Vigyázat, csaló árul forgalomból kivont élelmiszert az állami hivatal nevében!

Lefoglalt élelmiszereket kínált eladásra egy csaló a gyanútlan ügyfeleknek a Nébih nevében a napokban. Magát az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal munkatársának kiadva – a Nébih nevével és adataival visszaélve – emailben lépett kapcsolatba magánszemélyekkel, sőt vállalkozásokkal, szervezetekkel is, mindjárt a díjbekérő számlát is elküldte a felkínált tételekről. A csaló a díjbekérő alapján ajánlott átutalásos fizetési lehetőséget a reménybeli vevőinek, akik válaszüzenetben adhatták le neki a megrendelést.

“Kihagyhatatlan ajánlat” 

A gyanútlan ügyfélnek úgy tüntette fel „kihagyhatatlannak” az ajánlatot az illető, hogy az „csak rövid ideig érvényes, utána megsemmisítik a termékeket”.

A hivatal azonban közleményben hívta fel a lakosság és a vállalkozások figyelmét, hogy a Nébih, mint hatóság, nem foglalkozik kereskedelmi tevékenységgel, és nem kereskedik a forgalomból kivont termékekkel. Így díjbekérőt sem állított ki erről! Arra kérte az érintetteket, ha csalásra gyanakodnak, azt jelezzék a Nébih ügyfélszolgálatán ([email protected]) vagy tegyenek feljelentést a rendőrségen.

A hivatal maga is az ügyfélszolgálatára érkezett megkeresésekből értesült arról, hogy ismeretlen személy – magát a Nébih munkatársának kiadva – kínálja a hivatal által lefoglalt élelmiszereket eladásra. „Aki ilyen email-t kap díjbekérővel és az átutaláshoz bankszámla számmal, éljen a gyanúval és ellenőrizze a hivatal adatait, bankszámlaszámait a Nébih weboldalán, mindenképp még az esetleges utalás előtt” – kérte a hivatal.

Fél év alatt 65 tonna lefoglalt élelmiszer

Bizonyos esetekben van ugyan lehetőség az ilyen tételek takarmánykénti értékesítésre, komposztálására, vagy bioenergetikai hasznosítására – közölte lapunk érdeklődésére Helik Ferenc, a Nébih élelmiszerlánc-biztonsági és ellenőrzési elnökhelyettese. Máskor viszont csak a megsemmisítéssel (elégetéssel) érhető el megfelelő biztonság. 

Milyen lefoglalt élelmiszereket kínáltak eladásra a csalók?

Eddigi ismereteink szerint a csalók étolajat, cukrot, bizonyos esetekben zöldségeket és gyümölcsöket kínálnak eladásra, utóbbi körben például fejes salátát és káposztát, hagymát, ananászt, burgonyát. 

Hányan tettek eddig feljelentést a rendőrségen, illetve bejelentést a hivatalnál az ügyben? 

Hivatalunkhoz eddig mintegy fél tucat jelzés érkezett, magánszemélyektől és szervezetektől egyaránt. Minden érintettnek azt javasoljuk, hogy tegyenek rendőrségi feljelentést az ügyben. Arról, hogy e lehetőséggel hányan éltek, nem rendelkezünk információval. 

Mivel a Nébih nem kereskedik a forgalomból kivont termékekkel, ezeknek mi lesz a sorsa?

Általánosan érvényes, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek (a Nébih, a kormányhivatalok, járási hivatalok) mint eljáró hatóság, indokolt esetben magáról a forgalomból történő kivonásról, esetlegesen az ártalmatlanításról rendelkeznek. Annak tényleges végrehajtása az érintett cég/személy feladata. Ennek több módja is lehet, azonban a hatóság felé minden esetben igazolni kell, hogy az ártalmatlanítás az előírásoknak megfelelő lehetőségek mentén megtörtént. Természetesen amennyiben a körülmények szükségessé teszik, a hatóság is felügyelheti a folyamatot.

Évente nagyjából hány tonna élelmiszert foglal le a hatóság és főleg milyen okból?

A kormányhivatalok, járási hivatalok által tett intézkedések e szegmenséről nem rendelkezünk pontos információkkal, azonban azt elmondhatjuk, hogy a Nébih kiemelt ellenőrzéseket végző szakemberei az idei év első félévében mintegy 65 tonna élelmiszert érintően jártak el. Az intézkedésekre – a korábbiakhoz hasonlóan – elsősorban a nyomonkövethetőség hiánya miatt, kisebb részben lejárt minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő miatt került sor.

Az eset alapján nem gondoltak arra, hogy a hivatal által lefoglalt élelmiszereket valamilyen formában (komposztálás, takarmány, bioenergetika) hasznosítsák? Lenne erre jogszabály által lehetőség, milyen módon?

Az ártalmatlanítási lehetőségekről a jogszabályok részletesen rendelkeznek. Bizonyos – jogszabály által meghatározott – esetekben van lehetőség takarmánykénti értékesítésre, más iparágban történő felhasználásra, komposztálásra, vagy bioenergetikai hasznosításra. Máskor viszont csak a megsemmisítéssel (elégetéssel) érhető el megfelelő biztonság. Kulcsfontosságú, hogy ismeretlen eredetű, kockázatos termék az élelmiszerláncba nem kerülhet vissza!

Az ilyen csalások alkalmával, ahogyan azt a netes piactereken előreutalással vásárlók nap mint nap megtapasztalhatják, persze sosem érkezik meg a kifizetett áru, de ez esetben nagyobb a veszély. Nemcsak a pénzét bukhatja el, nagy egészségügyi kockázatot vállal az, aki venne és fogyasztana a Nébih által lefoglalt élelmiszerekből.

Veszélyes termékek

Íme egy kis ízelítő néhány, a hivatal által az elmúlt években lefoglalt és megsemmisítésre ítélt veszélyes tételből. Felemás eredménnyel zárult például a Tisza-tó és környéke idén nyári szezonális ellenőrzése. A júniusban a környéken lévő vendéglátóhelyeken tartotta ugyanis ezt a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést a hivatal, amely során főleg az éttermek higiénés állapotát és az alapanyagokat, azok nyomonkövethetőségét vizsgálta. Amint erről a hivatal jelentése is beszámolt, az ellenőrzött egységek számottevő hányadában találtak többségében kisebb hiányosságokat, de több helyen lejárt minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejű élelmiszerek is előkerültek. Egy – úgy tudjuk, sarudi – egységben viszont az ellenőrök súlyosabb hiányosságokat találtak, ahol 28 tétel (összesen 76,4 kilogramm) élelmiszer nem felelt meg az előírásoknak. Két tétel nem volt nyomonkövethető, 24 tétel lejárt minőségmegőrzési idejű, 2 tétel lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer volt. Ezért a hatóság elrendelte több mint ezer kilogramm „nem nyomonkövethető” élelmiszer forgalomból való kivonását. Az egy héten át tartó tiszatavi ellenőrzésen pedig összesen közel 1300 kilogramm jogsértő terméket vontak ki a forgalomból.

Egészségkárosodási kockázatok

Két, kifejezetten férfiak számára készült élelmiszert, étrend-kiegészítőt is kivontak idén a forgalomból, mert gyógyszerhatóanyagot (Szildenafil, Vardenafil) tartalmazott. A Nébih egészségkárosodási kockázatuk miatt azonnali hatállyal elrendelte e termékek visszahívását és megtiltotta a további forgalomba hozatalát. Az étrend-kiegészítők az európai uniós és a magyarországi szabályozás szerint ugyanis élelmiszernek minősülnek, gyógyszer-hatóanyagot nem tartalmazhatnak.

Gyanús marhahús

Bár úgy tudjuk, a mostani csaló lefoglalt húsfélékkel nem csábított, azért nem árt vigyázni. Egy Baranya megyei élelmiszerüzemben például gyanús marhahúst vont ki a Nébih a forgalomból még 2018. januárban. A charolais termékeket előállító üzemben nem volt nyomon követhető a hús eredete, és az üzemben sok penészes, érlelés alatt lévő tételt találtak az ellenőrök. Csaknem négyszáz kiló kenyeret és ömlesztett árut, valamint több mint 1800 darab kiflit, buktát, kakaós csigát és virslis croissant szintén azért vont ki a forgalomból pár éve a Nébih, mert a Pest megyei sütőüzem ellenőrzésekor kiderült, a vállalkozás semmilyen nyomon követési dokumentációt nem vezetett.

Allergén csokoládé praliné

Halálos kockázatot is jelenthet a forgalomból kivont élelmiszer. Nyolc éve egy földimogyorót tartalmazó csokoládé praliné miatt adott ki riasztást az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági rendszere, a RASFF. A belga hatóság által kezdeményezett riasztás szerint a pralinéban ugyanis nem jelölt allergén összetevő: földimogyoró is volt, amely az arra érzékenyeknél – kis mennyiségben is – súlyos allergiás reakciót okozhat! Ezért kell az EU-rendelet szerint a potenciális allergénekre vonatkozó tájékoztatást feltüntetni a terméken a fogyasztók számára, de ezen a pralinén nem volt.