Magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta november első hetében Hajdúnánáson a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A hivatal azután rendelte el a vizsgálatot, hogy a hajdúnánási telepen feltűnően megnőtt az elhullás, miközben drasztikusan visszaesett a tojástermelés, a víz- és takarmányfogyasztás. Az elhullott állatokból kimutatták a madárinfluenza H5N1 altípusát, ezért a hatóság azonnal megkezdte az állatállomány felszámolását és kijelölte a gazdaság körül a három kilométeres védő-, illetve a tíz kilométeres megfigyelési körzetet.
Négy hónap sem telt, hogy júliusban Magyarország az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) előírásai szerint mentessé vált a magas patogenitású madárinfluenzától, dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos máris elrendelte - a legkockázatosabb területeken - a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását. Egy hét múlva pedig a hajdúnánási baromfitelepen már fertőzött és azóta is támad a kór. November 28-ig így már Bács-Kiskuntól Csongrád-Csanádon át Szabolcs-Szatmár-Beregig ismét nyolc vármegyében észlelte a hatóság a H5N1-vírust és csaknem 200 településén és rendelt el intézkedéseket.
Az idei őszi járvány intenzitását mutatja, hogy, hogy - Ausztriától Belgiumon, Bulgárián át egészen Spanyolországig - az öreg kontinensen 69 gazdaságban és 290 vadmadárban mutatták ki a magas patogenitású H5N1 vírust már szeptember első két hetében.
Madártávlat
A vándormadarak vonulásával az idén ősszel menetrendszerűen jelent meg a fertőzés. Lapunk kérdésére a Nébih megerősítette, hogy vadon élő madarakból a laboratóriuma október 13-án, majd november 3-án mutatta ki a H5N1-vírust. E magas patogenitású altípus mellett Bács-Kiskun vármegyében négy víziszárnyastartó gazdaságban az alacsony patogenitású: H5N2 altípust is kimutatták.
Kérdésünkre, hogy a vírus terjedése alapján itthon mely régióban várható további fertőzés, mely állomány van nagyobb veszélyben, a Nébihtől azt a választ kaptuk, hogy a nagy baromfisűrűségű dél-alföldi területeken nagyobb a kockázat. De mivel a vírus a vadon élő madarakban jelen van, “az ország egész területén fennáll a kockázata a baromfiállományokba való bejutásának”.
Kártérítés is jár
Jó hír, hogy a járványvédelmi intézkedések során leölt és ártalmatlanított állatok - telepeken akár több tízezer baromfiért - a jogszabály alapján állami kártalanítás illeti meg a tulajdonost. (Aki engedély nélkül tartotta az állatokat, vagy nem tartotta be a járványvédelmi előírásokat, azoknak nem jár kártalanítás.) A jogszabály szerint a fertőzött vagy korlátozás alatt álló létesítményből, területről származó termékek forgalomból kivonásáért, az elkobzott termékek után az érintetteket kártalanítja az állam - persze, ha nincs kizáró ok. (Ilyen ok például, ha engedély nélküli az állattartás, vagy nincs járványvédelmi intézkedési terv.)
A kártalanítás alapösszege a becslési eljárás során megállapított összeg hatvan százaléka. De a végleges összeg a becsléssel megállapított száz százaléka is lehet, ha azt, bizonyos növelő tényezőket figyelembe véve a járási hivatal, vagy a vármegyei kormányhivatal úgy állapítja meg.
Kisebb az ünnepi roham
A karácsonyi, újévi ünnepekre készülő fogyasztót persze mindebből az érdekli, hogyan hat a madárinfluenza-járvány a bolti árakra és kínálatra, jut-e pulyka, kacsa-, libasült, tojás az asztalára és mennyiért. Annál is inkább, mert a védekezés során már több mint százezer baromfit (a kacsaállomány csaknem öt százalékát) öltek le. A kijelölt védő- és megfigyelési körzetekben pedig becsülhetően további több százezer darab baromfit (víziszárnyas-, tojótyúk-, brojler-, pulykatelepet) érint a korlátozás főleg a Dél-Alföldön és az ország keleti részén - ahogy az a Nébih térképén látható.
Bár a jogszabályok nem tiltják a védő- és megfigyelési körzetekben nevelt baromfi kereskedelmét, innen csak az előírások szigorú betartásával lehet az állatokat a kijelölt vágóhidakra szállítani. A védő- és megfigyelési körzetben pedig tilos a levágott állatok helyébe újra baromfit telepíteni.
Az érintett gazdaságoknak a járvány miatt tehát radikálisan csökken a termelése, a feldolgozóknak, fogyasztóknak, pedig az év végi csúcson is érezhetően csökkenhet a kínálat - gondolhatnánk…
Főleg azután, hogy
a baromfiállomány a 2017-es 40,6 millió darabról tavaly már 35 millió alá csökkent. Elsősorban a kacsa- és a libaállomány fogyott vészesen (4,7 millióról 2,7 millió darabra, illetve csaknem 1,2 millióról a felére), de csirkéből is 2,5 millió darabbal kevesebb van.
Ennek ellenére a megkérdezett kereskedők szerint - a madárinfluenza miatt elrendelt korlátozásoktól - érezhetően nem lett kisebb a baromfitermékek bolti kínálata, a kiesést pótolja az import.
A gazdasági válságban visszafogottabb idei ünnepi költekezésben ezért a baromfiárak már nem, vagy alig emelkednek tovább. Legalábbis az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs rendszere szerint - az egész csirkét kivéve - ahogyan az egész évben, úgy a 47. héten is tovább csökkent a friss csirketermékek, valamint a combfelső kivételével a friss pulykahúsok feldolgozói ára. Tegyük hozzá, mert zuhan, tovább esik a kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 2023. októberben a kiskereskedelem forgalom volumene 6,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,9 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal lett kisebb az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Madárról emberre?
A madárvonulásokkal tavasszal-ősszel szinte menetrendszerűen évtizedek óta ismétlődő járványokat látva elgondolkodtató, hogy az öreg kontinensen mi emberek is veszélyben vagyunk-e? A madarakról átkerülhet-e a betegség, akár úgy mint, az a koronavírus-járvánnyal történt? Azért is, mert a más kontinensen előfordult hasonló esetekért felelős, magas patogenitású törzsek kifejlődése egyértelműen a nagyüzemi baromfitartáshoz köthető. Legalábbis ez utóbbit közölte a napokban az MTI-vel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Eszerint sok ázsiai országban alkalmazott vakcinázás olyan evolúciós nyomást fejt ki a vírusra, hogy az minél fertőzőképesebb legyen, és át tudja törni a vakcinás védelmet. E két hatás együtt a madárinfluenza-vírusok evolúcióját az egyre nagyobb fertőző- és megbetegítőképesség irányába tolta - adta közre az MTI. A legtöbb humán esetben így idős, gyenge immunrendszerű állatgondozók fertőződtek meg, akik a járványban, megfelelő védőfelszerelés nélkül, hosszú ideig létesítettek kontaktust beteg madarakkal.
Európában eddig ugyan még nem fordult elő ilyen eset, de mindannyiunkat aggaszt, hogy e változékony vírusnak kialakulhat olyan változata, amely embereket is képes megbetegíteni. Nos a Nébih szerint a jelenleg Európában jelen lévő vírustörzsek esetén a nemzetközi vizsgálatok alapján elhanyagolható a kockázata az emberre való terjedésnek.
