Ugyan nem új keletű problémáról van szó, de a figyelmesebb vásárlók azt tapasztalhatták a napokban, hogy valamennyivel ismét drágábban juthatnak hozzá a csirkehúshoz – egyes helyeken akár 1400-1500 forintot is kérnek egy kiló csirkemellért. A KSH adatai szerint a csirkemell feldolgozói értékesítési ára májusban 7 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a bontott csirke kilónkénti ára 754 forint volt áprilisban. Hasonló magasságokban legutóbb 2009 júliusától szeptemberig tartó időszakában volt a csirkehús ára.
Csak a nagyobb termelők nyereségesekAhogy a sertéságazat esetében, úgy a baromfiágazatban is a világon bekövetkezett árrobbanás sodorta nehéz helyzetbe a gazdákat. A rendkívül drága takarmány, a csúcsokat döntögető üzemanyag, és a drágább energiahordozók tornásszák fel az árakat. Miközben az unió többi országában az egekbe szökő költségeket nagyobb részt be tudják építeni az árba, addig hazánkban például a takarmány 38,2 százalékos áremelkedését csak kis mértékben sikerült, és azt is nehezen. A magyar fogyasztók ugyanis rendkívül árérzékenyek.
Így szinte csak az exportra termelő vállalkozók tudták pozitívan zárni az első negyedévet, a kisebb, belföldi értékesítésre termelő gazdák megsínylették ezt az időszakot. Ennek következménye lehet a termelés szűkülése, vagy egyes gazdaságok esetében a tevékenység abbahagyása, ami persze tovább emelheti az árakat.
Fő ok: brutálisan drága takarmány és magas áfa
Az idei év 18 és 19. hetében az étkezési búza és a takarmánykukorica ára egyaránt meghaladta a 2008. évi rekordot, amíg azonban a takarmány ára az egekben van, és folytatódik az emelkedő trend, addig nem lehet a hús árának mérséklődésére sem számítani. A termelők ráadásul az aratás közeledtével sem lehetnek optimistábbak, hiszen az előrejelzések szerint a kereslet a következő évben is meghaladja majd a kínálatot.
A helyzet javítása érdekében a Baromfi Terméktanács nyílt levélben kérte a kormánytól az élelmiszerek áfájának 5 százalékra történő mérséklését, hiszen a környező országokban sehol sem éri el a 25 százalékot, Angliában pedig nulla százalékos áfa terheli az élelmiszereket. A szakemberek szerint, ha sikerül is elhatározásra jutni, legközelebb 2012-ben valósulhat meg az átállás.
A nemzetközi baromfitermeléssel nem lesz gond
Az előrejelzések szerint 2011-ben a baromfi nemzetközi kereskedelme 1,5 százalékkal bővülhet, melyhez hozzájárul a kereslet és a termelés megegyező arányú növekedése. Ugyan a legnagyobb exportőrök – EU, USA, Brazília - a kivitel néhány százalékos csökkenését tervezik, az így kiesett mennyiséget Thaiföld közel 10 százalékos exportnövekedése kompenzálhatja majd a világpiacon. Hazánk egyelőre nem szorul importra, hiszen a 215-245 ezer tonna közötti termelés fedezi az egy főre jutó évi 32 kilogrammos fogyasztást.
Székely Saroltamfor.hu
