<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Vagy szándékosan hibásan, vagy adózási szakértő megkérdezése nélkül, de benyújtotta pénteken három kormánypárti agrárpolitikus azt a törvényjavaslatot, mely megtiltaná, hogy az önkormányzatok termőföldre, a termőföld tulajdonjogára és a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogára települési adót vessenek ki. Az indítvány szövege így a földadóról szóló már hatályos önkormányzati rendeleteket nem érintené.

Pénteken három kormánypárti képviselő, név szerint Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke és Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke benyújtotta azt a törvényjavaslatot, mellyel szándékuk szerint eltörölnék a települési adók közé tartozó termőföldadót.

A helyi adókról szóló törvény jelenleg engedi települési adó, így akár termőföldadó bevezetését (!) minden olyan adótárgyra, amelyre más, törvényben szabályozott közteher hatálya nem terjed ki. A módosítás szerint kivételt jelentene az alól a termőföld, a termőföld tulajdonjoga és a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog.

A tervezet szerint a változtatás szeptember 1-jén lépne hatályba.

A javaslat szerint bevezetni lenne tilos a termőföldadót. Fotó: Pexels
A javaslat szerint bevezetni lenne tilos a termőföldadót. Fotó: Pexels

Csakhogy a törvényjavaslat szövege így nem az adó beszedését, csupán bevezetését tiltaná meg idén ősztől.

Ami azt jelentené, hogy az a több tucat önkormányzat, amelyeknek évek óta többé-kevésbé ez jelenti a megmaradásukat, továbbra is számíthatnak az ebből származó bevételre. Gyűjtésünk szerint legalább 55 olyan település van az országban, amelynél biztosan termőföldre veti ki az adót a helyhatóság, ebből pedig 13 fideszes vezetésű, köztük az a Hajdúnánás is, ahol a polgármester Szólláth Tibor, a NAK alelnöke.

Lapunk körképet is készített az érintett településekről, a településvezetők közül pedig többen is készségesen válaszoltak megkeresésünkre. Egyes településeknek földrajzi helyzetéből adódóan valóban létkérdés ez a bevételi forrás, különösen a gépjárműadó elvétele (valójában állami visszavétele) óta, mások pedig a földadóból fedezik azokat az infrstrukturális beruházásokat vagy karbantartásokat, melyek a gazdák munkájának elvégzéséhez szükségesek.

Külön ki kell emelni a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhely esetét. A Csongrád-Csanád vármegyei nagyváros idén január 1-jével vezette be a földadót, a polgármester lapunknak adott interjújában pedig azt mondta, a földadórendeletet akár vissza is tudnák vonni, ugyanis „a város költségvetését ez a 80 millió forintra tervezett éves bevétel érdemben nem befolyásolja”. A fél évente érkező bevételeket a város rezsitámogatásra, illetve a kisnyugdíjasoknak adja.

A hódmezővásárhelyi új adónem „hergelte fel” annyira a kormánypárti politikusokat, hogy petíciót indítottak, melyben a földadó eltörlését kérték a kormányzattól.