Új perspektívát nyithat a hazai agráriparban – a hagyományos fehérjeforrások alternatívájaként – a nagy tápértékű rovarfehérjék felhasználása a takarmánygyártásban, mert előállításuk fenntartható, költséghatékony. Hosszú távon az agráripar importkitettségét is csökkentheti.
Fotó: Depositphotos
Ezt előlegezte meg Bustyaházai László, a takarmánygyártó UBM Csoport egyik tulajdonosa még 2022 végén az Agrárszektor szakportálon. Ez azután történt azután, hogy az EU-ban – itthon is – engedélyezték a rovarfehérje felhasználását a sertés- és baromfi-takarmányozásban. A szakember annak kapcsán mondta ezt, hogy az UBM Feed Zrt. keretszerződést kötött az Agroloop Hungary Kft.-vel. Eszerint 2027 végéig leköti a 2024-ben induló üzem évi 3000 tonnás (rovar) takarmányfehérje- és 600 tonna takarmányzsír-gyártási kapacitásának nagy részét.
Ez már a második hazai rovaripari nagyberuházás a hódmezővásárhelyi Grinsect-gyár után, amely ipari méretekben fekete katonalégy-lárvát tenyészt és dolgoz fel. Miután az EU humán célra is engedélyezte több rovarfajta élelmiszeripari felhasználását, a szakemberek itthon is piaci robbanást várnak, ha – a házikedvencek után – a gazdasági haszonállatok takarmányozásban is tömegesen váltják ki az importszóját a fehérjében gazdag lárvaliszttel.
“Iszonyatosan nagy lesz a hatása, ha a – világszerte legnagyobb mennyiségben előállított – fekete katonalégy lárváját is használhatják majd takarmányozásra. A legnagyobb felvevőpiac a baromfitakarmányozás lesz, amely elképesztő mennyiséget fog igényelni.” Ezt előlegezte meg – még az ezt lehetővé tevő, azóta többször módosított 2017-es uniós rendelet megjelenése előtt – Mézes Miklós akadémikus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) professzora, Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője. Azért, mert a nem génmódosított alapanyagból: egy négyzetméteren kéthetente előállított öt kilogramm katonalégy-lárvából készülő rovarliszt kiválthatja a brazil szójadarát is a takarmányokban. A GMO-mentesség ugyanis a vevőnek önmagában is piaci érték.
A könnyen tartható, nagy termelésű fekete katonalégy lárva zsírmentesített lisztje, több fehérjét tartalmaz, mint az extrahált szójadara. Azt azonban a szójadara, vagy a rovarliszt aktuális világpiaci ára dönti majd el, hogy melyiket teszik a takarmánykeverékbe. A rovarolaj is értékes anyag a takarmánygyártásban, mert sok benne az antimikrobiális hatású laurinsav. Jó alternatíva ezért a baromfitartóknak, mert 2026-ig betiltják az antibiotikumok használatát a baromfi- és a sertéstakarmányozásban. Mindez magyarázza, hogy egyebek között Hollandiában már évi ezer tonnás tételben állítanak elő fekete katonalégy lárvából takarmány-alapanyagot, ahogyan
Ukrajnában, más szovjet utódállamokban is.
Késik a fordulat
A várt takarmánypiaci fordulat, a GMO-s szója kiváltása, mégis elmaradt, mert a rovarliszt ára még jelenleg is többszöröse a szójadaráénak. Mézes Miklós szerint, ezért a rovarliszt nagymértékű felhasználása – a társállatok takarmányai mellett – “jelenleg nem tűnik reális alternatívának”.
Az AKI Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere szerint a 9. héten a szója hazai ára kilogrammonként 168,023 forint volt. A brazil szójadara (48 százalék) rotterdami kikötői ára átszámítva héten kilónként 160,817 forint volt. A hazai gyártó honlapján a frissen szüretelt, magyar tenyésztésű tisztított, zsírtalanított és szárított fekete katonalégy lárvából készült GMO- és antibiotikummentes prémium, környezetbarát rovarfehérjét, egy kilogrammos kiszerelésben 3500 forintért kínálta közvetlenül a vásárlóknak.
Más piaci szereplők szerint jellemzően 600-700 forint/kilogramm a rovarlisztek beszerzési ára.
Génmódosítás-mentesen
Ilyen előzmények után kérdeztük a vezető hazai brojlercsirke-előállító és feldolgozó MasterGood vállalatcsoport elnökét, Bárány Lászlót, hogy mikor tervezik rovarliszttel kiváltani a szóját a tápokban. A cégcsoport, amely 20 évvel ezelőtt kezdte el a csirkevágást és- feldolgozást és 15 éve az európai McDonald's lánc egyik legfontosabb – GMO-mentes –csirkehús beszállítója azonban nem készül erre. Pedig fontos partner, a Master Good Kft. szállítja a lánc csirkehús alapanyagának 21 százalékát. Az éttermi láncba csak olyan csirke kerülhet, amelyik takarmánya még nyomokban sem tartalmaz GMO-s összetevőket.
Nem kukoricáznak
“A cégcsoportunk – a vevői igényeket kiszolgálva – így hosszú évek óta elkötelezett a GMO-mentes szója alapanyag felhasználásában” – állítja Bárány László, a MasterGood vállalatcsoport elnöke. A nem génmódosított szóját – 20 százalékos felárral – évekig Argentínából és Braziliából importálta a cég, amely márkázni kezdte a kizárólag GMO-mentes takarmányon nevelt csirkékből készített baromfitermékeit. Megérte, mert bár drágább a nem génmódosított csirke, hónapról – hónapra növekszik az eladott volumen!
Az import kiváltására Szlovákiában, ahol mint itthon, szintén csak a GMO-mentes növények termesztése a megengedett, a Master Good Szomotoron épített évi 40 ezer tonnás kapacitású szójabab-feldolgozót. Az üzem ellátására a csoport 35 ezer hektáron integrálja – és részben elő is finanszírozza – a partner agrárvállalkozások gabona- és szójatermesztését. A lehető legjobbkor, mert Magyarországon ugyan az elmúlt 5-6 évben kevés kockázattal és kiemelkedő jövedelemmel lehetett a gabonaféléket termeszteni, de ennek 2022-ben az aszály, majd a gabonaárak zuhanása véget vetett. “Itt jön a képbe a szójatermesztés, amiből nemcsak hazánk, egész Európa több millió tonna nagyságrendben nettó import behozatalra szorul” – mondja az elnök. Bár tőzsdei termék, aminek az ára éven belül is gyakran változik, a GMO-mentes szójababé viszonylag stabil. “Ezért is támogatjuk azokat a növénytermesztő vállalkozásokat, amelyek – akár a kukorica-vetésterület terhére – szója termesztésére váltanak. Ehhez a nagy és korszerű feldolgozó kapacitásunk kellő értékesítési biztosítékot nyújt!“ – ajánlja a lehetőséget Bárány László.
“Csak érdekes elképzelés”
A rovarliszt, mint potenciális fehérje forrás, akár állati takarmányozásban, akár közvetlen humán fogyasztásban – Bárány László szerint – egyelőre nem több, mint egy „ érdekes elképzelés”. A fekete katonalégy lárvájának "előállításához" ipari környezetben, ipari méretű (több ezer tonna) többnyire növényi alapanyag szükséges. Ezek beszerzése komoly logisztikai feladatot és költséget jelent. Ráadásul ebből a termesztésből is marad vissza hulladék – sorolja az elnök, aki azt tapasztalja, hogy ezek elhelyezése is még csak „papíron” megoldott.
Még túl drága
”A beltartalmi paramétereit és az árat összevetve nem látom a helyét az állati takarmányok összetevőjeként” – ismeri el a csoport elnöke. Fehérjeforrásként (takarmány-alapanyagként) szerinte még akkor sem fér bele a receptúrába, ha a rovarliszt kilogrammonként jelenleg 600-700 forintos ára lecsökkenne.
Bárány László számára a rovarliszt humáncélú felhasználása is értelmezhetetlen. “A rovarlisztnek semmilyen gasztronómiai értéke, különlegessége nem ismert számunkra. Hogyan lesz ebből piaci termék – az árától függetlenül – ez a kérdés még megválaszolásra vár!
Tőkealapok és tőketársaság pénzével
Az Agroloop 13 ezer négyzetméteren az üllői Aerozone Parkban 18 millió euróból létesített üzemében a tervek szerint az idén indul a termelés. Az Agroloop idén januárban jelentette be, hogy több millió euró értékű tőkebefektetésről írt alá szerződést a Kék Bolygó Tőkealapok és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkelappal. A közleményben azt is megjegyzik, hogy korábban az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázatitőke-társaság is jelentős befektetéssel segítette a vállalat indulását. A bejelentés előtt a HVG számolt be arról, hogy Áder János alapítványának tőkealapja is beszáll…
