisztens vonalakat, fajtákat fejlesszen ki. Már előrehaladott kutatást folytatnak a - gumók édesedését okozó - fagyoknak is ellenálló, illetve a cikkünk elején ismertetett szárazságtűrő, a vízhasznosítását optimalizáló burgonya létrehozására.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!