Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében novembertől 2011 végéig nem történik befizetés a magánnyugdíjpénztárakba, illetve ebben az időszakban bárki visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe. A nyugdíjpénztárak szerint érdemes kivárni a döntéssel, ugyanis jelenleg nem tisztázottak a részletek.
Súlyosan alkotmánysértő
A Stabilitás Pénztárszövetség már korábban kiszámolta, hogy a kormány döntései átlagosan havi tízezer forintot vesznek el a pénztártagoktól, ez 14 hónap alatt 140 ezer forintot jelent. Ez az összeg a jelenlegi nyugdíjak finanszírozásához járul hozzá - hangzott el a sajtótájékoztatón.
"A tagok egyelőre semmit nem kapnak cserébe, nincs semmilyen kompenzációs szabály. Ha kölcsönről beszélünk, akkor előtte talán meg kellett volna állapodni annak feltételeiről" - hangsúlyozta Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
A fentiek miatt a szövetség szerint súlyosan alkotmánysértő az elfogadott törvény, mely két lábbal tiporja az emberek jogait. Ráadásul a kormány a pénztárak számára sem biztosított felkészülési időt, ők a következő 14 hónapban működéshez szükséges bevételeiket is elveszítik.
Juhász Istvánné kiemelte: a 3 millió tag kétharmada önként lépett be a pénztárakba, csak a pályakezdők számára volt kötelező a belépés.
Mivel a pénztárszövetség szerint az elfogadott törvény alkotmányellenes, ezért levélben a köztársasági elnökhöz fordultak, hogy előzetes normakontrollra küldje el az Alkotmánybíróságnak a törvényt. ha ez nem történik meg, akkor pedig a kihirdetés után a Stabilitás közvetlen beadvánnyal fordul a taláros testülethez - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Egyelőre nehéz dönteni
"Természetesen tiszteletben tartjuk a tagok döntéseit, de a jelenlegi jogszabályi környezetben nem lehet felelősen dönteni, mert nem ismertek a részletek. Ez nem valódi választás, inkább kényszerítő jellegű, ráadásul burkolt fenyegetést is tartalmaz, elbizonytalanítja azokat, akik mégis maradnának" - mondta a szövetség főtitkára.
"Szerintünk meg kell várni, hogy a visszalépés és a maradás pontos feltételeit megismerjük. amíg ezek a feltételek nem világosak, addig nem lehet dönteni. Nem érdemes elkapkodni, hiszen még több mint egy évig lesz lehetőség visszalépni az állami rendszerbe" - mondta a keddi sajótájékoztatón Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
Nagy Csaba, a Stabilitás elnöke kiemelte: legfeljebb 30-40 százalékos visszalépési aránnyal számolnak, egy friss kutatás szerint az emberek 23-24 százaléka lépne vissza mindenképpen, nagyjából ugyanennyien semmiképp, a fennmaradó több mint 50 százalék bizonytalan.
A pénztárak is inflációkövető nyugdíjat garantálnak
Kevesen tudják, de létezik a Pénztárak Garancia Alapja, melybe az elmúlt 12 évben rengeteg pénz gyűlt össze, melyet a pénztárak fizettek be - mondta el a keddi sajtótájékoztatón Nagy Csaba. Hozzátette: ennek az alapnak a lényege, hogy inflációkövető hozamot garantál, ha valami probléma adódik a pénztárak befektetéseivel, a tagok vagyona akkor is legalább az infláció mértékével növekszik. Ebben az alapban jelenleg több mint tízmilliárd forint van, kifizetésre eddig nem volt szükség.
Ebből a szempontból az állami nyugdíj sem nyújt többet, a jelenlegi törvények ugyanúgy inflációkövető nyugdíjemelést írnak elő évente - mondta Kovács Erzsébet, a Corvinus Egyetem professzora. Szerinte a jelenlegi állami nyugdíjrendszer nem tud alkalmazkodni a társadalmi kihívásokhoz, nyugdíjcsökkentésre vagy korhatáremelésre lenne szükség, hogy fenntartható legyen.
Kovács szerint fontos pozitívum volt a magánnyugdíjpénztárak esetében, hogy a tagok egyéni számláikat nyomon tudták követni, ha ezt a jövőben nem tudja biztosítani az állami rendszer, akkor az komoly hátrány lesz. A közgazdász szerint a pénztárak vagyonkezelése élénkítette a magyar állampapírpiacot és a tőzsdét, a jövőben ennek elmaradása is negatív hatásként jelentkezhet.
"Az elmúlt évek függvényében nehéz elhinni, hogy az állam garantálni tudja a nyugdíjak biztonságát. Azt garantálni tudja, hogy mindig lesz nyugdíj, de annak mértéke négy tényezőtől függ, hatással van rá a demográfiai helyzet és a magyar gazdaság aktuális állapota is" - emelte ki a professzor.
Beke Károly
mfor.hu
