A Lancet Bizottság új jelentése jelentős előrelépést hozott a demencia megelőzésének kutatásában, erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) írt. A szakértői csoportot a neves The Lancet orvosi folyóirat hozta létre azzal a céllal, hogy globális egészségügyi kérdésekben iránymutatást adjon. A szakértők szerint az esetek közel 45 százaléka elkerülhető lenne, ha 14 meghatározott kockázati tényezőt teljes mértékben kiküszöbölnének. Az eddig ismert tényezők – például dohányzás, magas vérnyomás, fizikai inaktivitás – mellett a jelentés két új elemet emel ki: az LDL-koleszterin emelkedett szintjét és a látásvesztést.
A demencia Magyarországon csaknem egymillió embert érint közvetlenül vagy közvetve, miközben az ellátórendszer nincs felkészülve az idősödő társadalom kihívásaira – derült ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) által kiadott Máltai Tanulmányok 2023-as számából. Az idősotthonok lakóinak 50 százaléka demenciás, de a betegek 70-80 százaléka otthon él, gyakran képzetlen családtagok gondozásában, akikre óriási fizikai és mentális teher nehezedik. „A demencia nem csak az érintettek, hanem a családtagok életét is alapjaiban változtatja meg, a gondozók gyakran másodlagos betegekké válnak” – mondta Gedeonné Dallos Rita szociálpolitikus a 444-nek a tanulmány megjelenése után.
Egyéni felelősség és életmód
„A demencia nem sorsszerű betegség. Mindenki tehet azért, hogy befolyásolja a betegség lefolyását” – hangsúlyozta Richard Dodel, a Duisburg-Essen Egyetem geriátriai tanszékének vezetője a FAZ kérdésére. A prevenció már gyermekkorban elkezdődhet: azoknak, akik iskolába járnak, kisebb az esélyük idősebb korban a demenciára.
Fotó: Pexels
A középkorúak számára pedig az egészséges életmód alapvető fontosságú, a jelentés szerint a kockázati tényezők közül tíz ebben az időszakban válik különösen meghatározóvá. Az olyan egyszerű tevékenységek, mint a rendszeres séta, vagy az alkohol és a dohányzás elkerülése, jelentősen csökkenthetik a demencia kialakulásának esélyét.
A jelentés újdonsága az LDL-koleszterinszint (Low-Density Lipoprotein, ismertebb nevén „rossz koleszterin”, amely a véráramban szállítja a koleszterint a májból a test sejtjeihez és könnyen lerakódhat az erek falán) szerepének kiemelése. Az emelkedett LDL-szintet most először sorolták a demencia kockázati tényezői közé, miközben korábban főként a szív- és érrendszeri betegségekhez kötötték. A Lancet Bizottság számításai szerint a koleszterinszint csökkentése akár a demenciaesetek 7 százalékának megelőzéséhez is hozzájárulhat.
Hasonlóan fontos kockázati tényezőként említik a látásvesztést. Bár a kutatók még nem tudják pontosan, milyen mechanizmuson keresztül növeli a látásvesztés a demencia kockázatát, az összefüggés egyértelműen kimutatható. A látásvesztés megelőzése így új irányt adhat a prevenciós stratégiáknak.
Hallásvesztés, társas kapcsolatok és depresszió
A hallásvesztés – amely szintén a kockázati tényezők közé tartozik – megfelelő hallókészülékkel csökkenthető. Ez nemcsak a hallás minőségének javításában segít, hanem a társadalmi elszigetelődés megelőzésében is, az izoláció ugyanis önmagában is növeli a demencia kockázatát, csakúgy, mint a depresszió, amelyet a bizottság szitén kiemelt kockázati tényezőként említ. A szakértők szerint a szoros családi és baráti kapcsolatok fenntartása fontos védelmi mechanizmus a demencia ellen.
A jelentésben szerepelnek olyan tényezők is, amelyek kevésbé befolyásolhatók, például a traumás agysérülések. A szakértők mégis arra ösztönöznek, hogy ezek kockázatát minimálisra csökkentsük – például bukósisak viselésével biciklizéskor.
A fizikai aktivitás az egyik legfontosabb tényező a demencia megelőzésében. A rendszeres mozgás nemcsak közvetlenül védi az agyat, hanem segít megelőzni olyan betegségeket is, mint a magas vérnyomás, az elhízás vagy a cukorbetegség, amelyek mind növelik a demencia kockázatát. A jelentés szerint, aki a szívét egészségesen tartja, az az agyát is védi.
Nem mindenki ért egyet
Bár a jelentés számos új és értékes adatot közöl, nem minden tudós ért egyet azzal, hogy a demenciaesetek 45 százaléka megelőzhető lenne. „Ezek a számok a kockázati tényezők teljes megszüntetésére vonatkoznak, ami kívánatos lenne, de kevéssé reális” – nyilatkozta Steffi G. Riedel-Heller, a lipcsei egyetem közegészségügyi intézetének vezetője. Bár a hallókészülékek használata és a koleszterinszint csökkentése sok ember számára lehetséges, ezek nem minden esetben akadályozzák meg a hallásvesztést vagy az LDL-szint emelkedését.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a demencia megelőzése nemcsak egyéni felelősség, hanem társadalmi és politikai kihívás is. Riedel-Heller szerint például a légszennyezés csökkentése nemcsak környezeti, hanem egészségügyi szempontból is fontos lenne, hiszen a légszennyezést is összefüggésbe hozták a demencia kockázatával. A várostervezés szintén szerepet játszhat a megelőzésben: az olyan városi környezet, amely elősegíti a fizikai aktivitást és a társas kapcsolatok kialakítását, hozzájárulhat az idősek mentális egészségének megőrzéséhez.
A Nemzeti Demenciastratégia Németországban például olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek az idősek sportolási lehetőségeit bővítik. Richard Dodel szerint fontos, hogy a társadalom az idősebb korosztály számára is elérhető és releváns sportprogramokat kínáljon, mivel ez jelentős hatással lehet az egészségre.
