Példátlanul sok, péntek reggeli közlés szerint 21 drón hatolt be Lengyelország légterébe szerdára virradóra. A drónok maradványainak többségét Lengyelország keleti részén, a belarusz és az ukrán határtól legfeljebb 50-100 kilométerre találták meg. Az egyik gép egy háztetőt és egy parkoló autót is megrongált a belarusz határtól 13 kilométerre lévő Wyryki-Wola faluban, de a balesetben senki nem sérült meg. A közel 330 ezer lakosú Lublin városához közel, egy Bychawka Trzecia nevű faluban pedig egy nyúlketrec tetején landolt egy drón. Pontos találat ahhoz képest, hogy az ukrán határszakasz legközelebbi része is 82 kilométerre van, Belarusz pedig ennél is messzebb.
A Russian Gerbera attack drone landed on a Polish family's rabbit hutch in the village of Bychawka Trzecia last night. pic.twitter.com/QA8oRtXLRv
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) September 10, 2025
Varsót is elérhették volna
Egy nyúlketrec tetején furcsán mutat egy orosz drón, egy lengyel katonai bázison inkább rémisztően. Az egyik gép egészen az ország középső részén lévő Nowe Miasto nad Pilicąig jutott, ahol a hadsereg bázisának területén csapódott be. A település 192 kilométerre található a belarusz határtól.
A legtöbb kérdést annak a drónnak a maradványai vetik fel, amelyet 237 kilométerre a belarusz határtól, Mniszków közelében találtak meg. Ez a gép viszonylag sértetlennek tűnt, ami arra enged következtetni, hogy kifogyhatott az üzemanyag, és nem a NATO légvédelmével találta szembe magát. A cześniki temetőnél becsapódott drónról is ezt feltételezik, amely az ukrán határtól mindössze 38 kilométerre csapódott be.
Just in from Poland under attack by Russian drones: two more drones (or drone debris, not clear) found, including in a location ~70kms off Warsaw.
— Wojciech Kość (@WojciechKosc) September 10, 2025
Here's a map of locations so far, courtesy of @gazetapl_news (red dot = debris of missile likely used to down one of the drones). pic.twitter.com/HlKPoY2CTV
További aggodalomra adhat okot, hogy Lengyelország északi részén, Gdansk környékén is becsapódott egy szerkezet. Ennek helye 276 kilométerre fekszik a lengyel-belarusz-litván hármashatártól, de mindössze 48 kilométer választja el az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi területtől.
A maradványok helyszíne alapján tehát legalább két drón könnyen elérhette volna Varsót, és a városhoz tartozó Chopin repülőteret is. Ha a drónok valóban véletlenül repültek a lengyel légtérbe, akkor tehát csak a szerencsének köszönhető, hogy ez a két példány nem a főváros sűrűn lakott területén csapódott be.
Az incidens idejére a lengyel kormány lezárta a két varsói, illetve a lublini és a rzsesówi repülőtereket. Utóbbi azért kulcsfontosságú, mert a NATO egyik fő lengyelországi bázisa, és az Ukrajna felé tartó fegyverszállítmányok jelentős része is itt szokott landolni. A kedd éjszakai incidens során legalább öt drón tarthatott a repülőtér felé, amely mindössze 73 kilométerre található az ukrán (és 80 kilométerre a szlovák) légtértől. A lengyel kormány légtérzárat rendelt el az ország keleti, Ukrajnával és Belarusszal közös határa mentén, amely azóta is hatályban van.
Vadászgépekkel törnek hungarocellre
A szeptember 9-10-ei incidens volt az első alkalom, hogy NATO-tagállam területén orosz drónokat semmisítettek meg. A lengyel légteret megsértő drónok közül legalább nyolcat sikerült a légvédelemnek elfognia, az eredményes akciók többségét a holland légierő F-35-öseivel hajtották végre. A NATO ugyan győzelemként kommunikálta a fellépést, de az arányon bőven lehetne javítani. A BBC elemzői az eset másnapján azt írták: a legtöbb drón sértetlenül zuhant a földre, tehát egyszerűen azért álltak meg, mert elfogyott az üzemanyag.
Bár a levegőben elfogott drónok pontos száma nem ismert, azt lehet tudni, hogy az ukrán hadsereg az országukba behatoló drónok 80-90 százalékát megsemmisíti. Annak ellenére ennyire magas a sikerrátájuk, hogy éjszakánként akár több száz drón is érkezhet a területükre Oroszország felől. A Háború és Hatalom című könyv szerzője, Phillips P. O’Brien viszont arról írt, hogy még a Belarusszal, vagy Oroszországgal határos NATO-tagállamok sincsenek felkészülve olyan típusú drónháborúba, ami Ukrajnában minden éjjel zajlik. A reakciót nemzetközi kudarcnak nevezte, és úgy látja: mindenki tiszta képet kaphatott a NATO korlátairól egy dróntámadás esetén.
Az ukrán drónelhárítás nem csak hatékonyabbnak, olcsóbbnak is tűnik a NATO által használt F-35-ösöknél. A Politico arról írt, hogy a NATO több millió dollár értékű légvédelmi rendszerrel száll szembe az iráni drónok átalakított, fából és habból készült változatával.
A Kárpátok lánca védheti Magyarországot
„A Gerbera típusú drónoknak nem sok köze van az iráni Shahed-drónokhoz, jóval kisebbek. Furnérlemezből és hungarocellből készülnek, és egy kínai dugattyúval ellátott motor hajtja őket. A radarképeken azonban nagyon hasonlóan néz ki a Shahedhez, ezért szokták egyszerre küldeni őket” – mondta az Mfornak Rácz András biztonságpolitikai szakértő.
A holland védelmi miniszter, Rubel Brekelmans arról beszélt: többségében Gerany-2 típusú drónokat találtak el. A Gerany-2 drón az Irán által gyártott Shahed-136-os olcsóbb, orosz változata. A Council on Foreign Relations szakértői szerint egy ilyen darab legyártása 35 ezer dollárba (jelenlegi árfolyamon 11,7 millió forintba) kerül. Az orosz hadsereg párhuzamosan Gerbera típusú drónokat is alkalmaz csaliként, amely a Politico szerint 10 ezer dollárból (3,3 millió forintból) elkészíthető. Ezt az összeget Rácz is megerősítette lapunknak. Az orosz drónipar nem csak olcsó, hatékony is: az ukrán hírszerzés szerint jelenleg három nap alatt gyártanak annyi drónt, amennyit tavaly egy hónap alatt.
„A Gerbera drónok alap változatának 300 kilométeres a hatótávolsága, de egy kiegészítő üzemanyagtartállyal akár 600 kilométert is tud repülni” – mondta Rácz. Azt azonban kétségesnek tartja, hogy egy 600 kilométeres út során át tudnak jutni a Kárpátokon.
Egy neve elhallgatását kérő magyar légvédelmi szakértő 700 kilométerre becsülte ezeknek a drónoknak a hatótávolságát. Ő a maradványokon készült képeken azt látta, hogy a Lengyelországban becsapódott drónokat póttartállyal szerelték fel, de azt nem lehet tudni, hogy az iráni Shahed-drónokat pontosan hogyan módosították.
A NATO vezetése nem tekinti támadásnak a lengyelországi incidenst. Ez különösen annak fényében furcsa, hogy az elmúlt hetekben több hasonló eset is történt Lengyelországban. Két nappal a legnagyobb esetet megelőzően a lengyel-belarusz határtól 300 méterre csapódott be egy drón a lengyel oldalon. Augusztus 19-én, néhány perccel éjfél előtt pedig egy Gerany-2 típusú drón robbant fel a belarusz határtól 86 kilométerre. A gép egy kukoricaföldre esett, de a robbanás ereje néhány ablakot betört a közeli házakban. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a robbanóanyagot is szállító eszközt miért nem észlelte a légvédelmi rendszer.
A hat tonnás gépet is átengedte a magyar légierő
A Magyar Honvédség képességeivel kapcsolatos információk 2011 óta minősített adatok. A magyar hadsereg drónelhárító kapacitásáról ezért hiába kérdeztük Ráczot, nem tudott válaszolni.
A moszkvai vezetés azt állítja, hogy az általuk használt drónok hatótávolsága nem éri el a 700 kilométert. Oroszország legközelebbi pontja, az orosz-belarusz-ukrán hármashatár 777 kilométerre van Tiszabecstől, a Lengyelországban talált drónokkal tehát nem tudják elérni Magyarországot.
Más a helyzet, ha a drónokat Belaruszból indítják. Breszttől délre, a belarusz-ukrán-lengyel hármashatár környékétől Záhony már csak 360 kilométerre van légvonalban, és Budapest belvárosa is mindössze 554 kilométer.
A légvédelem felkészültsége különösen azóta érzékeny téma Magyarországon, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után két héttel egy Tu-141-es felderítő repülőgép akadály nélkül átrepült Magyarország felett. A gép 40 percig repült a magyar légtérben, végül a horvát főváros, Zágráb belvárosában, egy kollégium mellett csapódott be este 11 óra után. A magyar légierő észrevette a gépet, de nem jelentette a NATO-nak és nem is reagált: a Tupoljevből egyszerűen kifogyott az üzemanyag, és az ejtőernyője is meghibásodott. A román védelmi minisztérium egy közleményben azt írta: az eszköz kevesebb mint három percet töltött a román légtérben, és az időjárási körülmények is nehezítették a gyors reakciót.
Az akkori horvát védelmi miniszter, Mario Banožić elmondta: a gép robbanóanyagot is szállított, azzal együtt repült át három NATO-tagállam légterén. Később arról beszélt, ismerik a drón forrását, de a magyar, a horvát és a román kormány is államtitoknak minősítette az információt. A több mint hat tonnás, 14 méter hosszú Tu-141-es hatótávolsága 1000 kilométer, Oroszországból tehát nem repülhetett Zágrábig. Ez alapján Ukrajna, vagy Belarusz nyugati részéről indíthatták, máig ismeretlen szándékkal. A drón elindítását sem az orosz, sem az ukrán hadsereg nem vállalta magára.
„Az ügyet feltárták, de a részletes információk minősített adatok, amelyeket nem lehet jogszerűen kiadni. Azt nem tudom, miért nem döntött úgy a Magyar Légierő, hogy lelövik” – mondta az esetről Rácz.
Kezdődik a Zapad
A feszült hangulat Lengyelországban nem csak a váratlan drónlátogatásnak köszönhető. Az orosz és a belarusz hadsereg pénteken kezdi meg az orosz-ukrán háború óta a legnagyobb közös hadgyakorlatát Belaruszban. A Zapad (Nyugat) nevű gyakorlat szeptember 16-áig, keddig tart. A lengyel kormány elővigyázatosságból lezárta a belarusz határátkelőket, és Litvánia is megerősítette a határvédelmét erre az időszakra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a lengyel kormány kérésére – péntek este 9 órakor ülésezett. A legnagyobb kérdés továbbra is az, mi történne, ha egy NATO-tagállamnak akkora dróntámadással kellene szembenéznie, amivel az ukrán hadsereg éjszakáról éjszakára küzd. A tapasztalatokat könnyen lehet úgy értelmezni, hogy sem a kicsi (Gerbera), sem a nagy (Tu-141-es) gépek behatolására nincs felkészülve a világ egyik meghatározó katonai szövetsége.
