Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Márkázott tartalom

Április elsejével Dr. Lóránd Balázs személyében új vezető került a Continental Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központjának élére. Hogy a személyi váltás miféle változásokat hoz a cég közeli és távolabbi terveiben, erről beszélgettünk egy páros interjú keretében az érintettel, Dr. Lóránd Balázzsal, és Lányi Dáviddal a Continental Mesterséges intelligencia metódusok fejlesztésével foglalkozó csapat vezetőjével.

Lóránd Balázs idén április elsejével vette át Jens Brüningtől a budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központ vezetését. 2018 májusában, azaz két évvel ezelőtt kezdte meg működését a Continental gépi tanulással foglalkozó egysége. Ezen a területen ez rendkívül rövid időnek számít, hiszen gyakorlatilag naponta vannak új felfedezések. Milyen, korábban megindított fejlesztéseket visz tovább az új vezetés, és mennyiben lesz, lehet új koncepciója?

Fotó: Continental
Fotó: Continental
Dr. Lóránd Balázs

Dr. Lóránd Balázs (L.B.): Az elmúlt két év építkezése során elért eredményeket mindenképpen tovább szeretnénk vinni, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy közel száz kollégánkkal közösen sikerült egy olyan fejlesztési központot felépíteni, ami szervesen integrálódott a nemzetközi mérnökségi szervezetbe, és képes üzletileg hasznosítható eredményeket szállítani vevőink számára. Azt is érzékeljük, hogy a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések egyre fontosabbak lesznek a vállalat mind több területe számára, ezért ennek a tudásnak a horizontális és vertikális térben történő elterjesztése lesz a következő két év egyik legfontosabb stratégiai programja. 

Honlapjukon a Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központ munkájával kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy törekvésük az, hogy az intelligenciát tartalmazó termék fejlesztése tudományos igényességgel, a véletlen próbálkozásokat nélkülözve menjen végbe. Vagyis itt egyfajta stratégiai szemlélettel és tervezési folyamattal állunk szembe. Hogyan tervezik ezt megvalósítani az elkövetkező időszakban?  

Fotó: Continental
Fotó: Continental
Lányi Dávid

Lányi Dávid (L.D.): A mesterségesintelligencia-rendszerek roppant komplexek, és a mai napig meglepően kevés cég képes arra, hogy a sorozatgyártáshoz szükséges minőséget és az autók egész élettartamára kiterjedő megbízhatóságot kínáljon. Ahhoz, hogy az autóipari termékfejlesztés feszes menetéhez igazodóan az éppen aktuális csúcsteljesítményt tudjuk szállítani, a fejlesztési folyamat minden lépésében világszínvonalú munkára és együttműködésre kell késznek állnunk. Ezt a tudást építjük és fejlesztjük Budapesten, és ennek eredményét szeretnénk végül a Continental termékeiben és üzleti sikereiben viszontlátni.

Sok szó esik a sajtóban az önvezető autókról, és arról is, hogy lassan ezek a járművek fogják uralni közútjainkat. Érdemes lenne röviden meghatározni, hogy pontosan mit is kell értenünk az önvezető autó fogalmán, melyek azok a követelmények, melyeket egy ilyen szerkezetnek mindenképpen teljesítenie kell?

L.B.: Különböző szinteket határoznak meg a nemzetközi szakirodalomban, amelyek esetén részben vagy teljesen önvezető egy gépjármű. Ezek leginkább a vezető által szükséges kontroll tekintetében tesznek különbséget az egyes szintek között. 
L.D.: Jelenlegi termékeink vezetéstámogató (ADAS) rendszerek, a L2-es autonómiaszintet nyújtják. Biztonsági és kényelmi funkciókat szolgálnak ki, és egyelőre nem cél velük a teljes kontrolt átvenni a sofőrtől. Ezzel együtt is több ezer emberéletet menthetünk meg az utakon az ilyen fejlesztésekkel.

A Continental Fejlesztő Központjának legfontosabb küldetése, saját bevallása szerint, olyan algoritmusok, SW-es és matematikai módszerek kialakítása, amelyek utat nyitnak a „Megbízható Mesterséges Intelligencia” fejlesztése felé. Hétköznapi nyelvre lefordítva mit jelent mindez? Milyen jellegű – a gépkocsiban ülőket és a közúton közlekedőket érintő – biztonságtechnikai fejlesztéseket kell ezek alatt érteni, és a Fejlesztő Központ most ezek közül miken dolgozik?

L.D.: Mind a vezetéstámogató rendszerekben, mind a teljesen önvezető autókban kamerák és egyéb szenzorok pásztázzák folyamatosan a környezetet, és a másodperc törtrésze alatt elemzik az autót körülvevő világot. Ezt az információt használja a vezetést vezérlő funkció, hogy a helyes döntéseket hozza, például időben fékezzen. A mi feladatunk az ilyen érzékelőalgoritmusok fejlesztése. Itt szinte minden esetben gépi tanuló eljárásokról van szó, amelyeket az iparban elvárt biztonsági és megbízhatósági szintre kell fejleszteni. Ez nem kis kihívás. Egy mobilapplikációval ellentétben az autóban nem elég „szemre” jó teljesítményt nyújtani, hanem több százezer kilométeres teszteken is helyt kell állni, mielőtt a termékbe kerülhet egy megoldás.

A Központ két éves fennállása alatt, a fejlett vezetéstámogató rendszerek megvalósításához kapcsolódóan milyen típusú megoldásokon dolgoznak, ezek hogyan fognak elvezetni az önvezető autókig? 

L.D.: Munkánkkal egyrészt a fejlesztéshez szükséges alapokat tettük le: a számítási infrastruktúrát, adatkezelést, és az egyedi szoftveres eszközparkot és integrációs technológiákat fejlesztettük ki. Eközben a kameraalapú érzékelést támogatjuk. Ide tartoznak többek között az objektum detekció, a pixelszintű szegmentáció, az emberi testalakzatok elemzése, a mélységbecslés. Dolgozunk különböző szenzorok fúzióján is, valós idejű, nagyfelbontású térbeli rekonstrukción, illetve egy sor alapvető mesterségesintelligencia-technológián, melyek a modelljeink megbízhatóságát, gyorsaságát, pontosságát, és adatéhségét javítják. Mindegyik tématerületen a világ élvonalából származó eredményeket követjük, és ahol tudunk, javítunk rajtuk.

Hogyan látja az önvezető autók létrehozása felé vezető utat, milyen AI fejlesztésekre van szükség még ahhoz, hogy valóban biztonsággal lehessen ezeket a járműveket a közlekedésben használni, és ezekben a fejlesztésekben milyen szerepe lesz az elkövetkező évek során a Continental Fejlesztő Központjának? 

L.D.: A legnagyobb kihívás a mesterséges intelligenciát felkészíteni a biztonságkritikus alkalmazásokra úgy, hogy eközben kis energiafelvételű hardveren, valós időben kell működnie egyszerre akár egy tucatnyi különböző módszernek is. Ehhez egy kiemelkedő tehetségekből álló csapatra, és persze megbízható AI-alapokra, infrastruktúrára és rengeteg adatra van szükség.

Megkerülhetetlen a kérdés: a jelenlegi járványhelyzet, és az abból levonható általános következtetések mennyire fogják még inkább előtérbe helyezni az automatizálás kérdését, és mindez hogyan hathat az autóiparra? Felgyorsíthat, vagy éppen megakaszthat folyamatban lévő fejlesztéseket, vagy lehet, hogy teljesen más irányt ad ezeknek? Melyek lehetnek az elkövetkező évek fejlesztései tervei az önvezető autók esetében? 

L.B.: A járvány és a gazdasági válság kapcsán megmutatkozó változásokról még korai lenne jóslásokba bocsátkozni, ugyanakkor a gyakorlatban mi azt látjuk, érzékeljük, hogy a fejlett vezetéstámogató rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó, mesterséges intelligencia alapú projektek továbbra is előtérben vannak ügyfeleinknél, ezekre jelentős üzleti igény van, így nem gondoljuk azt, hogy folyamatban lévő fejlesztéseket kellene leállítanunk. Az általunk követett irány továbbra is megfelelő, de a válság hatásainak elemzése során bizonyos területeken finomhangolásra, kisebb módosításokra később szükség lehet.
L.D.: A legnagyobb volument továbbra is az L2, L2+ autonómiaszintű vezetéstámogató rendszerek adják. Azt látjuk, hogy az ambiciózus önvezető projekten sok helyen lassítanak az autógyárak, és addig is felszerelkeznek a legfejletteb kényelmi és biztonsági funkciókat kínáló ADAS megoldásokkal. Hosszú távon persze mindenki a teljes önvezetést célozza, amelyhez az L2, L2+ fejlesztések értékes komponenseket adnak.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.