Az általánosan elfogadott felfogás szerint a legtöbb ember azért étkezik egészségtelenül, mert rosszul válogatja össze az élelmiszereket, amiket fogyaszt. Valójában az egyéni választásokat külső körülmények határozzák meg, mégpedig azok az tényezők, amelyeket a tudósok az „élelmiszer-környezet” (food environmens) fogalmában foglalnak össze. Ez derült ki egy frissen publikált kutatásból, amelynek címe: "A választás illúziója, avagy miért dönti el valaki más, hogy ön mit fog enni ebédre?" (The illusion of choice – Why someone already decided what you will eat for lunch.) A kutatást a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet végezte.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha figyelembe vesszük az élelmiszer-környezetet, akkor kiderül, hogy nem létezik a fogyasztó szabad választása, amely elvileg a lehető legjobb információkon alapul. Ehelyett a külső környezetből érkező befolyásoló tényezők gyakorlatilag ellenőrzés alatt tartják az egyéni döntéseket.
A legtöbb ember nem is érzékeli, milyen erősen befolyásolják a választásait különböző körülmények kezdve a hirdetésektől a rendelkezésre álló termékeken át az árengedményekig, amelyeket a boltokban kapnak. Óriási jelentősége van annak, hogy hol helyezkedik el az áruházláncok polcain, azaz mi van szem előtt és mi nem, az emberek többsége mégis hagyja, hogy ez a körülmény befolyásolja a döntéseit. A kasszáknál lévő pultokat kiskereskedelmi berekekben "pénzszivattyúnak" is nevezik, ott magas haszonkulcsú, de a mindennapi étkezéshez általában teljesen szükségtelen dolgok, nassolnivlók vannak.
A kutatás megalapozza azt az európai uniós ajánlást, amely az élelmiszer-környezet megváltoztatásával igyekszik orvosolni ezt a problémát. A javaslat azonban egyelőre közhelyszerű dolgokat fogalmaz meg. Miszerint az egészséges és fenntartható módszerekkel termelt élelmiszereknek kell lenniük a legkedvezőbb áron elérhető termékeknek. Ezeket kellene reklámozni más, egészsgételenebb ételek helyett. Az élelmiszertermékeket eleve úgy kell kitalálni és előállítani, hogy megfeleljenek az egészséges étkezés és a fenntartható termelés követelményeinek.
Nem vágyálmokról van szó
Mindez elég ezoterikusan hangzik annak tükrében, hogy az áruházláncok hajlanak minél jobban felpörgetni a forgalmukat. Ugyanakkor vannak jó példák arra, hogyany tarthatja magát egy cég az előbbi szabályokhoz.
A svéd Ikea bútoráruházlánc például 2022 októberében vezette be azt a szabályt, hogy büféiben ugyanazon az áron vagy olcsóbban adja a növényi alapú ételeket a velük versenyző húst tartalmazó alternatíváikkal szemben. A vállalat célja, hogy 2025-re minden húskészítménye helyett annak megfelelő növényi alapú terméket kínáljon. Így az Ikeánál a húsalapú hotdog 0,79 eurócentbe (274 forint) kerül, míg a vele versenyző növényi alapú hotdogért csak 0,59 centet (205 forint) kérnek. Szlovákiában egy növényi nyersanyagokból készült húsgolyótál 3,39 euróba (1164 forint) kerül, miközben a megszokott, hagyományos húsgombóctálért 4,99 eurót (1712 forint) kell fizetni.
A német középiskolák menzáin három menüt kínálnak: egy húsalapút, egy vegetáriánust és egy alacsony allergén tartalmút. A franciaországi Brittany régióban az egyetemi menzákon egy húsalapú mellett két vegetáriánus menüt kínálnak. A diákok fele valamelyik vegetáriánus menüt választja. Hogy egy állami vállalatot is hozzunk példának, a német vasúttársaság, a Deutsche Bahn 2022 márciusa óta fele részben vegetáriánus vagy vegán ételeket kínál étkezőkocsijaiban.
