A közvélemény-kutatások rendkívül magas részvételi hajlandóságot mutatnak a 2026-os választás előtt. A rekordot jelenleg a 2002-es – még kétfordulós – választás tartja, 70,5 és 73,5 százalékos részvételi aránnyal. A legalacsonyabb részvételt – 57 százalékot – pedig még 1998-ban mérték.
Ám a 2026-os választáson nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – olvasható a Republikon Intézet honlapján is megtekinthető elemzésben.
Ahogy egyetlen választáson, úgy a 2026-os magyar országgyűlési voksoláson sem mondható meg előre a résztvevők pontos száma – ám egy érdekes módszerrel matematikailag lemodellezhető. A Forrás Társadalomkutató Intézet legalábbis ezt tette, és kiderült: a választást szinte egyetlen szám dönti majd el: 2,3 millió szavazat. Az intézet szerint, ha a Tisza átlépi ezt a küszöböt, a kormányváltás matematikailag elkerülhetetlenné válik. A Fidesz pedig csak úgy lépheti át, ha közben a Tisza alatta marad, vagyis a kormánypártnak lényegében a 2022-es eredményt kellene megismételnie – írja a modellt elemző cikkében a Jelen.
A közvélemény-kutatók jelenleg a Tisza Párt támogatottságát 35-46, a Fideszét 28-40 százalék közé teszik, a részvételi várakozások pedig 70 és 90 százalék között szóródnak.
Nos, erre a nagy bizonytalanságra remekül alkalmazható az úgynevezett Monte Carlo-szimuláció, amely 14 000 605 párhuzamos választási forgatókönyvet futtatott le a teljes magyar választási rendszerre – 106 egyéni választókerületre és 93 listás mandátumra – a pártok támogatottságát, a mozgósítás mértékét, a területi eltéréseket és a kutatási hibát egymástól függetlenül variálva.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Ez alapján a Tisza Párt a szimulációk 60,8 százalékában nyeri meg a választást: az esetek 31,6 százalékában egyszerű, 29,2 százalékában kétharmados többséget szerezve. A Fidesz-KDNP a szimulációk 31,3 százalékában győz (23,5 százalék egyszerű többség, 7,8 százalék kétharmad). Az esetek 7,8 százalékában patthelyzet alakul ki.
A választást a részvétel dönti el
A Forrás Társadalomkutató Intézet által alkalmazott modell 64-74 százalékos részvételt jelez, ami 4,8-5,6 millió szavazót jelent, melyben a választás kulcsszáma a 2,3 millió szavazat.
A szimuláció szerint, ha mindkét nagy párt eléri ezt a küszöböt, akkor a 70 százalék alatti részvétel matematikailag lehetetlen, a növekvő részvétel viszont a Tiszának kedvez. Ebből következően a Fidesz csak úgy képes 2,3 millió fölé menni, ha közben a Tisza alatta marad – ez lényegében a 2022-es erőviszonyok visszaállását feltételezi. Ha a Tisza átlépi a 2,3 milliót, a Fidesz hatalmon maradása matematikailag lehetetlenné válik. A Tisza emellett olyan hatékony szavazatkoncentrációval rendelkezik, hogy akár 278 ezer szavazatos országos hátrányból is képes parlamenti többséget szerezni – mutat rá a lap. (2014-ben például az ellenzéki pártok egyéni indulói összességében mintegy 400 ezerrel több szavazatot kaptak, mint a Fidesz-KDNP kettős, mégis utóbbinak lett több parlamenti képviselője – a szerk.).
A modell azt is kiemeli, hogy egy adott szavazatszám alacsony részvétel mellett győzelmet, magas részvétel mellett viszont biztos vereséget jelenthet a nagy pártok számára. Ezért sorsdöntő, hogy április 12-én ki, hogyan tudja a szavazótáborát elvinni az urnákhoz.
De a szimuláció adatai egyértelműsítik, hogy a részvétel növekedése a Tiszát segíti, hiszen – ahogy már említettük –, ha átlépi a 2,3 millió szavazatot, akkor a Fidesz hatalmon maradása matematikailag lehetetlenné válik.
A lap elemzése szerint világos, hogy a Fidesz számára a győzelemhez nem azért kritikus az extrém magas országos szavazatszám, hogy pusztán az országos listás arányokat javítson. Hanem azért, mert kizárólag egy extrém országos tömeg bevonásával tudnának elég „pluszszavazatot” juttatni abba a közel 45 vidéki körzetbe, amely 2022-ben még az övék volt, de a Tisza térnyerése miatt 2026-ra elbukni látszik. Mindez egy igen érdekes jelenséget villant fel: nevezetesen azt, hogy a Fidesz által létrehozott választási rendszer hogyan tud az alkotója ellen fordulni. Az egyéni körzetek kétharmadában ugyanis a Tisza Párt az esélyes, és a kormánypárt számára a győzelemhez szükséges extrém mozgósítás éppen azt a részvételt emeli, amely az ellenfélnek kedvez.
Azaz ki lehet jelenteni, hogy ez az az eset, amikor úgymond visszanyalhat a fagyi.
Akkor kinek is kedvez a magas, esetleg rekordrészvétel és kinek nem?
Hann Endre szerint sok a hiedelem, de valójában önmagában jó a magas részvétel (kedvező ugyanis, hogyha minél többen élnek a demokratikus jogukkal, így a megalakuló kormány legitimációja is magasabb – a szerk.). Emlékeztetett arra, hogy „a 2018-as választáson végül a falusi szavazók szavazási hajlandósága ugrott meg, ami akkor a Fidesznek kedvezett. Ám most sok múlhat a fiatalokon, akiket Magyar Péter kampánya berántott” – nyilatkozta a 24.hu-nak a Medián közvélemény-kutató vezetője, aki akár 89 százalékos részvételi arányt sem tart kizártnak.
Mikecz Dániel politológus szerint – aki szintén 70 százalék feletti részvételt becsül – önmagában nem egyértelmű, hogy a magas részvétel kinek kedvez. A lapnak úgy fogalmazott: „Az alacsonyabb részvétel az egyébként aktívabb szavazóbázissal rendelkező pártok érdeke lehet. Mivel a Tisza szavazói között több a magasabb státuszú, ugyanakkor a Fidesznél az idősebb szavazó, és mindkét, egymást akár metsző csoport aktív, így hasonlóan a magas részvételhez, a nagy pártoknál az alacsony részvétel esetében sem magától értetődő, hogy kinek kedvez”.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója 75 százalékos részvételi arányra számít, de mint a lapnak mondta, a valós arány mindig alacsonyabb szokott lenni a mért adatnál. Szerinte önmagában a magasabb részvétel nem kedvezhet egyik pártnak sem. De úgy véli, hogy mivel a Tisza-szavazók aktívabbak, egy, a vártnál alacsonyabb részvétel vélhetően az aktívabb tiszások relatív előnyét jelentené. Ha viszont a Fidesz mozgósítani tudja az alapvetően kistelepüléseken élő, alacsonyabb státuszú, inaktív szimpatizánsait, az a kormánypártoknak előnyös. Általános igazságként azonban kijelentette, hogy a magas részvétel a kisebb pártoknak nem kedvez.
