A gyógyszeriparon belül a klinikai vizsgálatok Magyarországon nemzetgazdasági szinten évente közel 100 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez és több mint kétezer magasan képzett szakembernek kínálnak munkát. Az elmúlt években azonban csökkenni kezdett a vizsgálatokban részt vevő betegek száma, ami az üzletág zsugorodásával fenyeget. Ezek a legfőbb megállapításai a MediConcept Kft. és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által készített tanulmánynak.
Csökken a klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek száma
A klinikai vizsgálatokba 2015 és 2023 között több mint 90 ezer magyar beteget vontak be, ám számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent. Így 2023-ban közel 5 ezer beteg vehetett részt folyamatban lévő klinikai vizsgálatokban, míg 2020-ban még 14 ezer betegről volt szó. Az onkológiai tesztek 15, az immunológiai vizsgálatok 5 százalékkal csökkentek, miközben a kardiológia terén 3 százalékos növekedést mutatott a statisztika.
A felmérés készítői szerint a csökkenő tendencia még megállítható, de rámutat arra is, hogy kedvező változtatások nélkül Magyarország elvesztheti a versenyelőnyét. Hazánkban az évi 200-250 új klinikai vizsgálattal még mindig meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi gyógyszeripari klinikai kutatások piacán, mégis egyre csökken ezek száma.
Fotó: Depositphotos
„Magyarország jelentősen felül reprezentált volt. 2015-ben az EU-ban még a 7. helyen állt, ám 2023-ra a kilencedik helyre csúsztunk vissza. Mindeközben a közép- és kelet-európai régió többi országában erősödő aktivitás figyelhető meg” – mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója a keddi sajtóbeszélgetésen.
Hozzátette: „A klinikai kutatások, az egészségügy legszabályozottabb területe igen fontos szegmens, nemcsak a betegek, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is. Ezt a szegmenst maga a kormány is kiemelte, mégis, eddig inkább csak tapogatóztunk, valójában mennyi pénzről beszélünk. Ám most elkészült az a tanulmány, amely a költségeket megbecsülte”.
„Ez pedig nem kevesebb, mint közel 100 milliárd forint” – vette át a szót Rózsa Péter, a Mediconcept Kft. ügyvezetője a sajtóbeszélgetésen.
Tavaly készült egy európai tanulmány a klinikai gyógyszervizsgálatokról, most pedig Magyarországon is kész a hiánypótló elemzés. Jelenleg egyébként a legtöbb gyógyszervizsgálat az onkológia, az immunológia és a kardiológia területén folyik globálisan és itthon is.
Kiderültek a számok
A Mediconcept Kft. ügyvezetője arról is beszélt, hogy magyar adatok hiányában (a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ januártól ugyanis megváltoztatta az adatkezelését) az európai adatbázisok segítségével építettek ki egy saját adatbázist. A klinikai vizsgálatok keretében egyébként ma több mint 90 ezer ember jut Magyarországon hozzá az új gyógyszerekhez, de ennél több betegnek volna szüksége rá.
A tanulmány célja, hogy rámutasson: mennyit hoznak a gazdaságnak ezek a vizsgálatok. Mivel a készítőknek nem, vagy alig volt adata arról, hogy egy betegre mennyi pénz jut például az onkológiai klinikai vizsgálatokban, kérdőíves felmérést készítettek az APIM-tagvállalatoknál a költségekre vonatkozóan. Ezeket az adatokat vetették össze a klinikai vizsgálatokat végző cégek bevételeivel.
Ebből becsülték meg, hogy a hazai klinikai vizsgálatok éves nemzetgazdasági értéke 2021-ben meghaladta a 90 milliárd forintot, 2022-ben megközelítette a 102 milliárdot, míg 2023-ra elérte a 105 milliárdot.
Magyarországi regiszter készül
A tanulmány készítőinek célja: egy magyarországi regiszter létrehozása, amelyben a betegek fel tudják venni a kapcsolatot a klinikai vizsgálatokat kínáló kórházakkal.
„Európában a miénk lesz az első, ami aktuális adatokon nyugszik. Az engedély már megvan, a technikai megvalósítás folyik, és fél éven belül működőképes lesz” – jelentette ki Rózsa Péter.
Ez egy figyelemfelhívás
Dr. Csík Gábor, a Roche Magyarország Kft., Head of Licence to Operate és az az AIPM klinikai vizsgálatok munkacsoportjának vezetője szerint ezzel a tanulmánnyal arra akarják felhívni a figyelmet, hogy ne veszítsük el a Top10-es helyünket az EU-s országok rangsorában.
Kacsó Gergely, a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők titkára hozzátette: pár éve bevezették az EU-ban az egységes klinikai vizsgálatok regulációját – ez is lehet oka a visszaesésnek. Ugyanis régen Magyarországon volt a legegyszerűbb elindítani egy klinikai vizsgálatot, de ez mára megváltozott: korábban 70-80 nap alatt elstartolhattak, ma már azonban 100-110 nap szükséges hozzá, ez lett most egységes az EU-ban.
Sokszor felmerül egyébként, honnan lehetne pénzt szerezni a rogyadozó állami egészségügybe – ez pont az a terület, ami növelhető, és bele lehetne forgatni a bevételét.
Könnyen lemaradhat az ország, Európának is lépnie kell
Míg 2015-ben az Európai Unió területén zajló nemzetközi vizsgálatok egyharmadában szerepelt magyarországi vizsgálóhely, addig 2023-ra ez az arány minden negyedik vizsgálatra csökkent. Ezzel párhuzamosan a közép- és kelet-európai régió számos országa – különösen Lengyelország, Bulgária és Csehország – növelték részesedésüket az olyan magas gazdasági és szakmai hozzáadott értékkel bíró szegmensekben, mint az onkológiai és fázis III. klinikai kutatások.
Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának is fel kell vennie a versenyt. Ugyanis az USA és Kína mellett Dél-Amerika versenytársa lett a kontinensnek a klinikai vizsgálatok megszerzésében. A European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés.
Az EFPIA 2024-es jelentése rámutatott arra is, hogy az Európai Unió klinikai vizsgálati piacának versenyképessége az elmúlt két évtizedben jelentősen gyengült: a globális részesedése 25 százalékról 19 százalékra esett.
