Igazán magabiztos angol nevet választott Mészáros Lőrinc az új cégének, amivel belevág az almatermesztésbe is: Apple Heaven Kft. Ami magyarul Alma Mennyország Kft. lenne. Nyilvános adatbázisok szerint a felcsúti gazdagember új vállalkozása május 31-én alakult és június 7-én jegyezték be. A többségi tulajdonos maga Mészáros Lőrinc, de a kisebbségi tulajdonos Talentis Agro Zrt. is az ő cégbirodalmának a része. A 10 ezer euró törzstőkével induló cég főtevékenysége ugyan a vagyonkezelés, de az altevékenységek között az almatermésű, csonthéjas termesztése is szerepel.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
- alma,
- sárgabarack,
- cseresznye, meggy,
- őszibarack, nektarin,
- körte, birs,
- szilva, kökény,
- egyéb almatermésűek és csonthéjas gyümölcsök.
Mészáros Lőrincet eddig nem nagyon érdekelték a gyümölcsök, igaz, 2016-ban felbukkant a tokaji borvidéken: a Búzakalász 66 nevű vállalkozása akkor szerezte meg a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő Kft.-t, illetve a Dereszlához kötődő másik két borászatban, a Henye és a Tokaj-Major Kft.-kben is a Búzakalász lett a tulajdonos. A bodrogkeresztúri Chateau Dereszla Borászat a mintegy 50 hektáros szőlőbirtokkal az egyik legnagyobb bortermelő a vidéken, de Tihanyban is van borászata Orbán Viktor barátjának.
Azt egyelőre nem tudni, hogy hol teremnek majd a felcsúti vállalkozó almái, de az biztos, hogy nagyon kockázatos tevékenység. Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke márciusban beszélt arról az Inforádióban, hogy körülbelül 10 ezer hektárnyi almatermő terület szűnhet meg a következő tíz évben. Ez részben azért van szerinte, mert nem éri meg fenntartani a zömében korszerűtlen művelési módokat.
Tavaly 280 ezer tonna volt a teljes magyar almatermés, ami jelentősen elmarad a 2021-es évi 520 ezer tonnától úgy, hogy a 2021-es 520 ezer tonna sem mondható nagy termésnek, vagy nincs a 600-650 ezer tonnás termelési potenciálunk közelében
– mondta Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke.
A tavalyi nagy terméskiesés elsődleges oka az időjárási káreseményekben keresendő, bár 2022-ben az almát nem a fagykár tette tönkre, hanem az azt megelőző aszály. Az Inforádióban azt is elmondta, hogy tavaly tavasszal már a virágzás is gyenge volt, ezért már eleve látni lehetett, hogy nem lesz kiugró termés. Emellett az északkeleti térségben – ahol az almatermő terület 70 százaléka található – húsvét idején lehűlés volt, ami valószínűleg tovább rontotta a virágok kondícióját.
Ráadásul Apáti Ferenc szerint nemcsak az időjárási káresemények okozzák a terméskiesést, hanem az is, hogy 5-8 éves távlatban folyamatosan csökken a magyar almatermő terület. Az ültetvények folyamatosan öregszenek: java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség rohamosan zuhan. A drasztikusan emelkedő termelési költségek mellé nem társul a termelői, értékesítői árak hasonló növekedése, így a FruitVeb elnöke szerint a gazdáknak egyre kevesebb finanszírozási forrása van.
A G7-nek pedig 2022 szeptemberében Kelemen Péter, a FruitVeb ügyvezetője arról beszélt, hogy a gyümölcs termőterületek egyharmadán termesztenek almát, így az Európai Unió éves almatermésének 4-6 százalékát adják a magyar gazdák. A kihívások kezelésénél szerinte érdemes kettéválasztani az étkezési almát és a léalmát, mivel a termesztés módjai különböznek a boltokba kerülő és a feldolgozóiparba, sűrítménynek szánt termékek között, leginkább gépesítés szempontjából.
A FruitVeb ügyvezetője szerint a kedvezőtlen időjárás ellen igazán csak fejlesztésekkel lehet védekezni, ám az üdítőkbe szánt gyümölcsök bevételéből szinte lehetetlen korszerű öntöző, fagyvédő berendezéseket vásárolni, tehát éppen a legnagyobb kockázatok ellen maradnak védtelenek a fák és válnak kiszolgáltatottá a gazdák is. Kelemen Péter szerint a kiszámíthatatlanságból fakadóan egyre többen fontolgatják az iparágból való kilépést.
