Több, a Magyar Honvédség működésére rálátó emberrel beszéltünk a honi hadiipar fejlesztéséről, a fegyverzet megújításáról. Az elmúlt és előttünk álló évek egyik legnagyobb állami kiadással járó programjáról a névtelenséget kérő szakértőink úgy vélekedtek, hogy a német harckocsik és önjáró lövegek beszerzése, valamint az Airbus többcélú helikopterek megvásárlása is jó és szükséges döntések voltak (a német-magyar hadiipari együttműködés jelentőségét hangsúlyozta a soproni Páneruópai Piknik rendezvénysorozat során Orbán Viktor miniszterelnök is két napja, amikor Angela Merkel német kancellárral közös tájékoztatóján kiemelte, hogy a német haditechnika fontos szerepet játszik a magyar hadiipari fejlesztésekben). Jónak tűnik a páncéltörő fegyverek beszerzéséről szóló döntés, és szeptember elején elindulhat a kézifegyverek gyártása idehaza is. Az új légvédelmi rakéták beszerzéséről és a vadászbombázó flotta további sorsáról még nem született döntés. De nézzük a részleteket.
Meg nem erősített információink szerint szeptember 9-én avatják majd fel azt a fegyvergyárat Kiskunfélegyházán, ahol cseh licenc alapján, év végéig elindulhat a kézifegyverek önálló gyártása idehaza. Névtelenséget kérő forrásainktól úgy tudjuk, hogy még zajlik annak a 200-250 embernek a toborzása, akik a gyárban dolgoznak majd. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló HM Arzenál Zrt. leányvállalata, a Terra Zrt. működteti majd a gyárat. Egyelőre várják a fegyvergyártósor elindításához szükséges installációs szoftvereket. 10 ezer kézifegyver már elkészült, de ezek egy részét Csehországban rakták össze, vagy pedig már Magyarországon, de még a cseh partnercég gyártotta az alkatrészeket. A gyárban CZ P-07 és P-09 pisztolyokat, CZ BREN 2 gépkarabélyokat és CZ SCORPION EVO 3 géppisztolyokat gyártanak majd.
10 év alatt 200 ezer fegyver előállítását tervezik, bár szakértők szerint ezt a mennyiséget hamarabb is le lehet majd gyártani. A projekt költsége 24,5 milliárd forintra tehető. Építkezésre 6,2 milliárd forint, a cseh Ceska Zbrojovka cégnek licenszre 4,6 milliárd forint, az eszközök beszerzésére pedig 11 milliárd forint mehet el. Az üzletre rálátó forrásaink szerint úgy lenne a gyártás igazán költséghatékony, ha a Magyarországon gyártott kézifegyvereket külföldön is tudnák értékesíteni.
Úgy kezdődött, hogy felújítottunk
Névtelenséget kérő egyik forrásunk megemlítette, hogy befejeződött az AK-63F gépkarabélyok felújítása. Az elmúlt 6 évben a HM Arzenál nyírteleki gyárában körülbelül 10 ezer régebbi Kalasnyikovot újítottak fel. A modernizálás során a fegyver tömege elhanyagolható mértékben nőtt, viszont a harcászati alkalmazhatósága jelentősen javult az eredetihez képest. A felújított fegyvereken van optikai irányzék, gránátvető, de lehet rá tenni éjjellátó készüléket is. A fegyver továbbra is működik extrém hőmérsékleti körülmények, -40°C és +50°C között. A modernizált fegyver új elnevezése AK-63MA. Darabonként 1 millió forint körül lehetett a felújítás, összességében 10 milliárd forintot költhettek rá.
Nemrég érkezett meg a Honvédséghez a felújított 8 darab MI-24-es harci helikopter is. Ezeknek a harci eszközöknek a ráncfelvarrása 14,4 milliárd forint körül lehetett, még 2026-ig szolgálhatnak. Itt látható egy videó a gépek év eleji megérkezéséről.
Új eszközök, futószalagon
Már több mint 1 éve a Magyar Honvédség kötelékében szolgál az a két A319-es Airbus repülőgép, amelyek 8-9 évesek, és a csődbe ment Air Berlintől vásárolták őket. Csapatszállítóként szolgálnak, de rendszeresen igénybe veszi őket kormánygépként a miniszterelnök és más kormánytagok is.
Két Dassault Falcon 7X típusú futárgépet is vásárolt a Honvédség. Ez a repülőgép kisebb létszámú csapatszállításra és kiképzésre is alkalmas. Számos NATO-tagország hadrendben tart ilyen kategóriájú gépet.
Információink szerint a döntés fázisában van, és hamarosan bejelentik, hogy milyen gépeket vehet a honvédelmi tárca a légiszállító képesség fejlesztésének harmadik fázisában. Forrásaink szerint a kiöregedő AN-26-osok leváltására négy repülőgéptípus az esélyes. A brazil KC-390, az olasz C-27J, az amerikai C-130J és az Airbus által Spanyolországban gyártott C-295-öt között születhet döntés.
Ezek mind közepes teherszállító repülőgépek. Ezekből vélhetően 3 darabot rendel majd a magyar kormány. Úgynevezett rámpás gépekről van szó: törzsük végén egy lenyitható rámpa található, amelyen át nehéz, nagy méretű felszerelések, járművek is könnyen ki-be rakhatók, illetve lehetővé válik a légidesszantolás, vagyis a katonák és felszerelésük ejtőernyős bevetése.
Az már korábban eldőlt, hogy 20 darab H–145M könnyű helikoptert és 16 darab H–225M közepes, többcélú helikopter érkezik majd, amelyeket az Airbus gyárt le. A 2023-ra megérkező gépek igazi légi öszvérei lehetnek a Magyar Légierőnek. Alkalmasak lesznek levegő-föld és irányítható rakétáik révén a szárazföldi erő légi támogatására, de katonák és a közepes helikopterek – külső teherként - járművek szállítására is. Fontos beszerzés az is, hogy az Airbus szállítja majd az új, NATO-szabványoknak megfelelő légvédelmi rakéta vezetési rendszert.
35 éves légvédelmi rakéták – új páncéltörő fegyverek
Az már más kérdés, hogy új vezetési rendszert már rendeltek, de új légvédelmi rakétákat még nem. A rövid hatótávolságú, hordozható Mistral rakéták még jó ideig rendszerben maradhatnak. A Győrben állomásozó légvédelmi rakétaezred nagyobb hatótávolságú rakétái viszont „csoda, hogy működnek”.
A KUB légvédelmi rakétákat a szovjetek eredetileg 10 évre tervezték, forrásunk szerint a „HM Arzenál szakembereinek köszönhető, hogy 35 év után is bevethetőek még, ráadásul elég pontosak.” Ettől függetlenül már igencsak eljárt felettük az idő. A legvalószínűbb, hogy NASAMS rakétarendszert vásárol a Magyar Honvédség, amelyet ugyan a Kongsberg norvég cég fejlesztett ki, de amerikai rakétákat használnak. Ez lehet az egyik legdrágább beszerzés majd. A Kongsberg neve onnan is ismerős lehet, hogy még 2003-ban rendelt tőlük az akkori kormányzat katonai rádiókat. A beszerzés azonban botrányba fulladt, újra kellett ezt a szerződést tárgyalni, végül több tízmilliárd forintért sikerült a megfelelő mennyiségű eszközt beszerezni.
Év végéig érkezhetnek meg az RPG-7-es páncéltörő gránátvetők leváltására a Carl Gustav 4-es páncéltörő fegyverek. A svéd kapcsolat úgy tűnik, továbbra is nagyon élő. Tulajdonképpen egy olyan, kisméretű, könnyű, hátrasiklás nélküli lövegről van szó, amelyet vállra helyezve lehet használni páncéltörő lövedékek kilövésére. Nagyon elterjedtek a világ hadseregeiben. Olyannyira, hogy még az amerikai haderő is alkalmazza. Ugyanaz a SAAB cég gyártja, mint a Magyar Légierő által használt Gripeneket. Itt egy videó arról, hogy az új páncéltörő mire alkalmas. Először a Magyar Honvédség különleges egységei kapják meg a fegyvert, de fokozatosan, a lövészdandárokat is felszerelik majd vele. A beszerzés értékéről nincs információ.
A szárazföldi képesség fejlesztése
A továbbiakban 44 darab Leopard 2A7+ típusú harckocsi érkezik majd, ami egy többszintes technikai ugrást jelent a jelenleg hadrendben lévő, de a ’70-es, ’80-as évek technikai színvonalát képviselő orosz T-72-es harckocsikhoz képest. Majd 2023-tól érkezhetnek meg az első új, német tankok, de addig is 12 használt Leopard A4-gyet lízingelnek, hogy elkezdjék a katonák kiképzését. Ezek már jövőre begurulnakTatára. Egy tank információnk szerint 2,5 milliárdba kerül, vagyis csak ezeknek az eszközöknek a beszerzése 110 milliárd forint lehet. Csúcstechnológia, amelynek korábbi változatait Afganisztánban és Irakban is bevetették már a NATO-haderők. Érdekes lesz már az is, hogy az egyenként 70 tonnás szörnyeket, hogy bírják majd el a magyar utak.
Nagy harcképességbeli ugrás a Magyar Honvédség életében annak a 24 darab PzH 2000 önjáró lövegnek a beszerzése is, amelyek szintén a német Krauss-Maffei Wegmanntól érkeznek majd, amely a Leopardokat is gyártja. Az önjáró lövegek alapból 30 kilométeres lőtávolságot tudnak, de rakéta-póthajtású lövedékeket használnak, akár 56 kilométerre is célba találnak. Nagy tűzgyorsaságú, Afganisztánban, élesben is kipróbált fegyverekről van szó.
Egyik forrásunk szerint előkészítés alatt van a még korábban, Oroszországtól beszerzett BTR-80 és BTR-80A páncélozott szállítóharcjárművek lecserélésére is. Itt elsősorban német típusok lehetnek a befutók.
Folyamatban van egy program 4x4-es páncélozott járművek beszerzésére is, a májusi budaörsi honvédelmi napon látottak alapján ennek elnyerésére a török Nurol cég, Ejder Yalcin és NMS típusai az esélyesek.
Mi lesz veled Gripen?
A svéd Gripenek lízingje hét év múlva jár le. 2026 után ezeknél a vadászbombázóknál több lehetőség merülhet fel. Az egyik az, hogy a 4+ generációs gépek lízingszerződését meghosszabbítják. Forrásaink szerint ez azért is lehet jó döntés, mert így az új, korszerűbb elektronikai, felderítő- és zavarórendszereket folyamatosan lehet telepíteni a gépekre. A „hardver” megvan, csak a szoftverek telepítése lenne a feladat, amit a svéd cég a lízingszerződés hosszabbításáért cserébe automatikusan megtenne. Mint ahogy a repülők szervizelése, alkatrész- és fegyverellátása is biztosított lenne.
Más kérdés, hogy így a gépek még maximum további 10-15 évig lennének üzemben tarthatók. Egyik forrásunk szerint nem lehet tudni, hogy addig még hova fejlődik a haditechnika. Korábban több cikk szólt arról, hogy a kormány ötödik generációs amerikai harci repülőgépek beszerzéséről dönthet. Az F–35 Lightning-II-es lopakodók kerültek terítékre. Információink szerint erről már voltak háttértárgyalások a magyar és az amerikai fél között, mint ahogy érdeklődés szintjén már más nagy, európai vadászbombázók gyártóival is felvették a kapcsolatot a magyar döntéshozók.
Térségbeli csúcshaderő - várható költségek
A Zrínyi 2026 technológiailag az egyik legfejlettebb haderővé teszi majd a Magyar Honvédséget a régióban, más kérdés persze, hogy az ukrán vagy a román hadsereg felszerelés mennyiségével és létszámával így sem veszi majd fel a versenyt, de ez nem is lehet cél. A térségben az egyik legnagyobb fejlesztést a lengyel haderő végzi, amely harcképességét tekintve messze kiemelkedik. Lengyelország és Románia új, amerikai légvédelmi rakétarendszereket telepít, utóbbi és a bolgár légierő épp most vált vadászgéptípust, bár mindkét ország F-16-osokat rendszeresíthet majd, ami azért nem a legfejlettebb technológia. A magyar honvédség az új harckocsikkal és önjáró lövegekkel tűnik kiemelkedőnek a térségben, még akkor is, ha a román haderő a saját tankjai egy részét időközben modernizálta.
Mivel a Magyar Honvédség állományát a jelenlegi 26 ezerről 37 ezerre szeretnék növelni, ráadásul nem ártana ehhez magasabb fizetéseket párosítani, ezért a jövőbeni haderő fenntartása mindenképpen többe kerül majd a magyar költségvetésnek. Az eszközök üzemeltetésére is többet kell majd költeni, olyan egyszerű oknál fogva, hogy több lesz belőlük. Harckocsiból is 14-gyel többet üzemeltet majd a Honvédség, önjáró lövege pedig nem is volt. Ezek karbantartása, hadgyakorlatokon való részvétele, meg persze lőszerutánpótlása biztos, hogy emeli majd a költségeket. Jó hír viszont a hazai kézifegyvergyártás, mert ez a legköltséghatékonyabb megoldás. A már elfogadott jövő évi költségvetésben 616 milliárd forint összkiadással számol a honvédelmi büdzsé, amiből a keletkező bevételek miatt is, 576 milliárdot kell állnia a magyar államháztartásnak. Egyelőre az látszik, hogy csak a jövő évi beruházásokra és felújításokra 179 milliárd forint körüli összeget különített el a kormány. Csakhogy az új eszközbeszerzések ezen felüli költések. Minden beszerzést az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága hagy jóvá, de a Parlament nem dönt róla.
2019 végére a magyar GDP 41 883 milliárd Ft körül alakulhat. További 4 százalék körüli 2020-as gazdasági növekedéssel számolva, a hivatalos honvédelmi költségvetés a GDP 1,4 százalékát teheti ki. A cél az, hogy a NATO elvárásoknak megfelelően, ez 2024-re emelkedjen a GDP 2 százalékára. Viszont, ha a honvédelmi költségvetésen felüli eszközbeszerzésekkel számolunk, előfordulhat a következő években, hogy a GDP 4 százalékának megfelelő összeg jut majd a honvédelemre.
