4p

Az Egyesült Államokban szóba került, hogy a legmodernebb fegyverekkel lássák el Ukrajnát. Közben Putyin elfogadta a gyerekekről szóló rendeletet. 

  • Az orosz hadsereg őszi-téli offenzívája a front keleti részén eddig mindössze néhány kisebb település elfoglalását hozta. Ezek közül Marinka, amelyről a legtöbb hír érkezett gyakorlatilag sík vidékké vált. A legfontosabb irányban Avgyijivkánál nem tudták elfoglalni a kisváros környékén lévő falvakat vagy a város külterületét.
  • A napokban a Fehér Házban a kormány és a védelmi ipar számos vállalatának képviselői tanácskoztak arról, hogy a következő időszakban milyen fegyvereket szállítson az USA az ukrán hadseregnek. A legújabb technológiát képviselő eszközök is szóba kerültek.
  • Vlagyimir Putyin ellen egy éven belül puccsot követhetnek el – mondta, Jack Devine harmincéves hírszerzési tapasztalattal rendelkező szakértő, a CIA veteránja. Ezt arra alapozza, hogy a háborúban patthelyzet alakult ki, ami értelmetlenné tette a kirobbantását és a folytatását. Az agressziót Putyin kezdeményezte azzal az ígérettel, hogy Oroszországhoz csatolja Ukrajnát, ami nem teljesülhet. Ennek ellenére teljesen elkötelezte magát a háború folytatása emellett. Ami sérti az orosz elit érdekét. A szakértő egy „fekete hattyú” (black swan) eseményre, azaz egy előre nem látható fordulatra számít, amit utólag majd úgy magyaráznak, hogy elkerülhetetlen volt.
  • Orosz sajtóinformációk szerint az ukrán célpontok ellen indított cirkáló rakétákat fürtös bombákkal akarják ellátni. Ha ez igaz, akkor a robbanásuk széles körzetében nagy kárt tehetnek, főként ha késleltetett robbanófejeket is tartalmaznak.

Durvább rakétázásra készülhetnek az oroszok? Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov
Durvább rakétázásra készülhetnek az oroszok? Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

  • A Vlagyimir Putyin aláírásával 2023-ban megjelent rendeletek felét titkosították – írta a Mediazona független hírportál. Az elnök összesen 997 direktívát szignált, ami nagyjából megegyezik a 2022-es „terméssel”. A titkosítás aránya rekord: a korábbi csúcsot 47 százalékkal a 2001-es év tartotta. Az volt a második csecsen háború legkeményebb időszaka.
  • Az orosz hatóságok büntetőjogi eljárást indítottak Polat Dzhamalov, a Moszkvában élő kazahok diaszpórájának vezetője ellen hamis háborús hírek terjesztésének vádjával – jelentette a Vjorsztka független hírportál egy titkos jelentésre hivatkozva. Dzhamalov azzal követett el „bűncselekményt”, hogy megosztotta a közösségi médiában egy tisztviselő becslését az elesett orosz katonák számáról.
  • Kénytelen volt az év elejétől felfüggeszteni tevékenységét a független orosz Kedr környezetvédelmi sajtóorgánum, miután felkerült a moszkvai igazságügyi minisztérium „külföldi ügynök” listájára. A döntést megelőzően megfenyegették a Kedrnek nyilatkozókat, hogy szintén külföldi ügynököknek fogják minősíteni őket, a mivel a bebörtönzést kockáztatnák.
  • Ukrajna elítélte Vlagyimir Putyin orosz államfőt azért, mert aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében orosz állampolgárságot kapnak az Ukrajnából elhurcolt gyerekek. A hágai Nemzetközi Törvényszék 2023-ban elfogadóparancsot adott ki Putyin ellen több tízezer ukrán gyermek Oroszországba deportálásáért.
  • Tüntetést szerveztek Moszkva környéki Podolszk városka lakói az áramkimaradások és a távfűtés leállása miatt a fagyos időben. A településen 21 ezer lakás marad áram nélkül az új év első napjaiban, miután a város alumíniumgyárában baleset történt – írja a Kommerszant gazdasági lap. Néhány nappal későbbi hír szerint egy moszkvai tisztviselőt és egy katonai üzem két vezetőjét letartóztatták az ügy miatt.
  • Az orosz hatóságok azt fontolgatják, hogy kizárják a elnökválasztásból azokat az orosz állampolgárokat, akik „barátságtalan” országokban élnek, és a követségeken szavaznának – adta hírül a Vedomosztyi gazdasági sajtóorgánum a külügyminisztériumhoz közeli nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva. A Kreml 49 országot tart nyilván ezzel a minősítéssel. A listán a háború kirobbantása óta a rezsim ellen szankciókat bevezető országok szerepelnek.
  • Az orosz kutatóintézetek az Ukrajna ellen indított agresszió óta elvesztették nyugati kapcsolataikat, ami eszközellátási gondokhoz, a szoftverutánpótlás megszakadásához és információhiányhoz vezet. Ellenkező irányban az okozhat gondot, hogy hiányoznak a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokhoz használt adatok, amiket az orosz kutatók az Észak-sark környezetében gyűjtenek.

Források: BBC, Moscow Times, Guardian, Times Radio

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!