9p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az aszály, a megugrott költségek után új kihívás a magyar gazdáknak az EU-ba ömlő, az árakat letörő vámmentes, ukrán gabona, amitől máris csökken a hazai kukoricatermesztés. Magyarország eddig hiába kérte a bizottságtól a vám visszaállítását és a minőségi szabályok betartatását. Jobb híján szigorú ellenőrzéssel fékezi az importot.

Csaknem ötmillióval kevesebb, alig 2,8 millió tonna kukorica termett itthon a tavalyi aszályban. Örültek is az állattartók és a feldolgozók, hogy tavaly vámmentesen újraindultak az EU-ba az ukrajnai gabonaszállítmányok. Az idén márciusig így több mint 1,1 millió tonna olcsó kukoricát szállítottak hazánknak.

Egészségügyi kockázat

A hazai növénytermesztők viszont, akiknek a szigorú előírások miatt tetemes a pluszköltsége, aggódnak és korlátozni akarják az EU-csatlakozásra váró országból érkező olcsó importot. A beáramló import minősége szerintük kétes, egészségügyi kockázatot is jelent. A szomszédos országban több (állítólag 22) olyan növényvédőszer-hatóanyagot használnak ugyanis, amit az EU-ban tilos. Erre is figyelmeztetett közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). 

Nagy István agrárminiszter be is jelentette az Ukrajnából érkező gabona, liszt szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzését. Megígérte, hogy a magyar piacra érkező gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak. A két szervezet ezért kéri, hogy az EU állítsa vissza a vámot és korlátozza az importot. Az eredetileg az EU-n keresztül Afrikába és “harmadik országokba” szállítandó mennyiségek ugyanis is itt ragadnak. Így a belső piac már telítődött az ukrán gabonával, napraforgóval, repcével. Ettől szerintük már “megállt a magyar és az európai gabonaértékesítés.” 

A belső piac már telítődött az ukrán gabonával. Fotó: Depositphotos
A belső piac már telítődött az ukrán gabonával. Fotó: Depositphotos

Az olcsó ukrán gabonából hazánkba is már több millió tonnát hoztak be, így októbertől január végéig 25 százalékkal, 103,9 ezerre csökkent a búza, 22 százalékkal, 101,6 ezer forintra apadt a kukorica, egyharmadával zuhant a napraforgó ára és az esés azóta sem állt meg. Az olcsó ukrán gabona a világpiaci árakat is csaknem egyötödével csökkentette. A magyar búza eddigi exportpiacain is inkább az olcsó szemest veszik.

Nagy István az EU-s agrárminiszterek tanácsülésén ezért – a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a bolgár kollégájával együtt – kérte az Európai Bizottságtól, hogy az unió fékezze az ukrán gabona behozatalát. Követelje meg az EU növényvédelmi, egészségügyi előírásai betartását, de sikertelenül.

Így a tavalyi rekordaszály, elmaradt bevételek, kiszámíthatatlan piac miatt eleve bajban lévő gazdáknak fájdalmas döntéseket kell meghozni. Sokuk az idén felhagy a termesztéssel, vagy sokkal kevesebb kukoricát vet, mert nem éri meg termelni…. A csaknem 4,2 millió hektár hazai szántóterületen eddig meghatározó - hajdan több mint 1,2 millió, tavaly alig 819 ezer hektár kukoricaterület tovább csökken.

Veszteséges év

Sok gazdaságban mindent eldöntő kérdéssé vált, hogy hány forintra nőtt a termesztés önköltsége és a nyomott felvásárlási árakkal lehet-e nyereséget termelni.

Meddig zuhan?

Az étkezési búza nettó termelői ára 16 százalékkal, tonnánként 95,3 ezer forintra csökkent itthon az egy évvel korábbihoz képest. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint a takarmánybúza tonnánkénti ára 91,7 ezer forint (18 százalékkal lett alacsonyabb). A takarmánykukorica viszont alig 5 százalékkal lett csak olcsóbb az előző évhez képest, amelyért március első hetében 96,8 ezer forintot fizettek. Jó hír az állattartóknak, rossz a növénytermesztőknek, hogy a prognózis a határidős jegyzések alapján további árcsökkenést vetít előre. Fordulatot ígér azonban, hogy a Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzése szerint a háborúval sújtott Ukrajnában becslések szerint 40 százalékkal csökkent a 2023-as őszi búza területe az előző év azonos időszakához képest, így az idén sokkal kisebb termés várható.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint ez most nagyban függ attól, hogy a gazda mikor, milyen áron vásárolta meg az input-anyagokat: azaz a műtrágyát, növényvédő szereket és a vetőmagot. Az őszi kalászosoknál tavaly is már hektáronként 430-470 ezer forint volt az önköltség, de az idén a szakember adatai szerint már 550 ezer-700 ezer forint között lesz. Félő, hogy a tavaszi vetésű növényekhez - a kukoricához, a napraforgóhoz és az őszi árpához szükséges - a növényvédő szerek árát legalább további 20-30 százalékkal emelik.

“Valószínű, hogy a kukorica vetésterülete csökken, de a napraforgó termeltetési szerződésekhez ajánlott tonnánként alig 170 ezer forintos felvásárlási ár sem túl csábító a gazdáknak…” - előlegezi meg az elnök.

Több termelő már jelezte az elnöknek, hogy az idén kihagyja a tavasziak - közöttük a kukorica - vetését, inkább pihentetni fogja a területet. Az idei termésű kalászosokra ugyanis tonnánként már csak alig 70-80 ezer forintért van kereslet. Ez alapján a már elvetett kalászosok zöme ebben a szezonban veszteséges lesz, mert nem tudja megtermelni a 6 tonnás “fedezeti pontot”. Hektáronként hat tonnánál nagyobb termésátlagot kellene elérni a növénynek ahhoz, hogy az önköltség felett jövedelmet termeljen.

Nem az ukrán import a baj

Az egy hónap múlva kezdődő vetés előtt a gazdáknak húsbavágó kérdés, hogy a jelenlegi árakkal és költségekkel az ukrán importtal versenyképes-e a kukorica termesztése. Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke szerint azonban ennek az összehasonlításnak így nincs sok értelme. Ukrajnában háború dúl, az értékesítési kényszer is lefelé  nyomja a terményárakat. Ha a hazai gazdáknak ezzel kell versenyezni, esélytelenek! Más nemzetközi gazdasági folyamatokkal együtt a háború emelkedő költségspirált okoz. A tonnánként mintegy 80 ezer forintos értékesítési árral számolva hektáronként 7,5-9 tonnás hozamot kell elérni a nyereségességhez, de az egymillió hektár vetésterületen több év átlagában hektáronként csak 5,5-6 tonna kukorica terem itthon. E számok tükrében a gazdák - átlagos termelés szint alatti - fele már a szántóföldön megbukott. Ahhoz, hogy ne így alakuljon, az értékesítési áraknak tonnánként százezer forint fölé kellene visszaemelkedni, de ez, sem a tenyészidőszak alatti időjárás, nem tőlük függ.

A szakember szerint a hazai szántóföldi növénytermesztésnek azonban nem az ukrán háború és nem az ukrán import a baja! Ahhoz, hogy a kukorica az egymillió hektáros hazai termőterületének – a növény számára alkalmatlan legalább 300 ezer hektárnyi területről az össztermés veszélyeztetése nélkül – le tudjon vonulni, nagy ráfordításokra lenne szükség. Be kell fektetni a vízrendezésbe, a talajjavításba, politikai és  termelési szemléletváltozásba, termelői (és „ágazati”) tudásba, kutatási háttérbe és tanácsadásba, a termelői szervezettség (elsősorban gazdasági) feltételeinek megteremtésébe is.

A kukoricatermesztés hektáronkénti szűkített önköltsége már tavaly is több mint félmillió forint volt az Mfor.hu által megkeresett kisalföldi 5500 hektáros nagygazdaságban. Széplaki Tamás, a cégcsoportot irányító szakember azonban az idén már hektáronként 700-750 ezer forintos önköltséggel számol. Hektáronként így több mint 8 tonnás gazdasági átlagot kellene elérni, hogy ne legyen veszteséges a kukorica, de tavaly, az aszályban csak 7 tonna termett. A kockázatok miatt ezért a kukorica területét az öt évvel ezelőtti felére, 600 hektárra csökkentette a gazdaságban. Inkább a kisebb műtrágya- és növényvédőszer-igényű olajtökkel és a szójával próbálja a kukoricát felváltani.

“Oda kell figyelni a beszerzésekre, a technológiára, át kell állni az okszerű, “helyspecifikus” növényvédelemre” – sorolja a műhelytitkokat a szakember.

De Széplaki Tamás szerint nemcsak az ukrán gabonával van itthon baj. A koronavírus-járvány és a háború és az éghajlatváltozás okozta aszályok miatt is új gazdálkodási feltételeknek kell megfelelni. Erre azt tapasztalja az öntözés sem mindig megoldás. Óriási költség, amivel csak 20-25-30 százalékkal lehet a hozamokat növelni, és az infrastruktúra kiépítése 50-100 hektárra is többmilliárd forintos befektetés. Csak akkor szabad vállalni, ha hosszú távra lehetne előre tervezni, de a mostani háborús gazdasági kilátások nem ilyenek a szakember szerint…

A gyors uniós tagságra készülő Ukrajnából érkező olcsó import égető változásokat sürget tehát itthon is. Az ukrán termény nemcsak az árában, önköltségében is világbajnok. Az odatelepült tőkeerős külföldi egyebek között holland, dán, ausztrál és helyi nagybefektetők hatalmas, akár több százezer hektáros latifundiumokban a legmodernebb precíziós technológiával, a magyarnál sokkal hatékonyabban termelnek a világhíres ukrajnai csernozjom talajon… Ráadásul az Egyesült Államok szakmai csoportjai is 44 millió dolláros logisztikai befektetésekre készülnek Ukrajnában, a Duna-menti kikötőkben, hogy további 3,35 millió tonnával felpörgessék az ukrán gabonaexportot.

Itt az idő a főleg gabonára és terményexportra berendezkedett hazai növénytermesztésben a markáns szerkezetváltásra. Az ehhez szükséges fejlesztésekhez tehát a lehető legjobbkor jön majd a megemelt önrész mellé több milliárd forint összértékben az uniós támogatás, ha a jogállamisági eljárás ellenére még időben megérkezik.

Kimaradunk a támogatásból

A vámmentesség meghosszabbítását szorgalmazza az Európai Bizottság Ukrajnának. A szomszédos EU-tagok közül Bulgária, Lengyelország és Románia pedig összesen 56,3 millió euró rendkívüli uniós támogatást kap. Azonban a beáramló, sokkal olcsóbb importtal okozott piaci zavarokért, letört árakért adott támogatásból a “a cseh, a szlovák és a magyar gazdák kimaradnak” - sérelmezte Facebookon-oldalán Nagy István agrárminiszter, aki a döntést diszkriminatívnak és tévesnek minősítette. Azzal indokolta, hogy a rotterdami tőzsdei ár tonnánként 300 euró körüli, de itthon 217 euróra esett vissza. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!