Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára szerint a vitaanyag leghamarabb június végén kerülhet a kormány elé, tárgyalása azonban csak ősszel kezdődhet meg, mely előreláthatólag sarkalatos törvény lesz a földtörvénnyel együtt – derült ki szerdán a társadalmi vita budapesti állomásán.
Az agrárium erősítése az országra is kihat
A magyar mezőgazdaság az elmúlt közel 20 évben drasztikus változásokon ment keresztül, mely hatással volt nem csak a feldolgozóiparra, és a kiskereskedelmi árakra, de a vidék mindennapjaira is. Mint ismeretes a cukorgyártást szinte teljesen leamortizálták, az egyes ágazatok technológiai elavultsága mellett az uniós csatlakozással járó változások, és az új előírásoknak való megfelelés is nehezítette – olykor ellehetetlenítette – a gazdák sorsát. A piacok megnyílása ráadásul több esetben a versenyképesség csökkenésével járt.
Ezen okok miatt a kormány a magyar mezőgazdaság megerősítését kiemelt fontosságúnak tartja az ország fejlődésének szempontjából. A közelmúltban nyilvánosságra hozott koncepció több terület átalakításától várja a fejlődést.
Földhöz jutás feltétele: gyerekvállalás
A stratégia legnagyobb vihart kavart elemét a magyar földdel kapcsolatos elképzelések jelentik. A tervezetben szerepel ugyanis, hogy „a földszerzés hazai szabályrendszerét úgy alakítjuk át, hogy ugyanolyan eséllyel vásárolhassanak külföldiek termőföldet Magyarországon, mint ahogyan a magyarok Európa más országaiban” – természetesen mindez kikötésekkel történhetne. Emellett módosítanák az örökösödési törvényt, és egy demográfiai földprogramot indítanának, melytől a népesedési helyzet javulását várnák. A fiatal gazdálkodóknak az örökölhető földbérleti jog keretén belül juttatnának földterületeket, olyan feltétellel, hogy az egyéb kedvezménnyel is támogatott család letelepszik, gazdálkodik, és 2 vagy több gyermek világra hozatalát, felnevelését vállalja.
Egyúttal a vidék szociális feszültségei enyhítése céljából „az önkormányzatok közreműködésével időszakos földhasználatot biztosítunk a szociális helyzet miatt erre rászoruló, valamint a föld megművelésére alkalmas és vállalkozó népességnek.” – olvasható a tervezetben.
Fejlesztés és egyensúly
Az agrárszerkezet és termeléspolitika területén kiemelt feladatnak tartják az ország GMO (géntechnológia)-mentességének fenntartását. Fejleszteni akarják az ökológiai gazdálkodás rendszereit, és egyes kertészeti ágazatokat is, hazánk gabonatermelő képességére alapozva az abrakfogyasztásra épülő sertés- és baromfiágazat fejlődését szeretné elérni a kormány. Ez azért különösen fontos, mert két nagy élőmunka-igényű ágazatról van szó, melyek fellendítése új munkahelyek teremtésével is járna. Az egyes ágazatokat érintő intézkedésektől az elmúlt években eltolódott növénytermesztés-állattenyésztés arányának egyensúlyba kerülését is várják a szakemberek.
A családi gazdálkodók, kis- és középvállalkozások, a termelők és feldolgozók összefogásának elősegítésével szeretnék a piaci pozíciók, a versenyképesség javulását elérni.
Természeti értékeink védelme, vidéki környezetminőség
A tervek között a termőföld minőségi és mennyiségi védelmén kívül többek között a biodiverzitás fenntartását érintő intézkedések is szerepelnek. Ez utóbbi kapcsán az őshonos növény- és állatfajták génbankjának megmaradását szolgáló támogatási rendszert vezetnek be, a hasznosításukkal előállított termékeket pedig hungarikummá tennék. Ezzel kapcsolatban kidolgoznák a szükséges törvényi hátteret, valamint a magyar termék jelölésére vonatkozó rendeletet.
A jövőben a kormány szeretné a Natura 2000 hálózat működési nehézségeit felszámolni, hiszen korábban gyakran az értelmezési problémák jogi nehézségekhez vezettek.
EU-s és hazai pénzek fedezik a lépések költségeit
2013-ig egyrészt a közösségi valamint nemzeti társfinanszírozási igényű forráskereteink fedezik a költségeket, másrészt az Új Széchenyi Terv egyes forrásai is hozzáférhetőek a vidékfejlesztés számára. 2014-től a forrás egy részét szintén az EU-s pénzek adják, valamint a nemzeti finanszírozás, melynek fedezetét többek között a csökkenő társadalmi kiadások (pl. egészségkassza kiadásai, szociális segélyek), a földbérleti díjak, valamint az elszámoltatásokból visszaáramló pénzek jelentik.
Célok számokban
A stratégia célja a vidék több lábra állítása, munkahelyek, és olyan feltételek megteremtése, melyek miatt nemcsak megéri, de lehet is ott élni, és dolgozni.
Székely Sarolta
mfor.hu
