A Magyar Közlönyben minap megjelent rendelet szerint a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet átadásának célja „az egészségügyi feladatellátásban történő egyházi szerepvállalás megerősítése”. (A református egyház másik egészségügyi intézménye a Bethesda Gyermekkórház, de ott teljesen más a helyzet, hiszen az már az alapításakor is egyházi kötelékben volt, ami kis kitérővel vissza is került a felekezethez).
A karácsony előtti kormányrendelet kimondja, hogy a Tüdőgyógyintézet közfeladataival kapcsolatos valamennyi jog és kötelezettség a Református Onko-Pulmonológiai Centrumra száll át 2024. március 1-jével.
A legendás szanatórium épületét még az 1700-as években a Jezsuita Rend hozta létre, később még a Festecsics grófok tulajdona is volt, 1926-ban pedig a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) vette meg, és csak ekkor vált egészségügyi intézménnyé. Az államosítást követően honvédségi, később megyei tüdőszanatórium lett, majd 2012-ben a Semmelweis-terv keretében a magyar állam tulajdonába és fenntartásába került. 2020-tól az intézet fenntartója és szakmai felügyelő szerve az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) lett, míg a szakmai fenntartói jogokat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet gyakorolta.
Most pedig a református egyház van a soron.
Félmilliárd forintos rásegítés
Igazság szerint úgy nem is olyan nehéz, ha az egyháznak történő átadás miatt a pénzügyminiszternek 2024-ben és 2025-ben nem kevesebb, mint évi 500 millió forint pluszforrásról kell gondoskodnia az intézmény működéséhez. A belügyminiszter feladata az, hogy az OKFŐ segítségével a 310 ágyas Tüdőgyógyintézet egészségügyi közfeladatai ne sérüljenek a március 1-jei átadás alatt és után.
Csak találgatni lehet, hogy miért pont a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetet (ahol 2023. december 1-jétől szintén kötelező ismét maszkot viselni) kapta meg a református egyház.
Az intézményről azonban tudni kell, hogy az országban a legsikeresebb kórházak közé tartozik, hiszen a második legnagyobb pulmonólogia es onkopulmonólogia centrum, ezenkívül országosan a második legnagyobb kapacitással működő alváslabor is itt működik, ami mind felnőtt-, mind gyermekvizsgálatokra alkalmas. Az országban elsőként itt vezették be a telemedicinás betegkövetést is. Ez az intézet egyben felnőtt súlyos asztma- és interstitialis tüdőbeteg (ILD) centrum is, rendelkezik gyermekpulmonológiai osztállyal, amely olyan országos kiterjedésű feladatokkal rendelkezik, mint gyermek bronchológia, gyermek tbc, vagy gyermek cisztás fibrózis kezelése. A gyermek cisztás fibrózisban a legnagyobb centrum az országban. Országosan a második legnagyobb centrum a tüdőrák-kivizsgálásban és -kezelésben.
A honlapját tekintve is kiemelkedik az egészségügyi intézmények közül. Amellett, hogy a látogató rengeteg fontos információt talál meg rajta, már a 2024-es költségvetésüket is transzparensen feltüntették.
Információink szerint a tüdőgyógyintézet sosem tartozott a legnagyobb kórházi adósságokkal rendelkező intézmények közé. Mi több, 2023 szeptemberében a 34 millió forintos tartozásával a negyedik legkisebb hátralékkal rendelkező intézmény volt.
Egyre nő az egyházak állami támogatottsága
Az elmúlt tíz évben megduplázódott az egyházaknak nyújtott állami pénz. Míg 2011-ben 46,9 milliárd, addig 2022-ben már 84,6 milliárd forinttal támogatta az állam a felekezeteket. (Bár 2016-ban és 2017-ben volt ez jóval több is, 175,5 milliárdra, illetve 168,9 milliárdra is rúgtak az összegek).
Tavaly egy jogszabály-módosításnak köszönhetően az derült ki, hogy az egyházak immár minden gond nélkül igényt tarthatnak olyan ingatlanokra, amelyeket eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra építettek, de állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak. Ám a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet a fent említett története kapcsán nem tartozik ebbe a kategóriába.
Magyarországon kilenc egyházi fenntartású járó- és fekvőbetegellátó egészségügyi intézmény volt, ebből négy kórház: a Szent Ferenc, a Bethesda, a Mazsihisz Szeretetkórház és az Irgalmasrendi Kórház. Négy éve ennek kapcsán Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója akkor azt mondta:
„Az egyházi kórházak fenntartása modellkísérlet is, mert az egyházak által kiegészített forrással nullszaldóssá válnak az intézmények”.
