Az EB pénteken hozta nyilvánosságra, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak tartja a reklámadó mértékrendszerét, emellett elrendelte az általa vélelmezett gazdasági előny megszüntetését. A brüsszeli testület azt kifogásolta, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot - az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -, nem kell reklámadót fizetni.
Az NGM szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük - áll a közleményben. Hozzátették, így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.
A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben, a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között - hangsúlyozták.
Magyarország még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól - szögezték le. "A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek - az államkasszát megkárosítva - kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól" - hangsúlyozták.
MTI
