Pokorny Lia: „Mintha egy szörfön állnék, amivel rácsúszok a jó dolgokra”

A magyar társadalom egyre inkább elöregszik, de nincs felkészülve arra, hogy ezt tudatosan és méltósággal kezelje. Pedig léteznek megoldások, amelyekkel az öregedés tudatosan és kiegyensúlyozottan is megélhető. Ennek ellenére ma Magyarországon:

• az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot, többségük azonban nem tudja, hogyan maradjon aktív a nyugdíjaskor előtt és azután is, és hogyan öregedjen egészségesen.
• A magyarok kétharmada szerint az egészségügyi problémák az idősödés óhatatlan velejárói.  
• Az 50-69 évesek fele gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, és több mint harmaduk nem is vágott bele valami újba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt – mindez a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon egészségügyi vállalat ezen a héten bemutatott közös kutatásából derült ki, amelyet a Medián végzett 2024 decemberében.

Ugyanakkor a kutatás szerint a magyarok átlagosan 3,1 évvel fiatalabbnak érzik magukat a valódi életkoruknál. Ahogy öregszenek, egyre inkább fiatalabbnak vélik magukat a tényleges korukhoz képest. A 70 év felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év. Elméletben az emberek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az öregedés olyasmi, amire büszkének lehet lenni, ugyanakkor egy paradoxon is megfigyelhető: a magyarok vonakodnak attól, hogy „idősnek” kategorizálják magukat. A 60 év felettiek mindössze 22 százaléka, a 70 év felettiek pedig csak 46 százaléka tartja magát idősnek.

Mindeközben 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája – ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.

A kutatást bemutató beszélgetés fókuszában az ageizmus (az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek) is szóba került. Erre nekünk, magyaroknak még szavunk sincs, pedig legalább 1,4 millió embert biztosan érint.

A színésznő: az ötvenet már meg sem éreztem

A témát körbejáró panelbeszélgetés egyik résztvevője Pokorny Lia volt, aki nemrégiben megkapta a kortalan szépség-díjat. A ma már szabadúszó színésznő arról beszélt, hogy nála 40 év körül jött el az idősödéssel kapcsolatos, félelemmel teli hullámvölgy, de utána átkattant benne valami.

„Mivel a félelemnél jobban semmi nem öregít, jó ideje figyelek arra, hogy azt csináljam, ami jó nekem, és ami érdekel. A legfontosabb, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Mindig is fontos volt számomra az önismereti munka, sokat dolgoztam magamon, hogy harmóniában tudjak élni. Amióta tudatosan azzal foglalkozom, ami feltölt, én is másképp ragyogok és más visszajelzéseket kapok. Ezért az 50. születésnapom már csak jó érzésekkel telt. Olyan érzésem van régóta, mintha egy szörfön lennék, amivel rácsúszok dolgokra, és ezzel egy folyamatosan áramló pozitív érzés tölt el” – mesélt a saját korához való nem mindennapi viszonyáról a színésznő.

Pokorny Lia arról is beszélt, hogy az idő telik, és rajtunk múlik, hogy éljük meg. Büszke magára, hogy otthagyta a kőszínházat, és mert nagyot lépni, és egyéni vállalkozó lett. Mint mondja, kockázatos dolog volt, de még kockázatosabb lenne, ha olyan helyzetekben marad, amikben nem érzi jól magát.

„Mintha a szabadság kapuja nyílt volna ki” – mesélt az egyfajta B terv megvalósításáról.

A generációkutató: nincs előttünk evolúciós minta

Steigervald Krisztián generációkutató arról beszélt, milyen nehéz definiálni, hogy ki számít öregnek. A leggyakrabban azt szokták mondani, öreg az, aki nagyszülő és/vagy nyugdíjas.

„Csakhogy globális kultúraváltás történt időközben. Régen középkorúként nyugdíjba mentek az emberek, ma ez jóval később, egyeseknél sosem történik meg. Később leszünk nagyszülők is. Bár vannak biológiai sávhatárok, amelyek meghatározóak, de minden attól függ, milyen szerepet veszünk fel, s hogyan látnak, gondolnak minket. Az öregség sokszor a társadalom bírálata” – jelentette ki a szakértő.

A kitolódott időskor miatt ma kvázi nem engedhetjük meg magunknak, hogy idő előtt megöregedjünk.

A generációkutató szerint a mostani 40-60-asok az elsők, akiknek egy teljes generáción belül meg kell tanulniuk, milyen 65 évesen is dolgozniuk. Ez nagy stressz és nyomás a középkorosztályon, hiszen semmilyen evolúciós mintázatunk nincs rá. Az is kérdés, hogy ez a korosztály felmeri-e vállalni, hogy öregszik, mikor látja be és hogyan viszonyul hozzá?

Steigerwald arról is beszélt, hogy a később öregedő emberekkel szemben ugyanakkor még mindig riasztó a tendencia, hogy a munkahelyeken továbbra is előítélet sújtja az 50 pluszosokat, és sok helyen nem veszik fel őket. Pedig 2030-ra a munkavállalók egyharmada 50 év feletti lesz. Ha nem figyel erre a munkaerőpiac, nem lesz, aki dolgozzon.

A pszichoterapeuta: a közösségi médiumok nem segítenek

Dr. Szondy Máté pszichoterapeuta szerint a közösségi médiából áradó fiatalság- és szépségkultusz is oka lehet az öregség mai napig tapasztalható negatív felhangjainak.

„Ebben is nagy a médiumok felelőssége, hiszen folyamatos nyomasztó elvárásként nehezedik ránk, hogy csak fiatalnak lenni jó, és ez megakaszthatja az egészséges, jófajta öregedés folyamatát. A reklámokban is legtöbbször a klasszikus nagyiszerepben jelenítik meg az idősebb korosztályt, akiknek már mindenféle bajuk van. Pedig lehet ezt másként is csinálni” – mondta a szakember a beszélgetésen.

Arról az ördögi folyamatról is beszélt, hogy a korral kapcsolatos előítéleteket – miszerint a korosabb emberek már nem tudnak újat tanulni, mindenük fáj, és nem érdekli őket semmi – gyakran elhisszük, majd szép csendben beintegráljuk magunkba. Ez aztán visszahat az ember személyiségére, és úgy is kezd el élni. Egy Yale-kutatás szerint, akinek előítéletes véleménye van az öregekről, az 7 évvel korábban fog öregedni, mert ezek a gondolatok önbeteljesítő jóslatokká válnak, amik végül az egészségünkre is kihatnak. Itt az idő tehát befejezni az ageizmust.

Hogy lehet jól csinálni?

„Tovább élünk, mint valaha, ezért aktívan törekednünk kell arra, hogy a plusz éveket jó egészségben töltsük. Az öngondoskodás az egészség megőrzésének egyik alapvető, de gyakran alábecsült része: a betegségek megelőzésére, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és az általános jó közérzet fenntartására irányuló tudatos lépések megtételét jelenti” – magyarázta a lehetséges megoldást Lember Szilvia, a Haleon Hungary Kft. Country Managere.

Mivel az ageizmus valós probléma Magyarországon, a Haleon hosszú távú együttműködésbe fogott a Tudatos Öregedés Alapítvánnyal. A két szervezet közösen indít