3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Megdöbbentő adatot közöl a Medical Tribune novemberi száma: ezek szerint Magyarországon minden tizedik, kórházba felvett betegnél kialakul valamilyen károsodás az ellátás következményeként.

Nemkívánatos eseményeknek nevezik – röviden: nke – azokat, amelyek hátterében elkerülhető hibák húzódnak meg. Kiküszöbölésükkel az nke 70 százaléka megakadályozható lenne. Minderről Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának docense számolt be egy szakmai konferencián. 

A betegek nem rendelkeznek széleskörű tudással a betegbiztonságról. Fotó: Depositphotos
A betegek nem rendelkeznek széleskörű tudással a betegbiztonságról. Fotó: Depositphotos

Az ilyen eseteket az intézmények önkéntesen, rendszeresen és anonim módon, szankciómentesen jelentik. Az adatok alapján az esetek nyolc fő okra vezethetők vissza: a szabálykövetés hiánya, az eseményekből való tanulás hiánya, kommunikációs és dokumentációs hibák, munkaerőproblémák, hiányzó, elmaradó, rosszul végzett tevékenységek, a betegek és dolgozók oktatása, illetve annak nem megfelelő színvonala, eszközhasználat, infrastruktúra.

Nesze neked, betegbiztonság!

Ahogy a szakcikk megállapítja: „a magyarok nem tartoznak a szabálykövető nemzetek sorába és ez leképeződik az egészségügyben is”. Csakhogy itt a szabálykövetés életeket menthet – igaz, a közlekedésben meg munkavégzés közben is…

A kórházban dolgozók gyakran nem értenek egyet a szabályokkal, megszokás alapján végzik a munkájukat és sokszor nem értik, mi indokolja a változtatásokat. Máskor meg az új előírásokról nem kapnak tájékoztatást. 

A betegek nem rendelkeznek széleskörű tudással a betegbiztonságról, számos ponton információhiányban szenvednek, nem tudják, hol, hogyan kell jelenteni a panaszokat, mert félnek, hogy hátrányba kerülnek.  A beteg nem elszenvedője, hanem alakítója kellene, hogy legyen az ellátásnak – elvben. 

Sokszor kérdezni sem mernek

A valóságban – teszi hozzá az újságíró – sokszor még csak kérdezni sem mernek, főleg, ha idősebbek. A leterhelt orvos 1-2 percet szán rájuk, az ápolónő szintén. Az empátia, a tájékoztatás nem magától értetődő. A terápiába való bevonás szintjében meghatározó tényező a kor, a társadalmi státusz, az iskolai végzettség, tehát azokat, akik hajlottabb korúak, és alacsony az iskolázottságuk, többnyire kevésbé tekintik partnernek.

Az pedig, hogy a nke jelentési kötelezettsége nem áll fenn, hanem anonim és szankciómentes, továbbra sem fogja jelentősen csökkenteni ezek számát. 

Ugyanakkor nagyon nehéz megváltoztatni a betegek körében is az orvoshoz való viszonyt, akit sokan mindenható istennek látnak. Eleve el vannak ájulva a fehér köpenytől, és félnek szólni a nem megfelelő hangnem, a tájékoztatás hiánya miatt. 

Mindezen nem változtat az egyébként fontos munkát végző betegjogi képviselő léte sem, nem ő fogja operálni a pácienst.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!