"Az egészségügy színvonalának folyamatos esése mutatja a romlást, ami különböző mutatókból érezhető. Magyarország a megelőzhető és elkerülhető halálozások között is az utolsó között van az EU-ban, az alapvető egészségügyi mutatókban is a sereghajtók között vagyunk" - felelte arra a HVG360 kérdésére Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, mikor omlik össze a magyar egészségügy.
Az tény viszont, hogy egyre inkább tapasztalható, hogy komolyan romlott az ellátás színvonala az 5-10 évvel ezelőtti állapothoz képest, és a felmérések is azt mutatják, hogy a lakosság egészségügybe vetett bizalma csökken.
Sok helyen nem teljesülnek a minimumfeltételek sem, amelyek előírják, hány orvosnak, szakdolgozónak kell lennie egy adott osztályon, és milyen infrastruktúrára van szükség. A betegutak feltöredeztek az elmúlt években, akadoznak a kivizsgálási folyamatok. Ezek befolyásolják az ellátás minőségét.
"Az állam lakosonként az uniós átlag felét, 1200-1300 eurót fordítja egészségügyre az OECD statisztika szerint. Ez a fő oka annak, hogy egyre nőnek a várólisták és a kórházi adósság" - mondja Álmos.
Hozzátette:
"Azt is látjuk, hogy az állam a szociális ellátás, az egészségügy és oktatás területéről fokozatosan vonul ki. Ez mind olyan terület, ahol politikai szempontból nincs gyors megtérülés, az ország távolabbi jövőjét illetően azonban meghatározó".
Az elnök szerint a megvalósuló lépésekből az látszik, hogy kisebb állami egészségügy alakul ki, és egészen új jelenségek is kialakultak: van, ahol az állami egészségügyi intézmények magánszolgáltatókat működtetnek – vagyis van egy saját vállalkozásuk -, vannak hibridmegoldások, ahol egy intézményen belül elérhető állami és magánellátás, és van egy teljesen független magánszektor is, ahová tőkeerős hazai és külföldi üzleti körök lépnek be.
De az egészségügyi dolgozók is folyamatos bizonytalanságban élnek – azt sem tudják, mi lesz a bérekkel, munkaterheléssel, munkakörülményekkel -, de az embereknek is alapvető fontosságú lenne tudniuk, milyen lesz a jövő egészségügyi rendszere, mire készülhetnek fel.
"A kormányzati terv ugyan nem nyilvános, de a lépésekből az rajzolódik ki, hogy a magyar egészségügyi ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz" - mondja a MOK elnöke.
Sőt, a jelenlegi lépések olyan irányba mutatnak, hogy azt gondolom, aki megteheti, különítsen el az egészségügyi ellátására is egy összeget. Ugyanúgy, ahogy nyugdíjra vagy a gyerek oktatására, amit sokan az állami rendszeren kívül oldanak meg - tanácsolja Álmos Péter.
