Simplice Fosso, egy nagy amerikai tanácsadó cég biztonsági tevékenységekért felelős vezetője egy nap kapott egy üzenetet, amelyben az állása mellett egy zöld pipát és egy szót látott: „automation”. Magyarán, automatizálták feladatának az ellátását, és kirúgták – írta a mesterséges intelligencia (MI) munkahelyekre gyakorolt hatásáról szóló riportjában a Quartz magazin.
Fosso ezt megelőzően hónapokon át dolgozott azon, hogy beosztottaival megtanítsák az MI-nak a feladataik ellátását. Főnökei előbb arról beszéltek, hogy az MI segítségével javítani akarják divíziója teljesítményének ellenőrzését. Később megjelent a mondanivalójukban a kulcsszó: a „hatékonyságnövelés”. Hónapokon át kétségek között hánykolódott, hogy mi lesz ennek a vége. Igyekezett felkészíteni a családját, barátaitól az ő tapasztalataikról érdeklődött. Egyre frusztráltabb lett, az önértékelése erodálódott, majd jött az elbocsátás. Fosso esete naponta megismétlődik a hozzá hasonló szellemi munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókkal.
Ha ez így megy tovább, ki fog fogyasztani?
A Quartz riportjának olvasójában kialakulhat egy olyan benyomás, hogy szigorúan hipotetikusan és szélsőséges esetben nem lesz, aki megvásárolja azoknak a cégeknek a termékeit, szolgáltatásait, amelyek egyre kiterjedtebben használják az emberi munka elvégzésére a mesterséges intelligenciát. Az emberek pénzt kerestek a munkájukkal, amit aztán elköltöttek, értelmet adva a vállalatok létének és pörgetve a gazdaságot.
Az MI nem eszik, iszik, lakik valahol, utazik, szórakozik. Röviden nem teremt keresletet ezekre. Ugyanakkor más területen viszony éppenhogy komoly keresletet generál, hiszen irtózatos erőforrás-, például áramigénye van.
Az amerikaiak már tapasztalhattak korábban némiképp hasonlót. A Kínába költözött feldolgozóipar, illetve az ott megjelent új iparágak miatt a kék galléros amerikai munkásosztály jelentős része vált munkanélkülivé, kvázi feleslegessé, haszontalanná a társadalomban. Ők adják a politikai radikalizmus támogatóinak derékhatát. A cikk beszámol arról, hogy a Microsoft szoftvermérnököket, a Duolingo nyelviskola több nyelven tudó szövegírókat, a Walmart kiskereskedelmi lánc technológiai háttérszemélyzetének egy részét teszi lapátra. Ki fog szoftvereket licencelni, nyelveket tanul, áruházban vásárolni, ha azok helyét, akik eddig ezt tették, az MI veszi át?
A munkatársak csevegésének helyét gépek személytelen zizegése veszi át
Ezek azok a hírek, amelyek megütötték a sajtó érdeklődésének ingerküszöbét. Más változásokról csak abból értesülhetnénk, hogy hirtelen megszűnnek a vállalati belső levelezési rendszereken folyó csevegések. Ha így lesz, akkor igazuk lesz azoknak, akik akasztófahumorral azt jósolták, hogy egy napon az MI veszi át a levelezők helyét.
Fotó: Pexels
További kevésbé harsány jele a változásnak, hogy eltűnnek a korábbi álláshirdetések, miután az MI-modelleket nem a munkaerőpiacról veszik fel. Ha lehet, még ennél is riasztóbb azonban, amit Sekoul Krastev viselkedéskutató, a The Decison Lab tanácsadó cég igazgatója mond. A szakértő úgy látja, hogy amikor a mesterséges intelligencia átveszi valaki helyét, az illető úgy érzi, hogy lényegében halálra ítélték. Társadalmi szempontból meghalt. Zombivá vált.
Az történik ugyanis, hogy valami olyan kerül a helyére, ami felette áll, amivel nem tudja felvenni a versenyt, amivel nem tud lépést tartani a fejlődésben. Amikor valaki helyére egy másik alkalmazottat vesznek fel, úgy érzi, hogy az adott munkaadóval nem tudott kijönni. Amikor az MI kerül a helyére, akkor azt látja, hogy kiírják a szakmájából, a hasznot hajtó emberek sorából.
Vannak, akiknek sikerült „visszatámadni”, de a horrort is lehet még fokozni
A mesterséges intelligencia miatt kirúgottak egy része „visszatámad”, azaz elkezd az MI-vel foglalkozni. Van, aki tanácsadó startup vállalkozást indít, mások egyetemen helyezkednek el, ahol az MI-vel kapcsolatos tudnivalókat oktatnak. Az ilyenfajta válasznak azonban megvannak a piaci és a személyiségbeli korlátai. Nem mindenki alkalmas tanácsadónak vagy tanárnak.
Amerikai óriásvállalatoknál dolgozó szakemberek, akiknek az a feladatuk, hogy segítsenek automatizálni a munkafolyamatokat, beszámoltak a Quartznak arról, hogyan válhat „személyessé” a munkájuk eredménye. Egyikük elővezetett egy sztorit arról, mivel szembesült, amikor rendelt valamit házhoz szállítással. A futár választékosan beszélő, jól képzett értelmiséginek tűnt. Nem úgy nézett ki, mint egy tipikus fiatal, aki futárkodással egészíti ki a jövedelmét. Mikor meglátta a nevét az ingén, beugrott, hogy azok közül való lehet, akik azért vesztették el fehérgalléros állásukat, mert az ő részvételével automatizálták a munkakörét. Nem biztos persze száz százalékig az egyezésben, ám azt mondta a Quartznak, hogy nem volt szép az estéje. „Amikor olyan valaki hozza ki a házhoz rendelt pizzát, akinek az állását a te segítségeddel számolták fel, az nagyon szar érzés.”
Vannak más forgatókönyvek is
Természetesen a fentiek – ahogy szó volt róla – szélsőséges jövőt vázolnak fel. Ennél azonban van derűlátóbb előrejelzés, de akad olyan is, amely jelentős leépítéseket vetít előre.
Előbbire példa a Randstad hr-szolgáltató cég korábbi felmérése, miszerint érthető, hogy az emberek a mesterséges intelligenciát a munkahelyek biztonságát fenyegető potenciális veszélynek tekintik. A Világgazdasági Fórum 2023-as, a munkahelyek jövőjéről szóló jelentése szerint a megkérdezett vállalatok többsége úgy nyilatkozott, hogy munkaerő-stratégiájuk részeként tervezik a folyamatok automatizálásának felgyorsítását. Ugyanakkor azt is fontolgatják, hogy sok munkavállalójukat a leépülő munkakörökből olyan szerepekbe helyezik át, melyek egyre nagyobb teret nyernek. A randstados kutatásból kiderült az is, hogy a megkérdezettek egyharmada már használja a mesterséges intelligenciát a munkahelyén. A szűk többség – a válaszadók 53 százaléka – úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia előbb-utóbb hatással lesz az iparágára és a munkájára. 59 százalékuk a saját bevallása szerint rendelkezik a megfelelő készségekkel a legújabb technológia hasznosításához és csak 17 százalékuk nem.
A kedvezőtlenebb jövőre utal ugyanakkor az ENSZ napokban kiadott elemzése. A munkahelyek 40 százalékát érintheti világszerte a mesterséges intelligencia térnyerése, amely a gazdaságok átalakításával lehetőségeket teremthet, de a növekvő egyenlőtlenség kockázatát is magában rejti – közölte az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD). A jelentés készítői hozzátették, hogy miközben a mesterséges intelligencia termelékenységnövekedést kínál, ez aggodalmakat vet fel az automatizálás és a munkahelyek megszűnése miatt. A fejlett gazdaságok és az ott dolgozó munkaerő ezért kedvezőbb helyzetben van a feltörekvő és alacsony jövedelmű gazdaságokhoz képest abban, hogy jól használhassa ki a mesterséges intelligencia nyújtotta gazdasági előnyöket.
