November 20. és január 4. között ugyanis mind többen számíthatnak ellenőrzésekre a Csillagszóró II. nevű hadművelet keretében. E körben is kiemelt helyen szerepelnek a bevásárlóközpontok és a karácsonyi vásárok. A szezonális termékek és szolgáltatások vizsgálata mellett további kiemelt cél a gépjárműalkatrész kereskedők, a bontók, a fémkereskedelem ellenőrzése, illetőleg az inaktív fogyasztói csoportok (idősek, gyermekek) fokozott védelme is, amely nagyobb odafigyelést követel a cégektől, munkáltatóktól.
A dolgozóknak pedig az ilyenkor szokásos nagy hajtás az ami, gondot okozhat. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ugyanakkor a magyar munkavállalók inkább egyéni céljaikat helyezik előtérbe, miközben lazul a kötődésük a vállalathoz - állapították meg a Hewitt humán tanácsadó vállalat kutatói.
Ha ugyanis a cégek túlzottan a költségcsökkentésre koncentrálnak, nem ismerik el dolgozóik munkáját, nem tájékoztatnak a cég helyzetéről, hosszú távú terveiről, félő, hogy a legértékesebb munkatársaikat veszíthetik el.
"A recesszió miatt ellentétes hatások érvényesülésére számíthatunk a dolgozók motivációja terén. Egyrészt eljött az "önzés ideje", és a dolgozóknak érthető módon fontosabb saját sorsuk biztosítása, mint vállalatuk sikere. Másrészt viszont a biztonságos munkahely felértékelődik szemükben, így sokat nyerhetnek azok a vállalatok, akik meg tudják tartani dolgozóik bizalmát" - foglalja össze tapasztalatait Veres Rita, a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. üzletágvezetője.
Nem csak pénzzel motiválhatunk
Az egyéni célok előtérbe helyezése, a lazuló kötődés csökkenő elkötelezettséghez vezet, a dolgozók nem feltétlenül lesznek hajlandók extra erőfeszítéseket tenni a cég sikere érdekében, amelyre márpedig karácsony előtt még nagyobb szükség lenne. A csökkent munkakedv és lelkesedés pedig egyáltalán nem az, amire egy gazdasági szervezetnek ilyen kritikus időszakban szüksége lenne.
Tény, hogy a vállalatok sürgősségi listáján is számos tényező előreugrott: hatékonyabb működés, költségcsökkentés, a vásárlók/ügyfelek megtartása a romló gazdasági körülmények ellenére, így a dolgozók elkötelezettsége nincs figyelmük központjában. A kis- és mikrovállalkozások azonban könnyebb helyzetben vannak e tekintetben, miután a feladatok, elvárások, netán problémák kevesebb csatornán kell, hogy átfussanak, így a személyes kapcsolatoknak, a közvetlen kommunikációnak itt nagyobb szerepük lehet.
Nehéz helyzetben sem feledkezhetünk meg a dolgozók kellő motiválásáról, még ha ez nem is feltétlenül pénzben nyilvánul meg.
A magyar dolgozóknak ugyanis csak a fele érzi úgy, hogy munkáját, teljesítményét erkölcsileg elismerik, és még ennél is kevesebben állítják, hogy közvetlen felettesüktől rendszeresen kapnak dicséretet, ha jól végzik munkájukat, ezen a területen tehát bőven van még fejlődési lehetőségük a hazai munkaadóknak.
A vállalatok a források csökkenése miatt rendkívül óvatosak: a szolidabb mértékű emelések, a fizetésemelések közötti időközök növelése, illetve a bérek befagyasztása közül valamelyik garantáltan szerepel a cégek tervezett akciói között. Ugyanakkor ennek ellensúlyozásaként extra képzési és fejlesztési programok biztosításával, a béremelés juttatásokká alakításával, valamint a juttatások költséghatékonyságának növelésével számos vállalat törekszik a dolgozókat motiváló és egyúttal készpénzkímélő megoldások előtérbe helyezésére.
