„Mára elérte az egymilliót azon magyarországi lakosok száma, akik megürült háziorvosi körzetben laknak, azaz, akiknek nincsen bármikor elérhető háziorvosa” – jelentette ki Komáromi Zoltán, egészségügyi árnyékminiszter múlt hét pénteki online sajtótájékoztatóján.
A volt háziorvos szerint azzal, hogy sorra ürülnek meg különösen a falusi háziorvosi körzetek, az akut betegek nem jutnak időben szakszerű segítséghez, a krónikus betegek nem kapják meg a nekik járó elellátást, a szűrővizsgálatok késnek, és az igazolások kiadásában is fennakadások lehetnek.
Komáromi szerint azonnali béremelést kellene végrehajtania a kormánynak minden orvos és ápoló részére, mert a különféle átalakításokkal csak súlyosbítják a már így is katasztrofális állapotban lévő egészségügy helyzetét.
A NEAK adatai egyébként mindezt alá is támasztják. Míg közel egy éve, 2022 szeptemberében 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt, addig jelenleg, 2023 augusztusában már 769 betöltetlen háziorvosi praxis áll üresen.
Vannak olyan vármegyék, ahol idén hét hónap alatt már most több háziorvosi praxis üresedett meg, mint 2022-ben egész évben. Nevezetesen Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén,Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Jász-Nagykun, Veszprém vármegyékben.
2023-ban jelenleg a legtöbb orvosi praxis Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (83) ásítozik üresen, de Budapesten (69), és Pest vármegyében (65) is jelentős a házi orvoshiány.
2023 július 31-igbezárólag, tehát bő fél év alatt a legtöbb praxis (12) Budapesten üresedett meg, 10-10 praxis Bács-Kiskun és Pest vármegyékben.
És az is kijelenthető a számokat összevetve, hogy a legtöbb vármegyében egyértelmű a tendencia: 2023-ban erőteljes növekedésnek indult az egyébként is elkeserítő háziorvosi praxisok üresedése.
Nemrégiben Dr. Keczéry Attila András, zuglói háziorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a háziorvosokkal dolgozó szakasszisztensek 2023. július 1-jétől nem kapták meg ugyanazt az erkölcsi és anyagi elismerést, amelyet a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó 84 ezer kollégájuk igen.
Mint írja, az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók, nagyon kis számot leszámítva, háziorvosi kisvállakozások (kényszervállakozások) alkalmazottjai, fizetésüket a vállakozások vezetőitől, azaz a háziorvosoktól kapják. Azonban, ha az alapellátók cégeinek finanszírozása nem emelkedik, nem tudják az alapellátók kigazdálkodni a velük - szorosan, egymás mellett ülve - dolgozó szakasszisztenseik jogosan elvárt béremelését. Mert nincs miből.
A praxisfinanszírozás évről évre veszít az értékéből – mutat rá a (még) praktizáló háziorvos.
Hadházy Ákos politikus - aki a háziorvos segítségkérő posztjára felhívta a nyilvánosság filgyelmét -, véleménye szerint a tendencia mögött rejlő cél az alapellátók ellehetetlenítése, majd államosítása lehet (a teljes irányíthatóság és praxis körzethatárok átrendezése érdekében), úgy, hogy önként mondjanak le praxisjogukról és adják vissza az önkormányzatoknak a praxisfenntartás terheit.
Így nem kell majd az államosításnál végkielégítést fizetni a doktoroknak a praxisjog, mint szerzett jog/tulajdonjog elvétele miatt.
Takács Péter egészségügyi államtitkár múlt héten azt mondta, a felnőtt és gyermek háziorvosok, az alapellátásban dolgozó fogorvosok és a mellettük dolgozó szakdolgozók, asszisztensek sem maradnak ki a béremelésből, de rájuk nem az ágazati előmeneteli szabályok irányadóak, mert különféle jogállások szerint végzik a munkájukat. Van, akinél a munka törvénykönyve irányadó, van, aki egyéni vállalkozóként tevékenykedik, és olyan is, aki munkaközvetítőn keresztül dolgozik, így az ő esetükben nem az ágazati előmeneteli szabályok érvényesek.
Az államtitkár szerint először fel kellett mérni, hogy a jelenlegi praxisfinanszírozási rendszerből kigazdálkodható-e a bérfejlesztés, a háziorvosi kollegiális vezetők számításai szerint nem, ezt pedig a kormány elfogadta. A praxisok az erre szolgáló összeget nem bértámogatásként, hanem szabadon felhasználható keret formájában kapják majd meg - ígéri az államtitkár.
Ugyanakkor hiába kap emelt bért júliustól a fent említett 84 ezer egészségügyi szakdolgozó, van, aki mégis kevesebb pénzt visz haza – hívta fel a figyelmet az anomáliára az rtl.hu. A veszprémi kórház egyik dolgozójára hivatkozva azt közölték, hogy az intézmény júliustól megszüntette a dolgozóknak korábban biztosított illetménykiegészítést.
Az érdekképviseletek szerint a fent felvázolt eset nem egyedi, a szakdolgozói kamara több hasonló történetről is tud. Így tehát hiába a 18 százalékos alapbéremelés, számos dolgozó összjövedelme végül kevesebbre jön ki.
