Surányi György abban hisz, hogy az adóreformot az állami kiadások visszafogása révén lehet véghezvinni, úgy, hogy 4-5-6 év távlatában az állami kiadásokat a GDP-hez mérten 1-2 százalékkal csökkentené a gazdaságpolitika.
Surányi György egyenesen "lázálomnak" nevezte azt, hogy a szociális kiadásokat 2-2,5 ezermilliárd forinttal kellene mérsékelni, mivel szerinte az összes szociális kiadása az államnak jelenleg hozzávetőleg háromezermilliárd forintra rúg.
A volt jegybank-elnök szerint az elképzelhetetlen, hogy az állami kiadásokat, amelyek jelenleg a GDP-hez viszonyítva 48-49 százalékot tesznek ki, egyik napról a másikra 38-39 százalékra faragja le a gazdasági kormányzat. Véleménye szerint az adórendszeren belül is lehet mozgásteret találni a változtatásokhoz. Úgy vélte, hogy a termelést, illetve a gazdaság működését terhelő adókat csökkenteni kell, az adóztatást a fogyasztás felé kell elvinni, ami gyakorlatilag áfa-emelést is vonhat maga után.
Surányi György kiemelte: az elmúlt másfél évben annak a következményeit nyögjük, hogy a megelőző 5-6 év során az állam úgy vállalt újabb állami szolgáltatásokat, kiadásokat, hogy azoknak nem volt meg a fedezetük adóoldalon.
A volt jegybank-elnök szerint az adóreform megvalósítása azért is szükséges, hogy az ország visszatérjen arra a növekedési pályára, amelynek során a GDP évi 3,5-4 százalék körül bővült.
Az euró bevezetését firtató műsorvezetői kérdésre elmondta: az eurónak megvannak a maga előnyei, megvannak a maga hátrányai is, egy korábbi MNB-ben készült tanulmányt éles kritikával illetett, mert az csak az euró bevezetésének előnyeit mutatta be.
Surányi György szerint nem csupán a nominális konvergencia, (azaz a maastrichti kritériumok teljesítése) fontos, hanem legalább ennyire szem előtt kell tartani a reálkonvergencia megvalósítását, vagyis azt, hogy termelésünket közelítsük a fejlett nyugati államok gazdasági teljesítményéhez.
